Az OTP 43 milliárdis adózott korrigált eredménye kismértékű javulást jelent, míg a 124 milliárd forintos 9 havi profit 6 százalékos visszaesést mutat. Ennek fő oka az OTP hazai 20 százalékos visszaesését a külföldi érdekeltségek 28 százalékos növekedése nem tudta ellensúlyozni. Igaz viszont, hogy így már közel 45 százalékkal részesednek a külföldi filiálék- mondta el Bencsik László, a bank vezérigazgató-helyettese a gyorsjelentés megjelenése kapcsán tartott sajtótájékozatón. A csoportszintű működési eredmény 112 milliárdról 115 milliárd forintra nőtt, miközben a működési költségek az idén stabilnak mondhatóak - év/év alapon a költségnövekedés jelentős, ám a devizahatástól megtisztítva 5 százalékos növekedést mutat, amit az orosz érdekeltség bővülésének költségnövekedése indokol.

A hazai érdekeltségnél ugyan a működési eredmény 5 százalékkal haladja meg a második negyedévet, ám év/év alapon az állomány csökkenése miatt például a nettó kamateredmény 13 százalékkal csökkent.

Egyelőre nincs vonzó akvizícós célpont

Potenciális lehetőségek vannak az akvizícióra, ám az elmúlt hónapokban nem találtak olyan eladó bankot, amelyről most úgy gondolnák, hogy aktívan hozzájárulhatna a bank stratégiájának teljesítéséhez, illetve árban is megfelelő lenne a bank számára.

A tőkemegfelelési ráta 18,2, ezten belül a core Tier 1 ráta 13,9 százalékos rekordszinten áll - tavaly év végén 12 százalékon állt. A csoport bruttó likviditása 5,8 milliárd euró, a nettó hitel/betét mutató 100 százalék alá, 97 százalékra csúszott. Közel 10 éve volt ilyen a helyzet, Bencsik szerint nem célja a banknak a 100 százalék alatti mutató, amely sokkal inkább a gazdasági környezet képének köszönhető: egy banknak az a feladata, hogy némileg többet hitelezzen, mint amennyi betétet gyűjt. Romániában és Ukrajnában a bank dinamikusan csökkentette a megugrott állományt - ez persze kamatbevétel csökkenéssel járt.

A korrigált sajáttőke-arányos megtérülés 11,9 százalékra nőtt a júniusi 10,6 százalékra - ám a magas tőkekövetelmény miatt Bencsik szerint ez kevésbé jó mutató, ám az eszközarányos megtérülés 1,5-ről 1,7 százalékra történő növekedése igen jó hír. A csoportszintű nettó kamatmarzs 6,4 százalékról 6,5 százalékra növekedett.

Számottevő portfóliójavulás

Bár az állománycsökkenést nem sikerült megállítani, a portfoliójavulás számottevő volt. A nem teljesítő hitelek állománya (NPL) 18,8 százalékról 19 százalékra nőtt, ami 2009. második fele óta a legkisebb romlás, a negyedévben a portfolió 47 milliárd forinttal romlott szemben a második negyedév 80 milliárdjával. A nem teljesítő hitelek állománya 77,9 százalékban céltartalékolt - ez 1,3 százalékkal magasabb szint, mint június végén - mondta Bencsik László. Jövőre minden külföldi érdekeltség esetében jobb működési környezetre (itthon stagnálásra) számít az OTP, így a kockázati költségek további csökkenése prognosztizálható.

Az egyes cégek közül az anyabank adózás és egyedi tételek nélküli eredmény 7 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben és 4 százalékkal év/év alapon. Itt nagyon jól visszaköszön a portfolió minőség javulása - köszönhetően a harmadik negyedévben tapasztalt kedvezőbb deviza-árfolyamnak. A javulásban az árfolyamgát intézménye is besegített - a bank ügyfeleinek eddig 20 százaléka igényelte a megoldást.

Oroszországban szinten marad a bank eredménye. A harmadik negyedévben a várakozásoknak megfelelően elkezdődött a fogyasztási hitelek állományának növekedése - itt 10 százalék volt a bővülés, de Ukrajnában 34, Romániában 17, Szlovákiában 12 százalékkal nőtt a fogyasztási hitel állomány. (Magyarországon 1 százalék volt a bővülés.) Bulgáriában kismértékben javult a működési eredmény, de számottevően estek a kockázati költségek, ennek köszönhető a kiugró eredmény-javulás - éves szinten 157 százalék a növekmény. Ukrajnában a terveknél jobb eredményt mutat a harmadik negyedév, ami óvatos bizakodásra ad okot. Horvátország tartotta magát, míg Montenegróban sikerült stabilizálni a helyzetet, így remény van a növekedésre. Szerbiában a csökkenő veszteség jelenti a pozitívumot.

A vállalati hitelek terén a piac 6 százalékos visszaeséssel szemben a bank állománya 5 százalékkal nőtt, ezen belül a kkv-k 9, az agrárcégek hitelállománya 15 százalékkal nőtt.

A betétállomány konszolidált szinten 2 százalékkal nőtt. Ezen belül stabilnak mondható az orosz érdekeltség növekedése. Itthon a lakossági állomány 2 százalékkal esett, míg a vállalati betétek terén mért 9 százalékos növekedés átmeneti - jórészt az önkormányzati számlákon megjelent adóbevételeknek köszönhető. A jelenlegi hitel/betét mutató mellett a bank nem érdekelt, hogy erőszakos betétgyűjtési kampány részese legyen - fejtette ki Bencsik László.

Mi lesz az önkormányzati hitelekkel?

A Napi Gazdaság kérdésére a vezérigazgató-helyettes elmondta, hogy a kis önkormányzatok - közel 1000 van az OTP-nél - 27 milliárdos hitelállománnyal rendelkeznek a banknál, míg a teljes önkormányzati hitelállomány 286 milliárd forint, amiből  mintegy 110 milliárd a deviza-adósság. A szektor céltartalék-szintje Bencsik tájékoztatása szerint 0,3 százalék a banknál. A bank számára nehezen érthető a diszkontálás: az OTP a betétesek pénzét helyezte ki, nekik tartozik elszámolással. Bencsik szerint a kormány tegnapi bejelentéséből kihallható, hogy az lehet megoldás a nagyobb önkormányzatok adóssága esetében, hogy az állam által átvett hitelállományon felül a bankoknak az önkormányzatokkal (és persze a kormányzattal) egyedileg kell megállapodni az adott helyhatóság fennmaradó adósságának kezeléséről.

Áthárítják a tranzakciós illetéket

A tranzakciós illeték kapcsán a vezérigazgató-helyettes elmondta, hogy a jogszabályi, törvényi előírásoknak megfelelően lépett a bank. Azt látni kell, hogy szektorszinten 160 milliárd forintról volt szó, ami mellett ott áll a 140 milliárdos bankadó is. Ez a két tétel a bankrendszer tőkéjének 12-13 százalékát teszi ki, miközbem a szektor tavaly 330 milliárd forintos veszteséget szenvedett el. Ilyen terheket a szektor nem bír el, épp ezért egyértelmű, hogy rákényszerül az illeték átterhelésére, ám az áthárítás mértéke üzletpolitikailag más és más lehet.