A magánszektorból nyugdíjba vonult emberek, illetve bizonyos megtakarítási formákat választó betétesek és befektetők a vesztesei lehetnek annak, ha a brit statisztikai hivatal (ONS) terveinek megfelelően megváltoztatja az úgynevezett kiskereskedelmi árindex (RPI) számításának módszereit - jelentette a BBC. Ez az inflációs mutató részben abban különbözik a közismert fogyasztói árindextől (CPI), hogy figyelembe vesz olyan tételeket - például a jelzáloghitelek kamatainak változását, a helyi adók emelkedését vagy a lakásárak alakulását -, amelyeket a CPI nem, részben kiszűri a leggazdagabbak és a főként az állami nyugdíjakból élő háztartások költekezését, részben más matematikai számítási algoritmussal készül, mint a fogyasztói árindex.
Mindezek hatásaként az RPI rendszerint gyorsabban emelkedik, mint a CPI, ezért azok az értékpapírok és juttatások, amelyek befektetésének szabályait, hozamát vagy növelését az RPI-hez kötik, rosszabbul járnának, ha a két mutató alakulása közelítene egymáshoz. A különbség 1996 óta, amióta a londoni statisztikai hivatal közzé teszi fogyasztói árindexét, átlagosan 0,9 százalékpont volt a kiskereskedelmi árindex javára.
Tudnának mesélni a közszféra nyugdíjasai
A két mutatóval kapcsolatos változások nem ismeretlenek a szigetországban: 2011-ben a közalkalmazotti munkaviszonyból nyugdíjba vonult emberek nyugdíjának növelését a RPI helyett a CPI-hez kötötték. Ugyanez történt a munkavállalói juttatásokkal és adóhitelekkel. Ezek alapján az alkalmazottak és az idős korúak érdekvédelmi szervezetei érthetően gyanakvóak minden újabb módosítási szándékal szemben. Szerintük sanszos, hogy a technikai lépések voltaképpen kormányzati kiadáscsökkentést takarnának.
Az ONS ugyan a kormánytól független szervezet, ám tény, hogy a nyugdíjalapok az államkötvények legnagyobb vásárlói, így az árindexhez kötött hozamok számításának minden változása súlyos többletként vagy elmaradásként jelentkezhet a befektetéseik hozamában, illetve másik oldalról a kormány kiadásaiban. Ez aztán megmutatkozik abban is, hogy mennyit tudnak fizetni már nyugdíjba vonult ügyfeleiknek.
Mennyit keresnek a zsebekben?
Az RPI és a CPI közti eltérés nagyon változékony: augusztusban mindössze 0,4 százalékpont volt a különbség, míg az elmúlt egy évben átlag 2,3 százalékpont Az évtized végéig a szakértők átlag 1,4 százalékos hézagot várnak. Az ONS három lehetőséget mérlegel: nem változtat a számítás módján, részben módosítja az eljárását, hogy közelítse az RPI-t a CPI-hez, vagy azonos matematika algoritmussal számolja a két indexet, amivel majdnem teljesen eltüntetheti a különbségüket.
A változtatásokat, ha lesznek, jóvá kell hagynia a Bank of Englandnek és a pénzügyminisztériumnak. Így aztán a kormány nem kerülheti el, hogy felelősséget vállaljon azok következményeiért. A módosítások elfogadása esetén a kötvénytulajdonosok egy részének joga lenne azonnal beváltani indexkövető értékpapírjait, azaz a változtatásokan lehetnek jelentős költségei is.
A British Airways nyugdíjasai azok közé tartoznak, akik nagyon rosszul járnának azzal, ha az RPI helyett a CPI alapján kalkulálnák juttatásukat. Érdekképviselőik szerint ugyanakkor még közülük a legfelkészültebbek sincsenek tisztában ennek jelentőségével, ami persze megnehezíti, hogy fellépjenek a sötétben előrelopakodó kedvezőtlen változás ellen.