Az év elejével több mint egymilliárd euróval, azaz 415 milliárd forinttal csökkent Magyarország ténylegesen elérhető uniós támogatási kerete. A pénz három operatív programból esett ki, és a 2022 óta zajló jogállamisági feltételességi eljárás következménye. Az Európai Bizottság szerint a forrás végleg kikerült az uniós költségvetés közül. A kormány azonban nem gondolja, hogy a költségveszteség visszafordíthatatlan lenne, a Bizottság álláspontjától függetlenül.
A forrásvesztés a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklus egyik szabályához, az úgynevezett N+3 szabályhoz kötődik.
Ennek értelmében a felfüggesztett kötelezettségvállalásokat legkésőbb három éven belül vissza kell állítani, ellenkező esetben azok automatikusan kiesnek.
Magyarország esetében a 2022-es keret időarányos része 2024 végén, a 2023-as rész pedig 2025 végén vált elérhetetlenné. Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint ez összesen 1,04, illetve 1,08 milliárd eurót jelentett.
A zárolás eredetileg 6,3 milliárd eurót érintett három felzárkóztatási programból. A döntést 2022 decemberében hozta meg a Tanács az Európai Bizottság javaslatára,
miután a testület rendszerszintű problémákat azonosított a magyar közbeszerzési rendszerben, különösen az egyajánlatos eljárások, az összeférhetetlenségek kezelése és a korrupciós kockázatok miatt.
A kieső források nem a már megítélt pályázatoknál hiányoznak, mivel az uniós támogatások többsége utófinanszírozású. A veszteség a magyar költségvetést érinti, illetve azt eredményezheti, hogy egyes pályázati programokat eleve nem írnak ki. A zárolás és a forrásvesztés a környezeti és energiahatékonysági, az integrált közlekedésfejlesztési, valamint a terület- és településfejlesztési programokat érinti.
A források felszabadításához Magyarország 17 feltétel teljesítését vállalta, köztük az Integritás Hatóság létrehozását és a közérdekű vagyonkezelő alapítványok működésének átalakítását. Utóbbiaknál a tárgyalások 2023 végére elakadtak, az Európai Bizottság szerint a magyar kormány nem kezelte megfelelően az átláthatósági és összeférhetetlenségi kifogásokat.
2024-től a kormány egyre inkább politikai kérdésként kezeli az ügyet, és azt állítja, hogy a feltételeket teljesítette, a források visszatartása pedig politikai döntés eredménye.
Az Európai Bizottság ezzel szemben azt kommunikálja, hogy az érintett összegek végleg kikerültek az uniós költségvetésből.
A kormány abban bízik, hogy a 2028-ban induló új hétéves költségvetés tárgyalásai során részben kompenzálhatók a mostani veszteségek, illetve hogy politikai megállapodással a források egy része visszaszerezhető. Az Európai Bizottság szerint azonban a 2025 elején kiesett 400 milliárd forintos összeg már nem elérhető, függetlenül a későbbi tárgyalásoktól - foglalta össze a Telex.