Az új várólista protokoll módosítását fogja kérni az eredeti ajánlást készítő szakmai testület – erről beszélt Szendrői Miklós, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Ortopédia Tagozatának vezetője a Népszava Szike podcastjában.

A szakember azt is hozzátette: a kért korrekcióknak már része lesz a másik érintett tagozat, a traumatológia tagozat ajánlása, valamint néhány momentum a Magyar Orvosi Kamara kritikus hangú állásfoglalásából is. 

Tízezrek várnak protézisműtétre

Magyarországon március utolsó napján a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai szerint 23 366-an vártak valamilyen protézis műtétre – erről itt írtunk bővebben.

Az új protokoll szövegét a megjelenése után számos kritika érte, köztük, hogy a betegek egy részét – mások mellett például a túlsúlyosakat, vagy az együttműködésre képteleneket, az „elégtelen szociális helyzetűeket” – eleve kizárják a műtét lehetőségéből. Hegedűs Zsolt ortopéd főorvos, csípő- és térd specialista, a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiumának korábbi elnöke összeállította azokat a szakmai és etikai alapelveket, amelyeknek egy modern, európai szintű csípő-és térdprotézis várólista-protokollban meg kell jelenniük.

Ahhoz, hogy megértsük, mi fán terem a várólista-protokoll érdemes tisztázni, hogy a gyógyítók munkáját szakmai szabályok keretezik: a gyógyítási protokoll az orvostudomány aktuális álláspontját rögzíti, a finanszírozási protokoll a költségvetés finanszírozási hajlandóságáról beszél, a várólista protokoll pedig egyes műtéteknél az ellátás sorrendjét szabályozza

– mondta Szendrői Miklós.

Ez utóbbi vadonatúj, előzmény nélküli szabályozás és a csípő- és térdprotézis műtétekhez való hozzájutást igyekszik a beavatkozás várható eredményességéhez kötni akár sürgősségtől független egyéb szempontokat például a túlsúlyt és szociális körülményeket is figyelembe vesz.

Szendrői Miklós egyebek mellett elmondta: a  várólista protokoll szabályozása rugalmasabb, mint a korábbi gyakorlat, amikor a tervezett műtéteket a jelentkezés sorrendjében kellett elvégezni