Az Eurostat napokban publikált adatsorából az világlik ki, hogy van egy olyan demográfiai mutató, amely alapján hazánk nagyjából egyazon szinten helyezkedik el, mint az Európai Unió átlaga, vagy épp utol is éri azt. 

Az EU egészében a születéskor várható egészséges életévek száma 63,1 év volt átlagosan: nemi bontás szerint

  • míg a nők számára 63,3, addig 
  • a férfiaknak 62,8 egészségben töltött év adatik meg.

Az uniós statisztikai hivatal 2023-as adatai szerint ehhez képest

Magyarországon 63,6 év a teljes népesség átlaga,

a nőknél 64,6 év, míg a férfiaknál 62,5 a várható egészséges esztendők száma.

Ennek az életéveket felmérő kérdéskörnek az aspektusait járjuk körbe.

Nem lógunk ki az EU-s sorból

A várható egészséges évek száma azt mutatja, hány évig él valaki úgy, hogy nincs tartós betegsége, sérülése vagy fogyatékossága, ami akadályozná a mindennapi tevékenységeit a munkától a közlekedésen keresztül a házimunkáig. Avagy itt azok az évek értendők, amelyeket aktívan, életminőség-romlás nélkül lehet eltölteni. A születéskor várható élettartam pedig azt jelöli, a most élő újszülöttek átlagosan hány évet élhetnek majd életük során. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a születéskor várható élettartam hazánkban 79,6 év.

Szembetűnő, hogy e szempontból több jóléti államban, jelesül Németországban is kicsit rosszabb a helyzet, mint idehaza, ott ugyanis 62,5 év a teljes átlag, s a német férfiak 62,1, a nők pedig 63 évnyi egészséggel kalkulálhatnak.

Megjegyzés a táblázatokhoz: Luxemburg esetében nem áll rendelkezésre adat (a jobb felső sarokban lehet váltani az 1. és 2. oldal között, míg az oszlopok neveire kattintva/koppintva más-más módon lehet rendezni az adott táblázatot.)

Ugyanakkor van, amiben bőven leköröz minket a kontinens zöme: az EU-ban a nők születéskor várható élettartama átlagosan 5,3 évvel hosszabb volt, mint a férfiaké, ez 84 év a 78,7 évhez képest. Tavalyelőttre tekintve tehát ez az átlag 81,4 év uniós szinten jóval magasabb, mint a magyarországi 76,7 esztendő a várható élettartam esetében. Nemekre bontva pedig egy magyar nő 79,9, s egy férfi pedig 73,4 évvel számolhat születésekor.

Az eurostatos adathalmaz értelmében a nők ugyan átlagosan tovább élnek, de életük végén hosszabb ideig élnek valamilyen korlátozottsággal; ugyanakkor a férfiaknak rövidebb élet jut, de annak nagyobb szeletét képesek aktívan, korlátozottság nélkül tölteni.

Mindössze a tagállamok harmada mondhatja el magáról azt, hogy náluk több egészséges évet élhetnek a férfiak, mint a nők. 

Hol a legszélesebb a két nem közti szakadék? 

Ha a tagországok összevetésére vagyunk kíváncsiak, láthatjuk: olyan komoly eltérés mutatkozik a két szélsőérték között, hogy az már évtizedekben mérhető.

A férfi egészséges életévek száma terén 

  1. Málta került a képzeletbeli dobogó legfelső fokára (71,7 év), majd
  2. Olaszország (68,5 év) és
  3. Svédország (67,2 év)

követi őket. 

Ugyanakkor a legalacsonyabb értéket Lettországban (51,2 év), Észtországban (56,5 év) és Szlovákiában (56,8 év) mérték.

A hölgyek esetében is

  1. Málta az aranyérmes a legtöbb várható egészséges életév terén (71,1 év), majd a sorban 
  2. Bulgária (71 év) és
  3. Olaszország (69,6 év)

következik.

Ám Lettországban volt a legalacsonyabb az egészséges évek száma a nők körében (54,3 év) is, Dániát (55,4 év) és Finnországot (55,9 év) megelőzve.

Látható, hogy tagországi összevetésben nagyobb a szórás az egészségben töltött éveknél, mint a várható élettartam esetében. Előbbinél húsz év a differencia, utóbbinál pedig szűk tíz év a különbség a skála két végén elhelyezkedő államok értékei között.

Az egészségben leélhető évek viszonylatában a legkiugróbb különbség – a nők javára – Bulgáriában detektálható, ez 4,7 évnyi hézag.

A férfiak javára pedig Hollandiában mozdult el legjobban a mérleg nyelve, ott ez 3,1 évet jelent. 

A legkiegyenlítettebb nemi arányokra Ausztriában és Írországban figyelhetünk fel, egyaránt 0,2 év eltéréssel a szebbik nem felé billenve.

Hazánkban ugyanakkor az rajzolódik ki, hogy mintegy 2,1 évvel élhetnek több egészséges évet a nők a férfiakhoz képest, legalábbis a legutóbbi, 2023-ra vonatkozó adatösszesség alapján.

A várható élettartam egészét tekintve még szélesebb szakadék tátong egyes országok között:

A nők előnyére Lettországban látni a legnagyobb eltérést, ez több mint egy évtizedet, 10,1 évet ölel fel.

A legkisebb különbözet ugyancsak Hollandiában látható, ahol 3 évvel körözik le a női élettartam a férfiakét. Magyarországon 6,5 esztendővel élnek tovább a nők, mint a társadalom férfi tagjai.

Okok és következmények

Az elöregedő társadalmak problémaköre napjaink egyik húsbavágó kérdése, mely fokozottabban érvényes a fejlett országokra, miközben a világ másik része túlnépesedési gondokkal néz szembe. 

Ugyanakkor az ENSZ szakértői úgy kalkulálnak, tavaly egy sor országban oly mértékben megcsappant a születésszám, hogy évtizedekkel hamarabb bekövetkezhet a Föld lakosságának összeomlása, s a fejlett régiókban akár meg is feleződhet a népesség az évszázad végére.

Nemrégiben Benda József szocializációkutató az Economxnak felvázolta, ha Magyarországon továbbra is a jelenlegi ütemben halad a népességfogyás, akkor 30-40 éven belül 5 milliósra zsugorodhat a magyarság lélekszáma idehaza. A demográfiai katasztrófa olyan fokúvá vált, hogy mára történelmi mélypontra süllyedtünk.

Feloldódunk a népek tengerében? Magyarország utolsó előtti helyre szorult a tagállamok között

A demográfia frontján akad aggódnivaló: az öreg kontinens számos országa tekintélyes népességgyarapodást produkált, ám hazánkban rohamtempóban fogy az itt élő emberfők száma. Vélhetően vészterhes idők jöhetnek a kibontakozó trendek nyomán. Részletek >>>