Vidéken Székesfehérvár, Budapesten az V. kerület a legfejlettebb az  Egyensúly Intézet településindexe szerint. A 2025-ös adatok rávilágítanak a főváros relatív vonzerejének csökkenésére, a Balaton térségének erősödésére, valamint a települések közötti regionális különbségekre is. 

Az Egyensúly Intézet településindexe a települések társadalmi, gazdasági és infrastrukturális fejlettségének adatalapú értékelésére szolgál. Az agytröszt szakértői több mint kétezer változó, 53 indikátor alapján, összesen több mint 360 ezer nyilvánosan hozzáférhető statisztikai adat felhasználásával készítették el kutatásukat. 

A településindex nem élhetőséget, hanem a települések fejlettségét méri. Az index célja, hogy átlátható képet adjon a hazai települések fejlődési irányairól, valamint segítséget nyújtson a helyi és az országos döntéshozóknak a célzott fejlesztési irányok kijelölésében.

A 2025-ös településindex legjobban szereplő települései kategóriánként

Budapesti kerületek:

  1. V. kerület – Belváros-Lipótváros;
  2. VI. kerület – Terézváros;
  3. I. kerület – Budavár;

De nézzük meg részletesebben az adatokat! Belváros-Lipótváros már másodszor végzett az első helyen a budapesti kerületek fejlettségi rangsorában. Az V. kerület kilenc pontos előnye mögött jórészt az áll, hogy itt a legmagasabb az ezer főre jutó gimnazisták száma (196), valamint ugyancsak itt a legmagasabb a lakások átlagos négyzetméterára, ami 1,23 millió forint körül alakul.

Mindezek mellett költségvetési szempontból is az V. kerület helyzete a legelőnyösebb: a legfrissebb elérhető adatok alapján több mint 1,7 millió forint bevételre tett szert lakosonként.

Belváros-Lipótváros ugyanakkor az egy főre vetített, az alapszolgáltatásokon felüli kiadások tekintetében is az élen jár: közel négyszer annyi pénzt (412 ezer forintot) költött, mint a második helyen álló XII. kerület (106 ezer forint). 

A kerület a turizmus szempontjából is előnyös helyzetben van, a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száz főre vetített száma több mint kétszerese (7479 éjszaka) a második helyet megszerző Terézváros hasonló adatának (3311 éjszaka). 

Terézváros a budapesti kerületek között a második helyre került. A fejlődés mögött nem egy-egy mutatóban elért kimagasló teljesítmény, hanem a kiegyensúlyozott fejlődés húzódik meg: a kerület a legfontosabb mutatók többségében átlagon felül teljesített. A VI. kerületben volt az egyik legmagasabb az egy főre jutó iparűzésiadó-bevétel (119 ezer forint), miközben a terézvárosiak az egy házi- és házi gyermekorvosra jutó lakosok számában (1056 lakos), valamint az eltartottsági ráta tekintetében is (34,6) kifejezetten jól állnak.

A főváros I. kerülete idén a harmadik lett a rangsorban, rontva tavalyi pozícióján, amikor a második volt. A kutatás adatai szerint a dobogós hely annak köszönhető, hogy a Budavárban a legmagasabb a diplomások aránya (51,7 százalék), a második legmagasabb az ezer főre vetített gimnáziumi tanulók száma a nappali oktatásban (137 gimnazista) és egy főre vetítve a második legmagasabb az önkormányzat összes költségvetési bevétele (468 ezer forint). Mindezek mellett az I. kerületben a legalacsonyabb az egy házi- és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma (1004 lakos), vagyis itt a legkevésbé leterhelt az alapellátás.

A tavalyi adatokhoz képest a VIII. kerület három helyet javított, a XVI. és a XX. kerület is három helyezést tudott javítani a relatív pozícióján.

Fehérvár megtartotta vezető pozícióját

Székesfehérvár számos területen kiemelkedik a megyeszékhelyek mezőnyéből, írják a tanulmányban. Itt regisztrálták a legmagasabb egy lakosra jutó, szja-alapot képező belföldi jövedelmet (2,87 millió forint), valamint a legmagasabb egy főre jutó iparűzési adót (242 ezer forint). Székesfehérvár az alapszolgáltatáson felüli önkormányzati kiadások (190 ezer forint/lakos), a közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya (95 százalék), az ezer főre jutó internet-előfizetések (432 előfizetés), illetve az ezer lakosra vetített játszóterek, tornapályák és pihenőhelyek (2,3 rekreációs létesítmény) terén is az élmezőnyhöz tartozik. 

