Az elmúlt években az kormány igyekezett bebizonyítani, hogy az állam lehet jó tulajdonos és látszólag erre szolgál bizonyítékul a 2015-ös költségvetés vagyongazdálkodási fejezete. A tervezet ugyanis 237,1 milliárd forintos vagyongazdálkodási bevételekkel és 199,4 milliárd forintos kiadással számol - vagyis a vagyonfejezet 37,3 milliárd forintos plusszal gazdálkodna. Ugyanakkor sajnos nem csak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezel állami vagyont hanem számos más minisztérium is.

Jövőre az Eximbank 18 milliárd forintos tőkeemelésre és 23 milliárd forintos kamattámogatásra lesz jogosult - e két tétel pedig vastagon elviszi a vagyonfejezet 37 milliárd forintos többletét - ergo az állami vagyon 2015-ben sem hozza, hanem viszi a pénzt. Igaz, az állami vagyongazdálkodás célja nem is a (rövid távú) profitlabilitás, hanem a "hosszú távú értékteremtés elérése" a cél. Ráadásul, mint az később kiderül, a 237,1 milliárdos bevételi tervből 169 milliárdnak nincs valódi forrása, így enélkül számítva a vagyonfejezet vaskosan deficites.

A tervezett 237,1 milliárd forintos bevételből alig 27,7 milliárd lesz az értékesítési, 39,3 milliárd a vagyonhasznosítási és 170 milliárd az egyéb bevétel. A 27,7 milliárd forintos értékesítési bevétel döntő hányada - 19,3 milliárd forint - a magyar állam tulajdonában lévő szén-dioxid kvóták értékesítéséből folyhat be. Ingatlanok értékestésből 8,3 milliárd forintot remélnek, ebből a legnagyobb tétel a ferencvárosi stadion értékesíthető telekrésze, amelyért 6 milliárd forintos bevételt terveznek elkérni a lehetséges vevőktől, de eladásra szánnak több nagy értékű jellemezően fővárosi ingatlant és néhány vidéki honvédségi telket is.

Fizet az Szrt., mint a katonatiszt

Az állami vagyonhasznosításból 39,3 milliárd forintos bevételt remél az állam, ebből 27,4 milliárd forint az osztalék, ami némileg elmarad az idei tervektől: az állam aranytojást tojó tyúkja a Szerencsejáték Zrt. (Szrt.) lesz, ami jövőre 15 milliárd forintnyi osztalékot fizet be a büdzsébe. A költségvetési javaslat szerint a 2014-es adózott eredmény 9,2 milliárd forint, ami 106 százalékkal magasabb a tervezetnél. A növekedés annak tudható be, hogy több esetben 20 százalékot meghaladó forgalomnövekedést regisztráltak, különösen az ötöslottó, vagy a tippmix játékok forgalmának köszönhetően.

Titkos csodacég a Tiszalökön

Az elmúlt öt évben egy fillér osztalékot nem fizetett a tiszalöki erőművet üzemeltető Tiszavíz Kft., ezzel szemben jövőre 1,2 milliárd forintos osztalékot várnak a kis energiacégtől. Ez nagy biztonsággal be is folyik a költségvetési indoklás szerint, hiszen a cég eredménytartaléka 2013 végén 6,1 milliárd forint volt, ami azóta tovább hízhatott. A magyar állam jelentős Mol és Richter pakettel is rendelkezik, ám ezen osztalékok tervezésével csínján bánik a Nemzetgazdasági Minisztérium, mondván, inkább pozitív legyen a meglepetés.

A Mol Nyrt-ben az állam 21,2 százalékos tulajdonrésszel bír, ami után alig 8,8 milliárd forintos osztalékbevételt terveznek, ez 400 forintos részvényenkénti osztalékot feltételez az idei 590 forintos kifizetés után. Mint ismert, a Mol pakettet 498,3 milliárd forintért vette meg az állam, vagyis a kvázi-államosítás eddig pénzügyi szempontból nem tekinthető bombaüzletnek. A Richter esetében további 1,3 milliárd forint osztalékot várnak, míg a magyar légtérben az irányításért felelős HungaroControl Zrt. is egymilliárd forinttal gazdagítja a költségvetést.

