Több mint 70 százalék azoknak a befektetőknek az aránya, kik szerint csak rövid időre borítaná fel az olajpiaci egyensúlyt, ha az Egyesült Államok és szövetségesei fegyveres támadást intéznének az iráni nukleáris létesítmények ellen - derül ki a Bloomberg Global Poll felméréséből. A hírügynökség több mint 1200 nemzetközi befektetőt, kereskedőt és elemzők kérdezett meg január 23. és 24. között. A válaszadók körülbelül egyharmada úgy véli, egy ilyen akció olyan sokkot okozna az olajpiacon, ami világgazdasági recesszióhoz vezetne.

Az optimisták arra alapozzák bizakodásukat, hogy a regionális konfliktusok ugyan hosszú távon befolyásolják az olajárak alakulását, ám a jelentős drágulásra válaszul az Iránon kívüli termelők felpörgetnék olajexportjukat - mondja J. Ann Selzer, a felmérést a Bloomberg megbízásából elkészítő Selzer & Co. elnöke.

Nem túl nagy szám az olajbefektetés

A megkérdezettek többsége, 46 százaléka megtartja jelenlegi nyersolaj-befektetési pozícióit a következő hat hónapban, míg 21 százalékuk növelni, 17 százalékuk pedig csökkenteni tervezi azt. Ezeket az arányokat némileg módosíthatja, hogy a vizsgálat hibahatára viszonylag magas, plusz-mínusz 2,8 százalék.

Nagyjából kétszer többen számítanak az olaj drágulására a következő fél évben, mint olcsóbbá válására. Az előbbiek aránya 43 százalék, míg az utóbbiaké 22 százalék. Az észak-amerikai könnyűolaj (WTI) jegyzése ma néhány centtel 100 dollár/hordó alatt állt, kissé tegnapi értéke felett. A múlt évben 17 százalékkal nőtt a WTI ára.

Nem zárják le a Hormuzi-szorost

A befektetők-szakértők többsége nem számít a világon értékesített olaj 20 százalékát áteresztő Hormuzi-szoros blokádjára. Csak minden ötödik válaszadó tartja nagyon vagy meglehetősen valószínűnek ennek a forgatókönyvnek a teljesülését. A többség optimista az Irán elleni katonai támadás esélyét illetően is: 54 százalék azok aránya, akik nem számítanak erre 2012-ben és csak 30 azoké, akik szerint a Nyugat katonai csapást mérhet az atomprogram infrastruktúrájára.

Azzal kapcsolatban, hogy egy ilyen akció milyen hatással járna, már nem ilyen rózsás a befektetők-elemzők véleménye. A megkérdezettek 54 százaléka szerint az iráni nukleáris létesítmények elleni támadás regionális konfliktushoz vezetne és 42 százalék azok aránya, akik szerint Teherán Izraelre mérne válaszcsapást.

Halálos fegyver

Mi történne akkor, ha Irán nukleáris fegyvert fejlesztene ki? - hangzott a következő kérdés. A válaszadók 45 százaléka szerint ez olyan halálos fenyegetést jelentene, hogy elkerülhetetlenné válna az ország megtámadása. Ugyanakkor azok aránya is kicsit több, mint a megkérdezettek egyharmada, akik szerint a világ együtt tudna élni egy ilyen helyzettel. A felmérés résztvevőinek több mint ötöde azt mondta: fogalma sincs mi történne, ha a kérdésben foglalt fordulat megtörténne.

Az amerikai befektetők, kereskedők és szakértők körében természetesen jóval nagyobb - 57 százalék - azok aránya, akik szerint katonai beavatkozás követné az iráni atombomba megszületését. E csoport tagjainak 54 százaléka számít arra, hogy válaszul támadások érnének amerikai civil és katonai célpontokat a Közel-Keleten.

Smafu az embargó

Megoszlik a megkérdezettek véleménye arról, hogy keményebb szankciókkal rá lehetne-e szorítani a perzsa országot arra, hogy tegye lehetővé nukleáris fejlesztései nemzetközi ellenőrzését. A többség - a válaszadók 43 százaléka - úgy véli, hogy az ország jegybankja elleni lépések csak rontják ennek esélyét, 36 százalék azok aránya, akik szerint az embargó tárgyalóasztalhoz kényszerítheti a teheráni vezetést.

Az USA és Kanada tavaly novemberben közös lépéseket tett az iráni pénzügyi szektor nemzetközi tevékenységének korlátozására. Barack Obama amerikai elnök december utolsó napján írta alá a kongresszus szankcióit a teheráni jegybank ellen, ami megnehezíti az ország olaját feldolgozó finomítóknak, hogy kifizessék a nyersanyag árát. A héten az EU fogadott el pénzügyi szankciókat, illetve megtiltotta az olajimportot július 1-jétől.