A JNT Security Kft.-nél (továbbiakban: JNT) érvényben lévő és az ÉÖDSZ által 2012. október 12-én aláírt Kollektív Szerződés alapján a bértárgyalások ideje alatt a sztrájk szervezésére vonatkozó jogok gyakorlása mellőzendő, a szakszervezet tájékoztatása szerint ez akadályát jelenti a JNT által kezdeményezett bértárgyalások folytatásának. Tekintettel arra, hogy a JNT - ahogyan eddigi hozzáállása és nyilatkozatai is igazolják - megállapodásra törekszik, éppen ezért kooperatív hozzáállásának részeként deklarálja, hogy eseti jelleggel nem tekinti a Kollektív Szerződés megszegésének a sztrájkbizottság feloszlatásának elmaradását - írja közleményében a társaság. A JNT 2015. május 4-ére ezért meghirdeti a bértárgyalások folytatását. Mindemellett, a JNT azt tekinti az ÉŐDSZ részéről a minimális kooperatív lépésnek, ha a tárgyalások alatt él a sztrájk felfüggesztésének lehetőségével, ezzel bizonyítva a tárgyalásos megegyezés iránti elkötelezettségét.

A JNT már 2015. április 27-én levélben kérte az Értékszállítási és Őrzésvédelmi Dolgozók Szakszervezetét (továbbiakban: ÉŐDSZ), hogy folytassák a bértárgyalásokat. Ezt az ÉŐDSZ azzal utasította vissza, hogy a bértárgyalások folytatásához - a Kollektív Szerződés előírása szerint - fel kellene oszlatni a sztrájkbizottságot, és egyoldalúan be kellene fejezni a sztrájkot, erre viszont nem hajlandó. Éppen ezért a JNT a mai napon kompromisszumos megoldással fordult az ÉŐDSZ felé, tehát eseti jelleggel nem tekinti a Kollektív Szerződés megszegésének, ha felfüggesztett sztrájk ideje alatt folytatják a bértárgyalásokat. Ez is bizonyítja, hogy a JNT mindent megtesz annak érdekében, hogy a felek kompromisszumra jussanak. A JNT jelenleg várja az ÉŐDSZ válaszát - olvasható a közleményben.

A JNT-nél a 2015. évi bérfejlesztésre vonatkozó bértárgyalások 2014. december 18-án kezdődtek el. A JNT többször tett már kompromisszumos javaslatot az idei bérfejlesztésre vonatkozóan, legutolsó, 2015. április 17-én tett és azóta teljesített ajánlata az volt, hogy 2015. január 1-ig visszamenőleg az értékszállítók esetében átlagosan 2.2 százalékos alapbéremelést hajt végre. Így a JNT-nél dolgozó értékszállítók bruttó jövedelme (pótlékokkal és juttatásokkal együtt) 269 ezer forint havonta, amely jelentősen meghaladja a számos más ágazatban dolgozók bérszínvonalát, különösen a fizikai munkakörökben továbbá a hasonló ágazatok (szállítás, védelem, stb.) nemzetgazdasági átlagát, amelyeknél a JNT által nyújtott jövedelem 25 százalékkal magasabb. A 2.2 százalékos átlagos alapbérfejlesztést a jövő héten esedékes fizetéssel a munkavállalók megkapják január 1-ig visszamenőleg.

A JNT továbbá vállalta, hogy a 2015-ös üzleti eredmények alapján, 2015. III. negyedévét követően megvizsgálja annak lehetőségét, hogy 3.3 százalékos, alapbéremeléssel megegyező összegű, egyszeri kifizetést teljesítsen. A JNT-nél dolgozó pénz- és értékszállítók jövedelme alapbérből, különböző pótlékokból, 258 ezer ft/év/fő béren kívüli juttatásból (cafetéria) és 13. havi fizetésből áll.

A JNT bízik abban, hogy az ÉŐDSZ is kompromisszumkészséget mutat és visszaül a tárgyalóasztalhoz, továbbá elmozdul az 5 százalékos bérfejlesztési ajánlatától, hiszen azt a JNT a jelen piaci környezetben nem tudja kigazdálkodni, az nem összeegyeztethető a gazdasági realitásokkal - írja közleményében a JNT.

