Információink szerint a Danone háza táján már minden adott ahhoz, hogy a cég Milka csoki bevonatú túró rudival lépjen piacra, ám a termelés beindítása az év első fele óta csúszik.
A Milka-bevonatú termékre vonatkozó kérdésünkre a Danone illetékese közölte, nem szeretnének kommunikálni esetleges jövőbeli terveikről, illetve a várható fejlesztésekről.
Árulkodó lehet ugyanakkor hogy egy hazai próbálkozásra lecsapott a Milka márkát tulajdonló Kraft.

Ezért fájt az Ilka Rudolf?

Úgy tűnik, a Kraft csoport szemét nem véletlenül csípte, hogy egy magyar vállalkozás a tulajdonosok vezetéknevét márkanévként felhasználva Ilka Rudolf nevű túródesszerttel jelentkezett. (Igaz, a termék eddig nem is került tömegtermelésbe.) A Kraft a szabadalmi hivatalnál megtámadta az Ilka védjegybejegyzési kérelmét, mondván, a csomagolás domináns lila (valójában kék - a szerk.) színe a Milkára emlékeztet, az Ilka szó az összetévesztésig hasonló a Milkához, a csomagoláson szereplő hörcsög pedig a Kraft mormotás reklámjait idézi.
A hivatal augusztus végén elutasította az Ilka védjegybejegyzési kérelmét, ami ellen a cég a Fővárosi Bírósághoz fellebbezett.

Elnéző mosoly a Pöttyöstől

A Pöttyös márkát jegyző Friesland üzletági igazgatója a konkurens Danone eddigi túrórudi-kezdeményezéseit tiszteletreméltónak nevezte, ám úgy látja, az elmúlt három év eredményei csak kannibalizációhoz vezettek, vagyis nem sikerült megállítaniuk a csökkenő piacrészesedés trendjét.
Sárainé Sipos Judit hozzátette: a Pöttyös márka a Nielsen októberi adatai szerint 74 százalékos piacrészesedéssel bírt, ami 4 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A legkedveltebbnek a natúr étbevonós verzió számít, de ez vonatkozik az egész piacra is, miközben folytatódott az Óriás, vagyis az 51 grammos desszert iránti igény növekedése. (Megkeresésünkre a Danone nem árulta el saját termékeinek piacrészesedését.)
A cég számára Románia és Szlovákia a két legnagyobb exportpiac, ahol - a hazai helyzettől eltérően - az édesebb, vagyis a tejbevonós barackos és epres termékek a slágerek, Dots márkanév alatt.

Öldöklő verseny az olcsóbb rudiknál

A teljes túrórudi-piacon a jobbára a kereskedelmi láncok nevét viselő olcsóbb, saját márkás termékek mennyiségi részesedése jó ideje 12-16 százalék között volt, bár tavaly tavasszal a 20 százalékot is megközelítette.
A sajátmárkás porondot ismerő iparági forrásunk is hasonlóra tippelte a kereskedelmi brandek súlyát, hozzátéve, hogy a túró rudik piacán e szegmensben igazán éles a verseny.
A sajátmárkás rudik egyébként 15-25 százalékkal olcsóbbak a márkás termékeknél. Miután hasonló alapanyagból készülnek, az áreltérést az üzemek kisebb haszna, a számottevő reklámkiadások hiánya, valamint a szerényebb logisztikai költségek magyarázzák, hiszen a termékeket a gyártóknak elegendő a központi raktárakba eljuttatniuk, nem kell a kisebb üzleteket is ellátniuk.
Az áruházláncok saját márkás termékeinek két vezető gyártója a SOLE-MiZo ZRt. és az Iwinex Kft. Utóbbi több nagykereskedelmi társaság mellett a Tescónak és a Coopnak is szállít. Érdekesség, hogy ezidáig az Iwinexnél készült az amúgy a MiZo-termékcsaládba tartozó cukormentes Norbi Rúd is, ám e termék gyártás - a SOLE és az új-MiZo 2006-os egyesülésének folytán - immár átkerült a konkurenciához. Az Ilka Rudolf tavaly piacra dobott próbamennyiségét is az Iwinex gyártotta.

A kedvenc ízek

A legnépszerűbbnek a hagyományos ízesítésű túró rudik számítanak, a piac 80-90 százalékát a natúr, étbevonós termékek fedik le. A nagyméretű - 35 grammosnál testesebb - édességek piaci súlya növekszik, a teljes értékesítés több mint negyedét már az ilyen rudik adják.
A termékek jellemzően hazai túróból készülnek, mert bár tejet, sajtot könnyen találni a régióban, kedvezőbb áron, az itthoni szárazanyag-követelményeknek megfelelő túrót nemigen kínáltak. Az egyik gyártó ezen a gondon úgy segített, hogy a németországi eredetű krémtúrót hazai termékkel javította fel.