A gazdasági válság és a különadó dacára mindhárom magyarországi mobiltávközlési cég jelentős hálózatépítésbe kezdett. Bár ma még az ügyfelek jó része nem használja ki a jelenlegi (3G) technológiában rejlő lehetőségeket, a társaságok beruházásai már a következő generációs (4G) lehetőségeket is megnyitják az ügyfelek előtt. E téren a magyarországi cégek követő magatartást folytatnak − mondta a Napi Gazdaságnak Endersz Frigyes, az IFUA Telekommunikációs Kompetencia Központjának vezetője, aki azt is elmondta, hogy a 4G-s hálózatok fejlesztése egy hosszú technológiai fejlődés fontos állomása. A műszaki fejlesztés már jó néhány éve megkezdődött, az első 4G-s hálózatot 2009 végén adták át Svédországban. A 4G-s hálózat az ügyfeleknek sokkal nagyobb sávszélességet, a szolgáltatóknak pedig alacsonyabb üzemeltetési költséget jelent. A technológia, illetve ezzel párhuzamosan a felhasználási területek és szokások fejlődése következtében az adatforgalom folyamatosan növekszik (egy év alatt akár háromszorosára) és ezzel egyidejűleg a mobil hozzáférés iránti igény is fejlődik. Ez tehát egy olyan technológiai és egyben üzleti "megatrend" része, amelyet kisebb mértékben befolyásol egy gazdasági visszaesés. Egyúttal azt is látni kell, hogy a hálózatfejlesztés hosszú távú döntés, maga a kivitelezés is éveket vesz igénybe. Ez azt jelenti, hogy aki hálózatfejlesztésbe kezd, az nem a jelenlegi környezetben kíván versenyképes lenni, hanem egy-két év múlva − amikor remélhetőleg a gazdasági helyzet is kedvezőbb lesz − kíván rendelkezni azokkal a képességekkel, amelyek versenyelőnyt biztosíthatnak számára. Ezért van az, hogy bár első ránézésre nem tűnik racionális lépésnek egy ilyen, gazdasági visszaeséssel, illetve iparági különadóval sújtott környezetben a hálózat nagymértékű fejlesztése, aki hosszú távon versenyben kíván maradni, annak rá kell szánnia a szükséges erőforrásokat. A fejlesztés tehát évekig eltarthat, s mindenki a startvonalra igyekszik, hogy amikor megjelenik a valós fogyasztói igény, készen álljon − tette hozzá Endersz Frigyes.

Arra a kérdésünkre pedig, hogy a 3G kihasználtsága indokolja-e új hálózat építését, Endersz elmondta, hogy a két hálózat közötti különbség a felhasználók számára alapvetően a sebességben jelenik meg. A felhasználók jelentős része jelen pillanatban olyan funkciókra használja a mobil internetet, amelyek a 3G-s sebesség mellett is megfelelően működnek. Ebben az értelemben még nem indokolja a jelenlegi felhasználás a nagyobb sebességű hálózat kiépítését. Természetesen abban a pillanatban, hogy adott a technológia, felgyorsul azon alkalmazások elterjedése,
amelyek kihasználják az általa nyújtott lehetőségeket. A 4G-s hálózatok esetében a mobil eszközök alkalmazási lehetőségei kinyílnak: videomegosztás (ez akár riporterek munkaeszköze is lehet, kiváltva a szatellites közvetítőkocsikat), videokonferenciák megtartása, hálózatos játékok használata, felhőalkalmazások (cloud-based applications) használata, navigáció kiterjesztett valóság (augmented reality) funkcióval, telemedicina − néhány olyan példa, amelyek alkalmazása még nem igazán terjedt el, de a technológia fejlődésével az ehhez hasonló, nagy sávszélességet igénylő felhasználási területek megerősödése várható.

A felhasználók − nagy valószínűséggel szintén a technológiát kihasználó alkalmazások hiányában − tehát egyelőre nem tartják fontosnak a jelenleg elérhetőnél gyorsabb mobil adatkapcsolatot. Az egyesült államokbeli Morpace piackutató felmérése szerint jelenleg az emberek számára a készülék, illetve a szolgáltató választásánál a 4G-s képességnél fontosabb szempont az ár és a lefedettség. Ennek megfelelően nem is nagyon hajlandóak többet fizetni a nagyobb sebességű adatkapcsolatért. Ugyanakkor a szolgáltatók, Magyarországon elsőként a T-Mobile, majd valószínűleg a Telenor és a Vodafone is külön, magasabb árú csomagban kínálják a magasabb sávszélességű adatkapcsolatot.

Vannak már olyan felhasználási területek, amelyek igénylik a 4G-s hálózatot. Ugyanakkor általában igaz az, hogy az igazi lökést a piac fejlődésének a megfelelő infrastruktúra rendelkezésre állása adja. Azaz a fejlesztést meg kell finanszírozni, a környezetet meg kell teremteni, és ezt követően indulhat be az azt kihasználó megoldások elterjedése, a piaci igény jelentős fejlődése. Endersz Frigyes arra is felhívta a figyelmet, hogy a hálózatok építésénél az is lényeges szempont lehet, hogy ezek üzemeltetési költsége − a technológia miatt − jóval alacsonyabb, mint a 3G-s hálózatoké.

Nyugat-Európában mindenütt építik a 4G hálózatokat

A legtöbb nyugat-európai országban 2010-ben megkezdték a 4G-s hálózatok kiépítését. Ezt megelőzően, 2009 első félévében a világon elsőként Svédországban kezdték meg a 4G-s hálózat fejlesztését, és az év végén már az előfizetők számára is elérhetővé vált ez a szolgáltatás. Németországban a Deutsche Telekom, a Vodafone, illetve az O2 is folyamatosan fejleszti 4G-s hálózatát. A Deutsche Telekom 2010 augusztusában adta át az első 4G-s technológiát alkalmazó mobiltornyát. A beruházási igény azonban olyan nagy, hogy még a Deutsche Telekom sem kívánt ebbe egyedül belevágni, hanem versenytársaival együttműködve építi ki a 4G-s mobilhálózatot. Tekintettel a hatalmas beruházási összegekre, amelyek megtérülésére a szolgáltatók természetesen törekednek, a legtöbb szolgáltatónál a gyorsabb mobilinternetért magasabb díjat kell fizetni. Ez azt jelenti, hogy átalakul a mobilinternet kereskedelmi modellje és így némileg − legalábbis a "gyorsabb drágább" elv tekintetében − hasonul a vezetékes internethez. Nagy-Britanniában óvatosabbak a cégek, de 2011-ben itt is megjelentek a piaci szereplők korlátozott lokációkban 4G-s tesztekkel. A KPN, Hollandia meghatározó cége a ZTE-vel, illetve a Nokiával együttműködve 2011 során végez teszteléseket Hollandiában és a német, valamint a belga leányvállalatánál. Olaszországban a Telecom Italia a Nokia Siemens Networks közreműködésével fejleszti 4G-s hálózatát, amelynek során számos régióban összesen 7000 bázisállomást tesznek "4G-képessé". Összességében elmondható, hogy Európa-szerte folyik a 4G-s hálózatok tesztelése, illetve kiépítése, gyakorlatilag kivétel nélkül mindenki úgy tekint a 4G-s hálózatra, mint a versenyben maradáshoz szükséges alapfeltételre. Üzleti modell tekintetében pedig túlnyomó részben igaz, hogy a 4G-s hozzáférést prémium szolgáltatásként, magasabb díj ellenében kínálják a szolgáltatók.