Gyakorlatilag folyamatosan megsérti az államháztartási törvény (áht) szabályait a kormány a költségvetés általános tartalékának felhasználásával. Egyetlen mentsége lehet, hogy elődei sem vették soha komolyan, hogy az általános tartalékot − amit a nemzeti együttműködés rendszerében a hangzatos rendkívüli kormányzati intézkedésekre változtattak − kizárólag "az előre nem valószínűsíthető, nem tervezhető költségvetési kiadásokra és az előirányzott, de elháríthatatlan ok miatt elmaradó költségvetési bevételek pótlására" fordítsák.
Idén az eltelt tíz hónapban a százmilliárd forintos tartalékból 44,4 milliárd forintot költött el a kormány és további 20 milliárd forintot zárolt annak a 133 milliárd forint értékű csomagnak a részeként, amit október elején jelentett be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Összegszerűen a 44,4 milliárd forintos költésnek komoly részét érheti kritika. Lapunk becslése szerint az áht-val valószínűleg ütköző kormánydöntések száma az első tíz hónapban elérte a 14-et, így összesen 16,8 milliárd forint kifizetésére került sor.
Ilyen a kormány legutóbbi határozata, amellyel 90 millió forintot különített el az október 23-ai ünnepre − mert időközben kiürült az állami ünnepekre betervezett 400 millió forintos keret. De nem csak az év végi ünnepekkel van baj, hasonlóan az utolsó pillanatban jut a mindenkori kormány eszébe, hogy a március 15-ei ünnepségek része a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadása − az elmúlt években ezekre sem volt soha külön előirányzat, ahogy egyébként a 2013-as büdzsében sem szerepel.
Hasonló a helyzet a sportesemények finanszírozásával: a kormány ebben az évben háromszor nyúlt a tartalékhoz olimpia címszó alatt. Először 150 millió forinttal támogatta a felkészülést, majd a jutalmazására 2,2 milliárdot, a paralimpikonok támogatásra további 650 millió forintot különített el. Az augusztusi Forma−1-es futam jogdíjainak tervezése sem megoldott, idén sem volt erre elég pénz a büdzsében, így a hiányzó 500 milliót szintén a tartalék állta.
Vannak olyan tételek, amelyek előre tervezhetők lennének, ám tartva az előzetes és fölösleges kommunikációs zajtól, inkább kifelejtik a költségvetésből. Minden bizonnyal az idei költések közül a számvevőszék − semmire sem kötelező − rosszallását vonja maga után a kormány azon áprilisi döntése is, amely a terrorelhárító központ és a rendőrség működésére 9,9 milliárd forintot adott át − ugyanis mind a két szervezetnek megtervezett költségvetése van. Ugyancsak vitatható az az 1,4 milliárd forintnyi februári kiadás, amiből az akkor még nemzeti erőforrás tárca alapítványokat támogatott.