A megszorító intézkedések miatti piaci félelem egyelőre túlzottnak bizonyult. A hagyományosan mérsékelt szezonális forgalom az előre hozott Lakásvásárnak is köszönhetően - amit a piaci szereplők (beruházók, értékesítők, bankok) megjelenésük mellett a piaci környezet szondázására is használnak - várhatóan korábban pörög fel. A gazdasági megszorítások és a növekvő lakásfenntartási költségek miatti potenciális forgalom-visszaesést az egyre kedvezőbb hitelfeltételek nagyrészt ellensúlyozni tudják.

Hogyan hat az ingatlanadó?

2007-ben eddigi ismeretek szerint nem várható olyan kormányzati döntés, amely azonnali reakciót eredményezne a lakáspiacon, ugyanakkor a jövőre bevezetendő ingatlanadóról szóló törvény tárgyalása és elfogadása már az év második felében éreztetheti hatását. Itt két egyidejű tendencia érvényesülhet: egyfelől az eladók megpróbálják majd beépíteni a lakásárakba az ezzel kapcsolatos többletkiadásokat, másfelől pedig az emiatt csökkenő forgalom kisebb drágítást eredményezhet.
Természetesen fontos kérdés, hogy milyen ingatlanok tulajdonosai mentesülnek majd a fizetés alól. E tényező, és az így adódó volumen ismeretében lehet majd előre jelezni a piaci hatásokat (árazás, kereslet, kínálat). Érdekes szakmai kérdés továbbá az is, hogy milyen módszerrel értékelik fel majd az ingatlanállományt.

Drágább új lakások, kérdéses használtak

Talán mindig a legfontosabb kérdés, hogy a lakásárak hogyan alakulnak majd az év folyamán. Ami már tapasztalható volt, hogy a beruházók január 1-jével sok projekt árait emelték automatikusan 1-3 százalék közötti mértékben. Azon beruházásoknál, ahol még nincs aláírt kivitelezői szerződés, a kivitelezési költségek emelkedése miatt további áremelések várhatók. Ahol viszont már van aláírt szerződés, ott a projekt építési fázisának, értékesítettségének függvényében a fejlesztők egyedi döntése lesz az esetleges áremelés. Éves átlagban azonban 5-7 százalékos újlakás-áremelkedés kalkulálható. Fontos ugyanakkor, hogy a lakáspiac rendkívül szegmentált, így továbbra is vannak olyan területek, ahol a négyzetméterárak számottevően nőnek majd az elkövetkező 12 hónapban.
Használt lakásoknál jóval nehezebb bármiféle előrejelzést mondani. Nehezen eladhatók - így tulajdonosaik valószínűleg árcsökkentésre kényszerülnek - a nagy alapterületű, házon belül rossz elhelyezkedésű körfolyosós bérházi lakások; az ugyancsak nagyméretű, főleg a pesti oldal perifériáján elhelyezkedő panellakások; valamint a 20-30 éves, többszintes "egyen" családi házak.

Nem robbant a panelbomba

Az Otthon Centrum adatbázisa alapján - bár logikusan várható lenne - egyelőre nem mutatkozik látványos kínálatbővülés a panelpiacon. Az újonnan piacra lépő használtlakás állományon belül az elmúlt fél évben konstans, 15-18 százalék közötti a panelek aránya. Mindemellett vélhetően akiknek a legnagyobb gondot okozza az emelkedő távhődíj, azoknak van a legkisebb esélyük lakásminőség-romlás nélküli cserére.

Irány a zöldövezet!

A fő keresési kritériumokban (méretek, árak, szobaszám) nincs érdemleges változás. Újabb reneszánszát éli viszont a "zöldövezet", és nem csupán a hirdetések szlogenjeiben. Mind a budai, mind a pesti oldalon várható újabb beruházások indulása klasszikus, vagy újonnan felfedezett természetközeli területeken. Sőt, a főváros környéki agglomerációs övezetben is számos nagyobb, elsősorban családokat célzó projekt áll előkészítés alatt.

Csúszás 2008-ra - kevesebb üres lakás

Bár az OC január-február folyamán frissített adatbázisa szerint 2007-ben 15 ezer lakás átadását tervezik a beruházók Budapesten (értékesítői adatszolgáltatás alapján), a tapasztalatok azt mutatják, hogy az év elején tervezett átadásokból ezres nagyságrendű volumen tolódik majd át 2008-ra. Így az új lakások tényleges idei számát most nehéz megbecsülni. Mindenesetre, a zöldövezeti felfutás ellenére természetesen nem fordul el a fejlesztői figyelem a népszerű kerületektől sem.
A már átadott, de még piacon lévő lakásállomány fokozatosan szívódik fel. A cég egfrissebb, teljes körű felmérése szerint 2007. január végén mintegy 1430 átadott, de még eladatlan lakás volt a fővárosban, ami egyértelmű (bár nem látványos) csökkenés a 2006. III. negyedév végi 1500-as volumenhez képest.