Elkerülik a NeoFM-et az állami hirdetések

A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

− Az év végéhez közeledve adódik a kérdés: pénzügyi szempontból milyen évet zár a NeoFM?

− A NeoFM sem tudja függetleníteni magát a nemzetközi gazdasági és a magyar médiapiaci környezettől. Ilyen értelemben tehát arról nem beszélhetünk, hogy drasztikus növekedés jellemezte volna az idei évet. Ráadásul esetünkben az összehasonlítás is nehéz, hisz időközben megváltozott az értékesítés struktúrája: korábban ez a résztulajdonos Est Media Group keretében történt, a tulajdonosi struktúra letisztulása után (vagyis amikor száz százalékban a Horváth László és Székely Gábor tulajdonában lévő FM1 Friends Kft. kezébe került a rádió) az FM1 új értékesítési partnert keresett, ez az Integrált Média Megoldások Kft. lett, amely kizárólagosságot élvez a rádió reklámidejének értékesítésében. Ezért nehézkes tehát az elmúlt két év pénzügyi eredményének összehasonlítása, de az idei év nagyjából azonos lesz a tavalyival, ami, azt gondolom, komoly sikernek tekinthető, tudva, hogy a teljes médiapiac jelentős visszaesést szenved el. Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy a két országos kereskedelmi rádió − mind hallgatottságban, mind üzletileg − már túl van a márkaépítés első fázisán, s ez nem mérsékelte tovább az árbevételt.

Sajnos elkerülnek mindet az állami reklámok, s bár tény, hogy konkurensünk ezen a területen jóval előnyösebb szerepet élvez, mi is igyekszünk olyan ajánlatokat adni, hogy ez a helyzet megváltozzon. A mai médiapiac egyetlen szereplője sincs abban a helyzetben, hogy csak úgy pótolni tudjon sok tíz millió forintot, ennek a szegmensnek a szerepe, aránya a csökkenő médiapiacon nagyon felértékelődött.

− A korábbiakban ez mekkora tételt jelentett?
− Az elmúlt év első felében − amikor még voltak állami megrendelések − ez körülbelül 50-100 millió forintos tétel volt. Azt is tudom, hogy mit hoztunk el annak idején a Sláger Rádióval és a Danubius Rádióval erről a piacról, de az is tény, hogy a piac is egészen más, mint akkor volt, de arányaiban a tavalyi év is elmaradt a korábbiaktól.

− Mi állhat ennek a hátterében? Miért nem kedvelik az állami szereplők a NeoFM-et?
− Azt nem mondanám, hogy nem kedvelik a rádiót az állami szereplők, mert egyébként számtalan területen, például a hírek, a kommunikáció terén jó az együttműködésünk és ugyanezt mondhatom el a Nemzeti Média és Hírközlési Hatósággal való kapcsolatunkról is. Annak kapcsán pedig nem szeretnék találgatásokba bocsátkozni, hogy hirdetői oldalról egyelőre miért nem használták ezt a lehetőséget. A mi jelenünk és jövőnk szempontjából ez irreleváns is, nekünk egy feladatunk van ennek kapcsán, mégpedig az, hogy próbáljuk megváltoztatni, ezen pedig dolgozunk.

− Lehet ennek az az oka, hogy ezt a csatornát Székely Gábor kapcsán az SZDSZ-hez, vagyis a jelenlegi ellenzékhez kötik, míg a ClassFM-et a kormánypárthoz?
− A Neo (de ez igaz a ClassFM-re is) működésének nincs politikai irányultsága (ezt vizsgálatok is igazolják), így a műsorából biztos nem fakadhat a megkülönböztetés.

− Ezek szerint ennél is fontosabb a hallgatottság.
− Részben igen. Ugyanakkor túl kéne lépni azon, hogy a 18−49 éves korosztály kereskedelmi szempontból olyan fontos lenne. Meggyőződésem, hogy ez nem így van, hiszen a társadalmi elöregedés folyamata, a fiatalok tanulási idejének kitolódása, az önállósodási folyamat elhúzódása és a fiatal munkanélküliek aránya azt mutatja, hogy a fiatalok vásárlóereje korántsem olyan jelentős, amire alapozni lehetne. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy ezzel a korosztállyal nem kell számolni, hisz ők a jövő fogyasztói. Azonban látni kell, hogy például egyre elterjedtebb a "mamahotel-papabank" intézménye, ami azt jelenti, hogy a fiatalok nehezen szakadnak le a családi köldökzsinórról és kevésbé rendelkeznek önálló keresettel.

