A Napi Gazdaság pénteki számának cikke
Ablakcserénél a vállalkozók inkább kisebbre gyártatják a nyílászárókat a szükségesnél, és a megnövelt rést vastagon poliuretán (pur)-habbal fújják ki. Azután jön a homlokzati hőszigetelő, aki az expendált polisztirol (eps)-lapot - a köznyelvben hungarocellt - ráfedi a pur-habra. Ha a házban tűz üt ki, a pur-hab pillanatok alatt "kihúzza" a lángot a homlokzati hőszigetelésre, így égni kezd az is. A példát Lestyán Mária ismerteti tanulmányában, de nem ez az egyetlen dolog, amire felhívja a figyelmet.
Az ország tele van olyan redőnyös ablakokkal, amelyek felett hernyóként fekszik a redőnytok. Ha ablakcserére kerül sor, az ablakot kisebbre veszik, hogy fölé építsék a hőszigetelt redőnytokot, amelyet azután eltakar a homlokzati hőszigetelés. A kockázat ugyanaz, mint az előbbi példánál: a lakástűz a redőnytokon keresztül kikerül a homlokzatra. Ugyanez a probléma új épületeknél is előfordul, amikor rejtett redőnytokot építenek be.
Napjainkban terjed az alacsony energiaigényű, illetve a még kevesebb energiával kifűthető passzív házak ideológiája. Nem egy ismertetésben - rajzzal ábrázolva - látható, hogy a 20-25 centiméter vastag eps-hőszigetelésbe miként építik be az ablakot. Maga az ablak kiugrik a falból, fémkonzolok tartják a falsík előtt, majd körbeépítik azt a külső hőszigeteléssel. Újra ott vagyunk, hogy ami előnyös hőtechnikailag, az nem biztos, hogy jó a tűzvédelem szempontjából. (Ez utóbbi megoldás azonban - megfelelő tervek birtokában - engedélyezhető.)
Nem megoldott a parapetkonvektoros házak utólagos hőszigetelése sem. Itt az a gyakorlat, hogy a légbeszívó parapetrácsot körbeépítik hőszigetelő anyaggal, így az szinte elveszik a homlokzatban. Ezt is csak megfelelő terv birtokában szabadna kivitelezni.
A falon ragasztó és dübel is rögzíti a hőszigetelő lapokat. A kettős rögzítés nemcsak az esetleges tűz miatt fontos, hanem azért is, mert a szél a falak közepén nyomja, míg a széleken szívja a hőszigetelést. Ezért az épület magasságának függvényében meghatározták a szakértők a négyzetméterenkénti dübelek számát.
Külön probléma a loggiák utólagos beépítése, majd hőszigetelése. A nagy paneles épületek homlokzatain a loggiák adják a szükséges, legalább 1,3 méter széles tűzvédelmi gátat. A loggiák beépítése, majd az egész homlokzat hőszigetelése éppen ezt a védelmet szünteti meg. Ha meggyullad a hőszigetelés, akkor akadálytalanul futhat végig a tűz a teljes homlokzaton.
Főleg családi házaknál hidalják át a pénzszűkét a tulajdonosok úgy, hogy két ütemben végzik el a hőszigetelést. Az egyik évben felragasztják, dübelezik az eps-táblákat, majd a másik évben erre ráragasztják az üvegfátylat, majd vakolják a homlokzatot. (Ezt a komplett technológiát hívják dryvitolásnak, ami utalás egy konkrét cég komplett termékére, de így honosodott meg az építőiparban.) A "fedetlenül" hagyott hőszigetelés különösen jól tud égni, főleg nagyobb felületen. Romániában egy szálloda építése során égett le az épület csaknem teljes homlokzata 15 perc alatt az építkezés alatt keletkezett tűz hatására.
Ablakcserénél a vállalkozók inkább kisebbre gyártatják a nyílászárókat a szükségesnél, és a megnövelt rést vastagon poliuretán (pur)-habbal fújják ki. Azután jön a homlokzati hőszigetelő, aki az expendált polisztirol (eps)-lapot - a köznyelvben hungarocellt - ráfedi a pur-habra. Ha a házban tűz üt ki, a pur-hab pillanatok alatt "kihúzza" a lángot a homlokzati hőszigetelésre, így égni kezd az is. A példát Lestyán Mária ismerteti tanulmányában, de nem ez az egyetlen dolog, amire felhívja a figyelmet.
Az ország tele van olyan redőnyös ablakokkal, amelyek felett hernyóként fekszik a redőnytok. Ha ablakcserére kerül sor, az ablakot kisebbre veszik, hogy fölé építsék a hőszigetelt redőnytokot, amelyet azután eltakar a homlokzati hőszigetelés. A kockázat ugyanaz, mint az előbbi példánál: a lakástűz a redőnytokon keresztül kikerül a homlokzatra. Ugyanez a probléma új épületeknél is előfordul, amikor rejtett redőnytokot építenek be.
Napjainkban terjed az alacsony energiaigényű, illetve a még kevesebb energiával kifűthető passzív házak ideológiája. Nem egy ismertetésben - rajzzal ábrázolva - látható, hogy a 20-25 centiméter vastag eps-hőszigetelésbe miként építik be az ablakot. Maga az ablak kiugrik a falból, fémkonzolok tartják a falsík előtt, majd körbeépítik azt a külső hőszigeteléssel. Újra ott vagyunk, hogy ami előnyös hőtechnikailag, az nem biztos, hogy jó a tűzvédelem szempontjából. (Ez utóbbi megoldás azonban - megfelelő tervek birtokában - engedélyezhető.)
Nem megoldott a parapetkonvektoros házak utólagos hőszigetelése sem. Itt az a gyakorlat, hogy a légbeszívó parapetrácsot körbeépítik hőszigetelő anyaggal, így az szinte elveszik a homlokzatban. Ezt is csak megfelelő terv birtokában szabadna kivitelezni.
A falon ragasztó és dübel is rögzíti a hőszigetelő lapokat. A kettős rögzítés nemcsak az esetleges tűz miatt fontos, hanem azért is, mert a szél a falak közepén nyomja, míg a széleken szívja a hőszigetelést. Ezért az épület magasságának függvényében meghatározták a szakértők a négyzetméterenkénti dübelek számát.
Külön probléma a loggiák utólagos beépítése, majd hőszigetelése. A nagy paneles épületek homlokzatain a loggiák adják a szükséges, legalább 1,3 méter széles tűzvédelmi gátat. A loggiák beépítése, majd az egész homlokzat hőszigetelése éppen ezt a védelmet szünteti meg. Ha meggyullad a hőszigetelés, akkor akadálytalanul futhat végig a tűz a teljes homlokzaton.
Főleg családi házaknál hidalják át a pénzszűkét a tulajdonosok úgy, hogy két ütemben végzik el a hőszigetelést. Az egyik évben felragasztják, dübelezik az eps-táblákat, majd a másik évben erre ráragasztják az üvegfátylat, majd vakolják a homlokzatot. (Ezt a komplett technológiát hívják dryvitolásnak, ami utalás egy konkrét cég komplett termékére, de így honosodott meg az építőiparban.) A "fedetlenül" hagyott hőszigetelés különösen jól tud égni, főleg nagyobb felületen. Romániában egy szálloda építése során égett le az épület csaknem teljes homlokzata 15 perc alatt az építkezés alatt keletkezett tűz hatására.
További részletek