Elállt a Magyar Energia Hivatal (MEH) ellen a rezsicsökkentéshez kapcsolódó költségek elismerhetősége ügyében indított pertől a földgázelosztó Tigáz DSO Zrt. a csütörtöki tárgyaláson a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon. A lépés annyiban érthető, hogy miután több gázeolsztónak igazat adott a bíróság a MEH tavaly év végén kiadott ármegállapító határozatával szembeni felülvizsgálatban, az Országgyűlés szinte azonnal elfogadta a nemzeti fejlesztési miniszter módosító indítványát, amelynek értelmében már törvény tiltja, hogy az energiaszolgáltatók nem - illetve a Németh Szilárd csepeli polgármester szerda délután beadott törvényjavaslata szerint a vízszolgáltatók és hulladékcégek sem - számíthatják bele a tranzakciós illetékből, a közművezeték adóból, illetve az energiaszolgáltatók jövedelemadója (Robin Hood-adó) kulcsának emeléséből származó többletköltségeket a fogyasztói árba. (A bíróság más cégek ügyében hozott elsőfokú döntése szerint a MEH jogszabálysértést követett el, amikor ezeket, a jogszabály szerint indokolt költségelemeket nem vette figyelembe a hálózati díjak megállapításakor, ezért a bíróság új eljárás lefolytatására kötelezte a hivatalt.)

A korábbi hírek szerint minden hálózati cég a bírósághoz fordult felülvizsgálati kérelmével, az elsőfokú ítéletek az eddigi információk alapján csak a gázcégeknél születtek meg, több áramszolgáltató ügyében hétfőn várható tárgyalás. Az elfogadott törvénymódosítás gyakorlatilag tét nélkülivé teszi az eljárásokat, hiszen amellett, hogy megtiltja a kifogásolt elemek figyelembe vételét, azt is előírja, hogy az új - nyilván a változásoknak megfelelő - MEH-határozat hatályba lépéséig a jelenlegi marad érvényben. Az MTI beszámolója szerint a tárgyaláson elhangzott, hogy csütörtökön életbe lépett és a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazható az a kedden kivételes sürgős eljárásban megszavazott törvény, amely szerint a gáz- és áramszolgáltatók nem háríthatják át a különadókból fakadó többletköltségeiket a fogyasztókra. A felek jogi képviselői a néhány perces tárgyalást követően nem kívántak nyilatkozni.

Jogi szakértők ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy ez a "kvázi visszamenőleges" hatályú rendelkezés jelentősen sérti a jogi környezetbe vetett - egyébként is megtépázott - bizalmat, miközben egyszerűbb, "jogállamibb" megoldás lett volna egy, a változást csak a törvénymódosítástól hatályosító rendelkezés (szakmai vélemények szerint ráadásul a 10 százalékos rezsicsökkentésből mindössze 0,5 és 1 százalékpont közötti részt jelentenek a kifogásolt tételek, így a kormányzati törekvéseket sem "veszélyeztette" jelentős mértékben az ítélet).