Bojár Gábor: A magyar vállalatok az állami pénzekért versenyeznek, nem a vevőkért

Pogátsa Zoltán az interjút azzal a felvetéssel kezdte, igaz-e a Graphisoft esetében az a mondás, hogy a a kivétel erősíti a szabályt. Bojár Gábor alapító szerint igen, mivel a Graphisoft kezdetekor, 1982-ben még nem álltak fent a mostani hátrányok és nehézségek: nem volt az őrült mennyiségű úgynevezett állami támogatás, ami szerinte elképesztő módon torzította a piacot, és nem volt össze-vissza ugrándozó adórendszer sem.

„A mi vállalkozásunk, abból indult, hogy azok a fantasztikus szoftvermérnökök, akik korábban kimentek bérmunkára Németországba, Ausztriába, azokat sikerült nekem itthon tartani és itthon csinálni velük terméket.” – mondta a szakember. Hangsúlyozta, számukra természetesen volt, hogy nem hazai, hanem nemzetközi piacra dolgoznak. Ez részben abból is adódott, hogy elmondása szerint már akkor is érződött az a korrupt piaci környezet, mint ami most is jellemzi a hazai piacot.

Szerinte itthon túl nagy a közbeszerzések mennyisége a magánpiachoz képest, és ha még tisztességesen is működik, akkor is torzít és rossz irányba tereli a vállalkozókat. A Graphisoft az indulásakor nem kapott az államtól támogatást, így nem arra koncentráltak, ami Bojár szerint hozzájárult ahhoz, hogy sikeresek legyenek.

– Ma olyan mennyiségű pályázatok vannak, amivel az állam megpróbálja kitalálni, hogy ugye mire kellene orientálni ezeket a vállalkozásokat, és erre mindenféle pénzeket ad, aminek az a következménye, hogy ezek a vállalkozások elkezdenek ezekért a támogatási pénzekért versenyezni, ahelyett, hogy a vevőkért versenyeznének – mondta a vállalkozó.

Kiemelte, aki arra panaszkodik, hogy nincs elég kockázati tőke, az nem jó cég, annak magában kell keresnie a problémát. A világgazdaságnak ugyanis pont az az egyik legnagyobb problémája, hogy túl sok a tőke.

Bojár Gábor ugyanakkor egyáltalán nem becsüli le az állam szerepét a tiszta piac biztosításában, továbbá vannak olyan nagy állami projektek, amik az szétterjednek, illetve amelyekkel csak az államnak dolga foglalkozni. Erre példaként említette a honvédelmet.

Bojár arra a kérdésre, hogy egy vállalkozás hogyan döntse el, hogy milyen piacon képzelje el magát, azt mondta, ha szoftverfejlesztésről van szó, akkor általában külföldi piacban érdemes gondolkodni. Előfordulhat ugyanakkor, például egy könyvelői szoftver esetében, hogy a magyar rendszerhez jobban képes alkalmazkodni, mint a globális versenytársak, ebben az esetben a lokális piacon kell boldogulni. Azonban ebben az esetben is azt javasolja, hogy akkor is inkább a privát cégekhez forduljanak a vállalatok.

Modernebb, de mégis színvonaltalanabb a képzés

Bojár Gábor a rendszerváltás előtti időszak pozitív hozományaként említette meg ugyanakkor a munkaerőpiac és a képzettség akkori minőségét. Úgy fogalmazott, a Graphisoft indulásakor „nagyon is” volt képzett munkaerő, ami Bojár szerint még jobb is volt, mint nyugaton. Emellett pedig többet jelentett a számukra, hogy zárva voltak a határok, vagyis nem tudtak a legtehetségesebbek simán külföldre menni. Most azonban, akik a mostani oktatási színvonal korlátozottsága ellenére is kapnak valamilyen képzést, azok közül a legjobbak elmennek.

Az alapító tapasztalatai szerint évről évre romlik a felvett kollégák képzettsége, miközben bár az újabb munkavállalók modernebb képzést kaptak, miközben a színvonal romlott.

Mint mondta, szinte kizárólag amerikai diákokkal foglalkoznak, a tapasztalat pedig azt mutatja, hogy az ottani elit egyetemek abban versenyeznek, hogy ki tudja megszerezni a „legjobb bemenő anyagot”, azaz a legjobban érettségiző diákokat.

Ebből szerinte az következik, hogy ha a felsőoktatási képzés színvonala nem jó, akkor az alapképzéssel is bajok vannak. Bojár szerint ez főként azért van, mert a pedagógus minőség romlott, mivel nem fizetik meg őket eléggé.