„Pénzügyi békét teremtene” az országban Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes, infrastruktúráért és közlekedésért felelős miniszter. Szerinte ez úgy lenne lehetséges, ha elengednék azoknak az adótartozását, akiknél a hátralék összességében nem haladja meg a 30 ezer eurót, azaz 11,2 millió forintot.

Az érintetteknek elegendő lenne csak egy bizonyos részét befizetni a tartozásuknak, a fennmaradó részt pedig automatikusan törölnék.

A miniszter elképzelése bizonyos szempontból akár felelőtlenségként is felfogható, hiszen az olasz államadósság még mindig rettentő magas: tavaly a GDP 144,7 százalékát tette ki. Uniós szinten ismét csak Görögország produkált rosszabb eredményt náluk: az athéni kormánynak 171,3 százalékos GDP-arányos államadósság csökkentésén kell dolgoznia.

Kép: Napi.hu

Matteo Salvini azonban másképp közelíti meg a a helyzetet. Kiemelte, jelenleg emberek milliói tartoznak az adóhatóságnak, összességében több milliárd euróval. Szerinte ezek jelentős részét a kedvezmény nélkül soha nem tudnák beszedni, ezzel a lehetőséggel azonban legalább némi állami bevételre tehetnének szert.

A kezdeményezésből „állami előny származhatna, több milliárd eurót lehetne beszedni, és fizetésekre, nyugdíjakra fordítani”

– idézi az Euractiv.

Volt már példa hasonlóra

Matteo Salvini javaslatáról egyelőre kevés részletet lehet tudni, az mindenesetre kijelenthető, hogy nem precedens nélküli intézkedés lenne – hívta fel a figyelmet a Napi.hu-nak nyilatkozó Tanács-Mandák Fanni, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa és a Magyar Külügyi Intézet külső szakértője.

Korábban is hirdettek már meg programokat, amelyek keretében kedvezményekkel lehetett szabadulni a felgyülemlett adóhátraléktól. Azok esetében például büntetőkamatokat vagy éppen eljárási díjakat engedtek el a résztvevőknek.

  • Az első ilyen program 2016-ban volt, és 1,5 millió adófizetőnek adott kedvezményes lehetőséget, 17,7 milliárd euró bevételt vártak a programtól, végül azonban az alacsony részvételi hajlandóság miatt csak 8,2 milliárd euró érkezett be.
  • A második program 2017-ben volt, mintegy 800 ezer tartozással bíró adófizetőt érintett, a várt 8,5 milliárd eurós bevételhez képest pedig 3 milliárd euró érkezett be.
  • A harmadik 2018-ban volt, 1,4 millió adófizetőt érinthetett volna 26,3 milliárdos bevétellel, ebből azonban végül csak 8,6 milliárd euró lett.
  • A negyedik, és egyelőre utolsó ilyen program éppen a közelmúltban ért véget, június végén. Ennél hivatalos adat egyelőre csak a jelentkező adófizetőkre van, ez 4 millió fő, hogy végül hány adóstól érkezik be fizetés, még kiderül. Az első fizetési határidők ősszel esedékesek.

A szakértő rámutatott, a legutóbbi programra jelentkezők száma a duplája annak, mint amivel a kormány előzetesen kalkulált. Egyelőre tehát sikeresnek mondható. „Valószínűleg erre is alapozta a bejelentést Salvini” – mondta.

Felháborodott az adóhatóság igazgatója

Kétségtelen, hogy Olaszországban komoly problémát okoznak az adóhátralékok.

Közel 20 millió adófizető olasz állampolgárnak van adótartozása, amely elképesztő arány a felnőtt lakosságszámhoz viszonyítva. A korábbi programok is emiatt születtek, a programok dátumából is jól látszik, hogy különböző pártszínezetű kormányok is éltek ezzel az eszközzel annak érdekében, hogy legalább az elmaradások egy részét bevételezni tudják

– magyarázta Tanács-Mandák Fanni.

Az olasz adófizetők adótartozása 2022 végén meghaladta az 1153 milliárd eurót. Ebből több mint 300 milliárd euró olyan adózókhoz kapcsolódik, amelyek vagy megszűntek, vagy csődbe mentek; 136 milliárd euró vagyontalanok tartozása. A behajthatóság valószínűsége ezekben az esetekben márpedig minimális – mutatott rá az Olaszország-szakértő.

Hozzátette, Matteo Salvini javaslata körülbelül 15 millió főt érinthet. Arról azonban, hogy a Giorgia Meloni vezette kabinet elindítja-e a miniszterelnök-helyettes elképzeléseinek megfelelően az ötödik adóhátralék-törlesztési programot, várhatóan csak hónapok múlva érkezhet hivatalos bejelentés.

Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes, infrastruktúráért és közlekedésért felelős miniszter és Giorgia Meloni kormányfő a parlamentben

Azt, hogy ezekre a programokra szükség van, az olasz adóhatóság (Agenzia delle Entrate) igazgatója, Ernesto Maria Ruffini is elismeri. Bár azt azért az olasz ANSA hírügynökség szerint azt is megjegyezte, hogy

kérdés, igazságos-e ez azokkal szemben, akik – a túlnyomó többség részeként – évről évre rendben befizetik az adókat.

Az igazgató azonban elsősorban nem is ezen akadt fenn, hanem az háborította fel, hogy Matteo Salvini úgy fogalmazott, „túl sok éven át tartotta túszul az adóhivatal olaszok millióit”. Ernesto Maria Ruffini sérelmezte, hogy a miniszter úgy állította be az adóhatóságot, mint amelyet az üldözési és bosszúállási szándék hajtana.

„A mi munkánk elengedhetetlen az egész állami gépezet működéséhez, mert ha garantálni akarjuk az alkotmányunkban megjelölt és védett alapvető személyiségi jogokat, ahhoz szükség van forrásokra” – magyarázta.

Reformterveket is belengetett a kormány

Az adóhatósági azon kritikáját, amely szerint az adóhátralék részleges elengedése voltaképpen az adóelkerülőket segíti, a kabinet elevenébe vághat. Giorgia Meloni miniszterelnök már márciusban arról beszélt, hogy a jövőben

igazi harcot indul az adóelkerüléssel szemben.

Ennek a törekvésnek viszont gyakorlatilag teljesen ellentmond az, hogy a tavaly ősszel beiktatott kormány egyik első lépéseként arról döntött, 2023-tól 5000 euróra emelik az országban a készpénzfizetési plafont az addigi 2000 euróról.

A határozatot kritizálók szerint ez jelentős visszalépés Olaszország számára, amelynek árnyékgazdasága a pénzügyminisztérium szerint a GDP 10,2 százalékát tette ki 2019-ben, 2018-ban pedig a 10,7 százalékát.

 

 

 

Az adózás nem szabadon választott gyakorlat, de vannak kiskapuk

Fizetési könnyítést kaphatnak azok az adózók, akik valamilyen méltányolható gazdasági vagy személyes okból nem tudnak határidőre adót fizetni. Bővebben --->