Február 1-jén lépett hatályba az a kormányrendelet, amely új alapokra helyezi a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alap működését. A szabályozás célja a nemzeti víziközművagyon védelme és a hálózati veszteségek csökkentése.

A szolgáltatóknak ezentúl elkülönített számviteli nyilvántartást kell vezetniük a karbantartásra fordított forrásokról. Illés Gábor, az ECORPS Kft. ügyvezetője szerint a rendelet előremutató, de a sikerhez elengedhetetlen a kivitelezések minőségi követelményrendszerének szigorítása. A szakember kiemelte:

a szakszerűtlen munkavégzés hosszú távon veszélyezteti a hálózat élettartamát és a közpénzek hatékony felhasználását.

A Magyar Közlönyben megjelent EM-rendelet a víziközmű-működtető eszközök fenntartására és karbantartására vonatkozó szabályokat pontosítja. A legfontosabb változás, hogy a szolgáltatóknak elkülönített számviteli nyilvántartást kell vezetniük az erre a célra fordított összegekről, biztosítva, hogy a források kizárólag az engedélyes tevékenység ellátását, azaz a hálózat üzembiztonságát szolgálják.

A pénz mellett a minőség is kulcsfontosságú

Emlékezetnek, a Magyar Víziközmű Szövetség (MAVÍZ) korábbi adatai szerint 2024-ben a hálózati veszteség elérte a 138,8 millió m³-t, ami azt jelenti, hogy a kitermelt víz csaknem negyede sosem jut el a fogyasztókhoz. Ez nem csupán az ivóvíz biztonságát érintő, hanem súlyos gazdasági kérdés is.

„Az elfolyó vagy le nem számlázható víz egyetlen év alatt mintegy 20 milliárd forintnyi közpénzt emészt fel – ez az összeg ugyanennyi idő alatt több kisebb hálózat korszerűsítésére lenne elegendő. Jó hír, hogy a most megjelent rendelet célja a hálózati veszteségek és a pazarlás csökkentése, ami közvetlen hatással lehet a lakosság életszínvonalára és a rezsiköltségekre”

– hangsúlyozta Illés Gábor.

Szakmailag előnyös lehet a jogszabályban rögzített szemléletváltás, amely a tervszerű megelőző karbantartást helyezi előtérbe.

„Jelentős előrelépés, hogy a jogalkotó a megelőzésre fókuszál az ad-hoc jellegű javítások helyett, mert korábban sokszor csak akkor avatkoztak be, amikor bekövetkezett a csőtörés. Ugyanakkor látni kell a kockázatokat is: hiába határozza meg a rendelet a pénzügyi kereteket, ha nem ír elő szigorú minőségi követelményrendszert a kivitelezésre. Jelenleg nem egységes és nem kellően eredményes a gyakorlat a szakszerűtlenségek megelőző kiszűrésére, ami veszélyezteti a beruházások megtérülését, értékállóságát és tervezett élettartamát” – mutatott rá a szakember.

Anyaghasználat és minőségbiztosítás

A szakértő szerint a megoldás a modern technológiák és a szakszerű kivitelezés ötvözésében rejlik. A tökéletesen megépített hegesztett műanyag csőrendszer szinte beavatkozás nélkül képes még 50 évnél is hosszabb élettartamon keresztül hibátlanul üzemelni.

„A polietilén csőrendszerek – a szerelt, tömítéses technológiákhoz képest – az eggyé vált szerkezetükkel kedvezőbben viselkednek a talajviszonyokkal szemben, továbbá sima belső felületük és korrózióállóságuk is összhangban áll az alacsony karbantartási igényű üzemeltetési szemlélettel” – magyarázta Illés Gábor. Kiemelte,

a szektort érintő reklamációk elsősorban a szakszerűtlen kivitelezésből adódnak.

„Láttunk már olyan esetet, ahol a hanyag munkavégzés miatt majdnem egy kiváló minőségű márkát zártak ki a piacról, pedig csak a technológiai fegyelem hiányzott: a hegesztési jegyzőkönyvek beazonosíthatatlanok voltak, és alapvető hibákat vétettek a kivitelezők. Elengedhetetlen, hogy a meglévő szakemberállomány szakértelmét az európai uniós szabványok és a Magyar Hegesztéstechnikai és Anyagvizsgálati Egyesülés (MHtE) követelményeinek szintjére emeljük” – hangsúlyozta.

Valódi segítség a szakmának

A minőségorientált szemlélet jegyében az ECORPS Kft. egy 10 oldalas ellenőrző listát dolgozott ki a műanyagcső-hegesztés területére, melyről a MAVÍZ már tájékoztatta a tagvállalatait. Emellett 2026 első negyedévében speciális képzéssorozatot is indítanak, amely bizonyos stratégiai partnereknek – köztük a vízművek munkatársainak – ingyenesen is elérhető lesz.

A megoldás már ma is rendelkezésre áll, ingyenesen – a szakma döntése, hogy egységesíti-e a gyakorlatát, és garantálja-e a korszerű rendszerek hosszú élettartamát

– fogalmazott az ügyvezető.

Illés Gábor szerint az energiaügyi miniszter új rendeletének februári életbe lépése a víziközmű-ágazat fenntarthatóbbá tételét célozza. A valódi eredményhez ugyanakkor a pontosabb elszámolás mellett szigorú, számonkért szakmai követelményekre és folyamatos képzésre van szükség, hogy a lakosság rezsiköltségeit és ellátásbiztonságát ne veszélyeztesse a jövőben a szakszerűtlen munkavégzés.