A szektorális különadók számos cég értékét csökkenthették, egyes  piacszabályzó rendelkezések pedig - szélsőséges esetekben - teljesen el is tüntették a vállalkozások értékét az elmúlt években - derül ki a Mazars legfrissebb összefoglalójából. Egyes szektorokban a növekvő adóterhek a cégeknek nem csak egyszeri, hanem hosszú távú pénzkiadást jelentenek, ezért a tulajdonosok és a potenciális befektetők szemszögéből jelentősen csökkentik a vállalkozás értékét.

A cégérték meghatározásakor egyik leggyakrabban alkalmazott és a legelfogadottabb módszer a diszkontált cash-flow alapon történő értékelés: cég értéke a jövőbeni pénzáram (cash-flow) diszkontált jelenértéke, azaz a cég értéke megegyezik azzal a mai értéken számolt összeggel, amelyet a tulajdonosoknak hosszú távon ki tud fizetni - mutat rá a Mazars adótanácsadó és könyvvizsgáló cég jelentése, amely a válságadók cégértékre gyakorolt hatását elemzi.

Drasztikus változások

A jelentés rámutat, a tulajdonosi cash-flow tervezésének fontos tényezői az adózási pénzkiáramlások és szabályozási környezet kockázatának modellezése. Mivel az adóváltozások nem egyszeri éves tételek, hanem a jövőben minden évben pénzkiáramlással járnak, - ezért egy cégértékelés ezeket az adóhatásokat a vállalat teljes jövőbeni élettartalmára figyelembe veszi - így hatásuk többszörösen jelenik meg a cégértékben.

Az elmúlt években Magyarországon az adózási és szabályozási környezet változása több szektorban is drasztikusan módosította a piaci szereplők értékét. A "rezsicsökkentés" például a tulajdonosok szempontjából pénzkiáramlást jelent az energiaiparban és a kommunális hulladékkezelésben, az ágazati különadók leginkább a pénzügyi, a telekommunikációs szektorban éreztették hatásukat, az e-útdíj bevezetése pedig minden szállítással foglalkozó céget érintett - mutatott rá Benedek Zoltán, a Mazars tranzakciós szolgáltatások üzletágának igazgatója.

A legutóbb bejelentett gáz-, áram- és távhőcsökkentés a becslések szerint 200 milliárd forintot hagy a lakosság zsebében, ugyanakkor ez cégérték tekintetében azonnal 8-10-szeres mínuszban jelentkezik. Ez azt jelenti, hogy az érintett vállalkozások összértéke körülbelül 2000 milliárd forinttal csökken - mutat rá a jelentés.  A júliustól bevezetésre került e-útdíj esetében a kormány bevételi célja éves szinten körülbelül 150 milliárd forint, így amennyiben a fuvarozók ezt nem tudják érvényesíteni az áraikban, úgy az éves bevételekkel számolva ez is 1000-1500 milliárd forint cégértékcsökkenést jelent.

Egyes szektorokat többszörösen is terheltek a változások, például az élelmiszeripart egyszerre érintette a népegészségügyi termékadó (neta) és az e-útdíj. Ugyanakkor olyan szektorok is voltak, ahol a teljes vagy csaknem a teljes tulajdonosi cégérték (avagy a jövőbeni pénzáram) eltűnt a működési feltételek megváltozása vagy drasztikus piacvesztés miatt. Jó példa erre a játékkaszinók és az étkezési utalványok piacának teljes átrendeződése, vagy a kommunális hulladékgyűjtés non-profittá tétele.

Panganak a cégvásárlások

Mivel az említett szektorok nagyobb részében a szolgáltatók jellemzően külföldi tulajdonúak, látszólag a külföldi tulajdonosi értékek csökkentek. Azonban a beruházások visszafogása és a költségcsökkentések, áttételesen a hazai beszállítókra is negatív hatással vannak - csökkentik a pénzáramukat és ezáltal a cégértéket is - mutat rá a jelentés. Ugyanakkor más intézkedések, például az e-útdíj, már közvetlenül is befolyással vannak a hazai vállalatok értékére.

Bár ilyen helyzetben - látszólag - céget vásárolni lenne érdemes, a jelentés szerint mégsem látható növekvő tendencia az itthoni tranzakciós piacon, és a régióban Magyarországot Csehország, Lengyelország és Románia is megelőzi tranzakciók tekintetében. Benedek szerint ennek több oka is lehet, például a szabályozási környezet kockázatai miatt a külföldi befektetők óvatosabbak, illetve a korábbi cégértékekből kiinduló tulajdonosok számára sem könnyű megbékélni az alacsonyabb tranzakciós árakkal. Ugyanakkor határozott növekedés érezhető a cégértékeléssel kapcsolatos megkeresések számában, aminek az állhat a hátterében, hogy a nemzetközi és hazai számvitel is egyre nagyobb figyelmet fordít a valós, piaci értéken történő értékelésre az adóhatóság is egyre felkészültebb transzferárazás, értékelés területén és egyre több NAV megállapítást látunk értékelések kapcsán - tette hozzá Benedek Zoltán.