− Nem az áll ennek a vélekedésnek a hátterében, hogy a NeoFM a 15 éveseknél idősebbek körében országosan és Budapesten is vezet, miközben az említett 18−49 éves korcsoportban a ClassFM mögött a második helyen áll?
− A kereskedelmi rádiók között folyik egy egészséges versengés, és ebben a rivalizálásban mindegyik szereplő igyekszik kiválasztani azt a hallgatói szegmenst, amelyben előnyösebb a pozíciója és ezt igyekszik hangosan kommunikálni. Mi hisszük, hogy egy rádió mindenkinek szól, de kereskedelmi szempontból a NeoFM elsődleges közönsége a gazdasági döntéshozó, így nagyobb vásárlóerővel bíró 30−49 éves korosztályból kerül ki, a tágabb célcsoport pedig a 25−59 éves korosztály, és augusztustól − az érkezésem óta − ehhez igazítjuk programjainkat és kommunikációnkat.

− Az ügynökségek is ehhez a felosztáshoz igazítják a költésüket?
− Ez egy hosszú folyamat, mi ez képviseljük, hiszünk ebben, és bízunk abban, hogy az ügynökségek is felismerik, hogy a szociológiai és gazdasági változások is ezt igazolják. A magyarországi hallgatottságméréssel kapcsolatban pedig meg szeretném jegyezni, hogy bár ez korábban egy konszenzuson alapult, de a nemzetközi gyakorlat nem ebbe az irányba mutat. E téren változásokat szeretnénk elérni, egy olyan mérést akarunk, amely szakmai alapon mindenki számára elfogadható és a változó demográfiai viszonyoknak is megfelel, miközben figyelembe veszi a nemzetközi standardokat is. Ennek jó az esélye, hisz ma sokkal jobb a rádiók közötti együttműködés, mint az előző két országos kereskedelmi rádió időszakában volt. Tehát közösen gondolkodunk a mérés továbbfejlesztésén (és nem a lecserélésén), s bár ez nem egy egyszerű és gyors folyamat, bízom benne, hogy ennek kapcsán jövőre már lesznek változások.

− Milyenek a jövő évi kilátásaik?
− Talán furcsán hangzik, de optimista vagyok, annak ellenére, hogy nem gondolom, hogy a nemzetközi vagy a magyar gazdaság jövőre szárnyalni fog. De ha az exportunk és a GDP növekszik is valamelyest, ez a magyar médiapiac szempontjából rövid távon irreleváns. A fogyasztásnak kellene nőnie és a belső piacon kellene megtermelődnie azoknak a javaknak, amelyekért megéri hirdetni. Ezen az oldalon tehát nem várok előrelépést, már a stagnálás is pozitív eredmény lenne. Fontosabb szempont, hogy három lényeges budapesti frekvenciáról születhet döntés még ebben az évben. Ezen belül is különösen fontos piaci szempontból számunkra a Juventus és a Rádió1 jövőbeni helyzete. Ha mindkét rádió meg is marad, az új szabályok miatt ezek csak névleg lesznek azonosak korábbi önmagukkal, hisz például a magyar zenei elvárások, a hálózatba kapcsolódás korlátozása miatt változhat a szerepük. Ha pedig nem ezek a szereplők kapják meg a frekvenciát, akkor az újaknak időre lesz szükségük ahhoz, hogy fölépítsék a rádiókat, a márkákat. Ennek következtében pedig pénzek szabadulhatnak fel a rádiós piacon, ezt pedig − a hallgatottság okán is − a legnagyobb eséllyel a két országos kereskedelmi rádió szívhatja fel. Ráadásul több mint száz helyi rádió jövője szintén mostanában dőlhet el, és ez is teljesen átrendezheti a rádiós piacot, mert például ha egy zenei rádió helyére egy talk rádió kerül, akkor az nem lesz helyben konkurense a két országos kereskedelmi adónak. Ezek tehát azok a tényezők, amelyek jövőre kedvezően hathatnak az országos kereskedelmi rádiók hallgatottságára és pénzügyi eredményeire.