Óriásprivatizációra készül a kormány?

Hasznosítási bevételekből 7,1 milliárd forintot vár a kormány, ebből a koncessziós bevételek meghatározóak. Nagy frekvencia-bevételek 2015-ben nem várhatóak, nem úgy a kaszinóüzemeltetőktől, ahonnan 4,2 milliárdos bevételt tervez az állam. Egyéb bevételek címen viszont 169 milliárd várható, aminek alapját "az állami ingatlanvagyon és ingóságok, valamint a vagyoni értékű jogok határozzák meg" - ennyit árulnak el a költségvetés indoklásában, vagyis semmit. Ehhez hasonló tétel nem szerepel az idei költségvetésben, igaz 120 milliárd forint folyt be a mobilfrekvenciák értékesítéséből.

A kormány ugyan bankot és energiaszolgáltatót is vásárolt az idén (MKB Bank, Főgáz Zrt.) ám ezek együttes értéke messze elmarad a 169 milliárd forintos tervezett bevételből. Ilyen óriási privatizációs bevételre egyébként rég volt példa: 101 milliárd forintot fizetett az Erste Bank a volt Postabakért 2003-ban, illetve a ferihegyi repülőtér 75 éves üzemeltetési jogait 464,5 milliárdért adták el 2005-ben. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is megütközött a 169 milliárd forintos bevételei terven: az ÁSZ szerint e bevételi tételnek semmilyen alapja nincsen, ezért ezt a tételt potenciális költségvetési kockázatként azonosította.

A nagyságrend alapján egy tétel lehetne még gondolni: a bevétel a Gazprom európai gáztározó-kapacitás bővítési terveivel lehet összefüggésben. A magyar állam tavaly vásárolta meg az E.On földgáztározóit, így a nagyságrend alapján akár elképzelhető lehet egyes tárolók esetleges értékesítése - az már más kérdés, hogy egy ilyen magyar döntés hatalmas hullámokat verne itthon, az Európai Unióban, de még az USA-ban is.

A kérdésünket a 169 milliárdos tétellel kapcsolatban feltettük az NGM-nek is, amint válaszolnak frissítjük a cikkünket.

Repülnek a milliárdok a kiadási oldalon is

A 237 milliárd forintos bevétellel szemben áll 199,4 milliárdos kiadási terv. A legnagyobb kiadási tétel a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. feltőkésítése, amire 50 milliárd forintot szán a kormány. A tőkeemeléssel a Déli Áramlat projekt saját tőkéjét kapja meg az MVM, de ebből finanszírozhatják egy Úz-völgyi vízerőmű megvásárlását, és nem utolsó sorban, az MVM hazai terjeszkedést, vagyis újabb energiaszolgáltatók esetleges felvásárlást. Az MVM 50 milliárdján túl további 11 milliárd forint van államosításokra; ebből a költségvetési terv négy milliárdot nevesít az NHSZ Hulladékezelési Zrt. stratégiájának megvalósítására.

A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. 30,3 milliárd forintot költhet befuccsolt devizahitelesek laksásainak megvásárlására. A 2011 óta folyó vásárlások eredményeként 2015 végére 25 ezer lakás kerülhet az eszközkezelőhöz.

Az MNV Zrt. további 23,1 milliárd forintot kap ingatlanvásárlásokra: ebből a pénzből venné meg az állam az új Puskás Stadion útjában álló SYMA rendezvénycsarnokot, a geszti Tisza-kastélyt illetve a fertődi Eszterházy-kastélyhoz kapcsolódó ingatlanokat. E pénzből vásárolnak a Miniszterelnökségnek és az emberi erőforrás tárcának is új irodákat.

Az állami tulajdonú társaságok támogatásra 27,5 milliárd forintot lehet fordítani: ebből a Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. 5,1 milliárd forintot kap, a többi tételt a javaslat nem nevesíti. A vagyongazdálkodás egyéb kiadásaira 23,3 milliárdot terveznek, ebből értékbecslésre, tanácsadókra ügyvédekre 2,5 milliárdot szánnak.