Magyarország az egyik legérzékenyebb európai gazdaság, exportjának 77 százaléka az EU tagországaiba irányul, ami normális körülmények között is kitetté teszi az országot az európai konjunkturális helyzetnek, de ez a hatás a belső kereslet gyengélkedése idején különösen erős lehet. Márpedig a magas adósságállomány elleni küzdelemben a közösségi költekezés visszafogása, az adóemelések, valamint a banki források elapadása miatt a belső kereslet nem képes kompenzálni a kivitel mérséklődését - írja legújabb elemzésében Guillaume Tresca, a Crédit Agricole Corporate and Investment Bank (CA-CIB) kötvénypiaci stratégája.
Ugyancsak növeli az ország kitettségét, hogy bankpiacának 79 százaléka európai bankok kezében összpontosul, ami az egyik legmagasabb ráta Európában. Ehhez képest a Fidesz-kormány erősen üzletellenes retorikájával, a banki különadóval, valamint a fix árfolyamon történő jelzálogtörlesztés költségeinek bankokra történő áthárításával elriasztotta a külföldi bankokat, amelyek visszafogták magyarországi tevékenységüket és csökkentették magyarországi kitettségüket.
Eddig dőlt a pénz Magyarországra - ez megváltozik
Magyarország az elmúlt években nem szenvedett a külső források hiányától. A külföldi befektetők részaránya az állampapír-tulajdonosok között rekordmagasságokat ért el, ám ez a trend az utóbbi egy hónap sikertelen állampapír-kibocsátásainak fényében megfordulni látszik. Ebben az amúgy sem kedvező környezetben érte az országot a Moody's leminősítése, ami tovább szűkíti a külső finanszírozás mozgásterét - állapítja meg Tresca.
Az IMF-tárgyalások bejelentésével a kormány feltehetőleg időt akart nyerni, átmenetileg enyhítve a forintra nehezedő nyomást, ám a CA-CIB elemzője szerint ez paradox módon vissza is üthet, és a korábbnál is nagyobb nyomás alá helyezheti a forintot. A harcos külföldellenes - és ezen belül az IMF-ellenes - retorika eredményeként ugyanis a kormányzat számára nehezen elfogadható egy készenléti hitelmegállapodás, amelynek feltételeit az IMF diktálja - az IMF másik két konstrukciója viszont nem passzol a magyarországi helyzethez.
Kézenfekvő megoldás lenne elhalasztani a 2008-2009-es IMF-támogatás visszafizetését, ami jelentősen csökkentené az ország 2012-es külső finanszírozási igényét. A visszafizetés az eredeti megállapodás szerint 2012-től 2014-ig 16 milliárd euró külső finanszírozás megújítását teszi szükségessé, ami forintban kifejezve további forintgyengülés mellett a mainál is nagyobb terhet róhat a magyar gazdaságra. Ehhez azonban a készenléti hitelmegállapodás feltételeit legalább részben el kell fogadnia a kabinetnek - áll a CA-CIB elemzésében.