Míg tavaly csak 848,3 milliárd forint volt a költségvetési hiány, ez 388,9 milliárd forinttal volt alacsonyabb az előző évhez képest, addig idén 2057,5 milliárd forint hiányzott az államkasszából. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdán megjelent prognózisa alapján decemberben 418 milliárd forinttal nőhet a deficit.
A költségvetési elemzésben a megugró számot részben azzal magyarázza a tárca, hogy az uniós támogatásokat a kormány kénytelen megelőlegezni a programok kedvezményezettjeinek, míg a kapcsolódó bevételek Brüsszelből időeltolódással, majd csak a teljesítéssel párhuzamosan érkeznek. Ez átmenetileg, sőt éven túl is rontja a pénzforgalmi hiányt, de épp a későbbi megtérülés miatt ezeket máshogy is könyvelik, így az NGM szerint tartható a 2,4 százalékos hiánycél, hiába rúg a GDP 5 százalékára a mostani adat.
Nem meglepő ez az adat, mivel év közben is látszott, hogy az uniós források gyors ütemű felhasználása, valamint a későbbi uniós utalások miatt átmenetileg nőhet a hiány - magyarázta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője a Napi.hu-nak. Véleménye szerint ez nem csak az idei év sajátossága, a rendszer strukturálisan nem változott, így a következő években is hasonló maradhat.
A forrásfelhasználás üteme sem véletlen: a következő (2018) és az azutáni (2019) is választási év, előbb parlamenti, majd önkormányzati választások jönnek, ráadásul ez egybeesik a uniós támogatási ciklus kifizetéseinek ütemezésével is - tette hozzá Török, aki szerint a szabályok miatt ez csak átmeneti hiányként jelenik meg a magyar költségvetésben.
Az NGM magabiztos
A gazdasági tárca szerint 2017-ben is uniós átlag feletti szinten bővülhet a magyar gazdaság: míg 2014-ben 4,2 százalékkal, 2015-ben 3,4 százalékos, tavaly pedig - az uniós forrásfelhasználás ciklikusságával párhuzamosan - 2,2 százalékos teljesítmény emelkedése után, 2017-ben a GDP a (naptárhatást kiszűrve) pedig 4,0 százalékkal nőtt.
Az idén jelentősen bővült a lakossági fogyasztás, a korábbi 3,8 százalék helyett a 4 százalékot is elérheti az év végéig. Ez pedig az inflációt is felhúzta, amely várhatóan 2,4 százalék lesz. Míg 2018-ra már 2,7 százalékot vár az NGM, amit aztán a rákövetkező évekre 3 százalékra jósolnak.
A kormány eddig 3 százalékos inflációval számolt jövőre, míg a jegybank csak 2,5 százalékkal. A kettő közötti, 2,7 százalékos adat viszont arra utal, hogy a pénzromlás alapján megállapított nyugdíjemelés mellett egy további bónusz, 0,3 százalékos bővítést kaphatnak az idősek - ahogy arról korábban részletesen is írt a Napi.hu.
Megnevezés | 2017 | 2018 | 2019 | 2020 | 2021 |
Gazdasági szervezetek befizetései | 1 550,4 | 1 354,4 | 1 432,4 | 1 510,7 | 1 585,6 |
Fogyasztáshoz kapcsolt adók | 4 828,0 | 5 239,9 | 5 711,9 | 6 041,0 | 6 401,1 |
Lakosság befizetései | 2 148,1 | 2 349,5 | 2 533,5 | 2 718,6 | 2 872,8 |
Költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok | 3 709,0 | 1 350,0 | 1 350,0 | 1 350,0 | 1 350,0 |
Központi költségvetési szervektől származó befizetések | 46,8 | 30 | 40,3 | 66,2 | 91,0 |
Társadalombiztosítási alapok befizetése | 12,8 | 0 | 10,9 | 0 | 0 |
Helyi önkormányzatok befizetése | 36,9 | 39,0 | 39,0 | 39,0 | 39,0 |
Elkülönített állami pénzalapok bevétele | 17,0 | 13,3 | 13,3 | 13,3 | 13,3 |
Állami vagyonnal kapcsolatos bevételek | 256,1 | 96,1 | 95,2 | 95,2 | 95,2 |
Egyéb bevételek | 26,1 | 7,2 | 6,8 | 6,8 | 6,8 |
Uniós programok bevételei | 0 | 1 911,2 | 1 952,1 | 1 316,6 | 847,6 |
Uniós támogatások utólagos megtérülése | 100,4 | 63,2 | 120 | 71,9 | 0 |
Vám és cukorilleték költség megtérítése | 12,2 | 12,6 | 13,2 | 13,6 | 14,2 |
Bevételek összesen | 12 743,7 | 12 466,3 | 13 318,5 | 13 242,9 | 13 316,6 |
Kamatbevételek | 108,5 | 73,5 | 32 | 35,4 | 34,3 |
Bevételi főösszeg | 12 852,2 | 12 539,8 | 13 350,6 | 13 278,3 | 13 350,9 |
Forrás: NGM prognózisa |
Zárul az export-import olló
A lakossági fogyasztás felpörgése, valamint - az NGM szerint - az uniós forrásfelhasználás felfutása, a beszállítói hálózatok növekvő igénye miatt jelentősen emelkedett az áru- és szolgáltatásimport az idén. A tavalyi 2,9 százalékkal szemben 9,5 százalékra.
Ezt az ütemet nem tartotta viszont az export bővülése: míg tavaly 3,4 százalék, addig idén 6,6 százalék volt ennek az aránya. Mindezek eredménye, hogy a nettó export hozzájárulása a GDP-növekedéshez átmenetileg negatív tartományba került. Így a 2016-ban elért rekordot követően a külkereskedelmi többlet mérséklődött, ugyanakkor nemzetközi összevetésben továbbra is magasnak mondható - magyarázza a tárca, amely szerint a jövőben ez változhat - az exportrendelések, valamint a feldolgozóipari beruházások növekedése nyomán.
A 2008 előtti években jelentős külső deficittel működött a magyar gazdaság, de a válságot követően bővült a hazai exportkapacitás, a különbség pedig 2016-ban volt a csúcsán. A fogyasztás és a beruházás növekedése miatt ez megfordult. Elképzelhetőnek tartom, hogy a következő három évben a fizetési mérlegből "kikopik" a többlet - kommentálta az adatokat Török Zoltán.
Egyelőre továbbra is magas Magyarországon az export aktívuma, tehát van honnan visszaesni. Azonban mindez, a kivitelre ráállt magyar gazdaság esetében hosszú távon a növekedési pálya megváltozásával kell, hogy járjon - szól a prognózis.