A sztrájk ellenére a JNT munkaátszervezéssel és alvállalkozók bevonásával továbbra is mindent megtesz azért, hogy a Magyar Posta és a további szerződött partnerek kiszolgálásában ne legyen fennakadás.

Ki akarják fárasztani a sztrájkolókat

Bruttó öt százalékos béremelés ajánlással indult a tárgyalás hetekkel ezelőtt, ám ez megakadt, így a munkavállalók a jog által biztosított lehetőséggel élve sztrájkot hirdettek - kezdte csütörtöki sajtótájékoztatóját Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke. Mint mondta a sztrájk megkezdésekor kikérték a munkaügyi bíróság véleményét, mely jogszerűnek nyilvánította azt.

Bár a munkáltató is azt kommunikálja, hogy ők is jogszerűen járnak el, ám közben nem tesz eleget a sztrájktörvény rögzítette kötelezettségégnek, azaz nem tárgyal folyamatosan a sztrájkolókkal - hívta fel a figyelmet Palkovics, aki megemlítette, hogy a munkáltató május 4-én lenne hajlandó leülni tárgyalni. Ebből egy dologra lehet következtetni, hogy a munkáltató ki akarja fárasztani a dolgozókat, azaz az a célja, hogy a kieső munkabérrel tudják kikényszeríteni a sztrájk felfüggesztését - vélte a szakszervezeti vezető.

Ezzel kapcsolatban Palkovics kiemelte, hogy a Munkástanácsok Országos Szövetségének van olyan gazdasági háttere, hogy tudja vállalni a sztrájksegélyt, amelyet a dolgozók rendelkezésére is bocsátanak. Mint mondta, az olajipari szakszervezet részéről komoly pénzügyi, sztrájkalap támogatást kaptak, de kérik a nemzetközi szakszervezeti mozgalomnak támogatását is. Arra a kérdésre, hogy meddig bírják pénzzel, Palkovics elmondta, hogy ha kell a székházukat is eladják, így összességében több százmillió forintról van szó, amit ennek az ügynek érdekében hajlandóak felhasználni. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy reményeik szerint erre nem kerül majd sor.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a sztrájkolók ezen időszak alatt nem teljes bért kapnak, hanem segély formájában egységes összeget kap minden érintett. Palkovics ide kapcsolódóan kiemelte, hogy a munkáltató a lélektani hadviselés részeként "indokolatlan módon" berendeli szolgálatra a munkavállalókat, így a munkaügyi hatósághoz fordulnak, hogy az megállapítsa, jogszerű-e ez a módszer.

A munkaügyi bíráság segítségét is kérik Palkovicsék, mert mint mondta, jogállamokban nem szokás a sztrájkoló közösség egy képviselőjét elbocsátani, márpedig a munkáltató ezt tette Kuti Zsolt Zoltánnal, az ÉŐDSZ alapszervezeti ügyvivőjével.

Ezzel kapcsolatban Kuti elmondta, hogy a volt munkatársai egyelőre kitartanak és igyekeznek érvényt szerezni a béremelésnek. Mint mondta a most már 4,9 százalékra levitt követelésük nem földtől elrugaszkodott mértékű, így nem tudják, hogy "miért ilyen a vezetőség hozzáállása a munkavállalókkal szemben. Csak feltételeket szabnak, miszerint ha abbahagynák a sztrájkot, akkor tárgyalhatnak. Ezt elfogadhatatlan." - fogalmazott Kuti, aki elmondta azt is, hogy a sztrájkban a dolgozók 95 százaléka vesz részt, ami hozzávetőlegesen 90-100 főt jelent.

Arra a kérdésre, hogy meddig tart a sztrájk Palkovics elmondta, hogy érdemi javaslatra várnak a munkáltatótól és leülnek tárgyalni. A ma reggeli közleményre reagálva elmondta, hogy a kollektív szerződést megszegni nem lehet, akkor sem ha a munkáltató kéri azt. Ráadásul mivel a sztrájk alatt kötelesek folyamatosan tárgyalni az érintettek, nem napokat kihagyni, így szándékos félrebeszélésnek tartja Palkovics az ajánlatot. A további lépések között említette, hogy már más, a postához tartozó munkavállalók is jelezték, hogy szolidaritási sztrájkba lépnek, ám bíznak abban is, hogy idővel az állam is felteszi a kérdés a vagyonkezelőnek, hogy "mi ez a károkozás és meddig fog tartani".