Megyeszékhelyek rangsora:

Kapcsolódó

  1. Székesfehérvár;
  2. Eger;
  3. Veszprém;

Veszprém első az egy főre jutó, az alapszolgáltatásokon felüli kiadások összegében (434 ezer forint), illetve a száz lakosra vetített szja-fizetők számában (56 adófizető) is. Mindemellett kiemelkedő a színházlátogatók száma (165 ezer színházlátogató), az egy lakosra jutó, szja-alapot képező belföldi jövedelem összege (2,72 millió forint), valamint az egy főre jutó iparűzésiadó-bevétel (156 ezer forint) is. 

A tavalyi településindexéhez képest Szolnok három helyezést, Békéscsaba két helyezést és Zalaegerszeg is két helyezést tudott javítani relatív pozícióján. 2014 óta Zalaegerszeg lépett előre a legtöbbet: a város 16,6 indexpontot javított, de Miskolc (+16,3 indexpont) és Szolnok (+15,3 indexpont) is átlag feletti fejlődést ért el.

Tata nagyot ugrott a rangsorban

Budaörs első helyezését elsősorban három tényező alapozta meg: a kimagasló egy főre jutó, szja-alapot képező belföldi jövedelem (3,32 millió forint), a jelentős helyi gazdasági teljesítményt tükröző iparűzésiadó-bevétel (401 ezer forint/lakos), valamint a diplomások kiemelkedő aránya (34,8 százalék).

15 ezer lakos feletti városok:

  1. Budaörs;
  2. Tata;
  3. Gödöllő;

Tata kiegyensúlyozott fejlettségi mutatóinak köszönheti a második helyezést. Egy évvel korábban még csak a 14. helyen volt a város ebben kategóriában. Különösen a közlekedési infrastruktúra, a kulturális élet, valamint a közösségi terek vonatkozásában elért eredmények érdemelnek említést. 

Kisvárosok és nagyobb községek:

  1. Balatonfüred;
  2. Törökbálint;
  3. Balatonboglár;

Balatonfüred egyszerre több területen is kiemelkedik a kisvárosok és nagyobb községek mezőnyéből. Itt a legdrágább az ingatlanok átlagos négyzetméterára (1,05 millió forint), a legmagasabb az egy főre jutó, az alapszolgáltatásokon felüli kiadások összege (765 ezer forint), a legmagasabb a vendégéjszakák száz főre vetített száma (7280 vendégéjszaka), emellett itt a második legtöbb a vendéglátóhelyek tízezer főre vetített száma (237 vendéglátóhely).

Ebben a kategóriában a tavalyi településindex eredményeivel összevetve Siklós a 153. helyről az 52. helyre ugrott, Tiszakécske a 103. helyről a 15. helyre, és Szarvas a 101. helyről pedig a 16. helyre javította pozícióját.

Hévíz helyet cserélt Felcsúttal

A kutatás adatai szerint Felcsút annak köszönheti első helyezését, hogy a legtöbb mértékadó mutatóban jóval a kategóriája átlaga felett teljesített. Tavaly ebben a kategóriában még Hévíz állt az első helyen. Felcsúton az egy főre jutó, szja-alapot képező jövedelem például közel kétszerese (3 millió forint), az egy főre vetített iparűzési adó pedig tízszerese volt az átlagnak (300 ezer forint).

A település infrastrukturális szempontból is kiemelkedik a kistelepülések mezőnyéből: a közüzemi ivóvíz vezetékkel ellátott ingatlanok aránya (100 százalék), a közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya (85,2 százalék) ami szintén magasabb az átlagnál. 

Kistelepülések:

  1. Felcsút;
  2. Hévíz;
  3. Tihany;

A hosszabb távú trendeket alapján 2014 óta a legnagyobb fejlődést mutató három, 5000 lakos alatti kistelepülés közé Felcsút (+11,5 indexpont), Szántód (+7,6 indexpont) és Berente (+6,9 indexpont) került.

Érdekességek

  • A kistelepülések kategóriájában a főváros agglomerációjában elhelyezkedő Remeteszőlősön volt a legmagasabb a diplomások aránya (45,5 százalék).
  • A legtöbb közúti közlekedési baleset szintén a kistelepülés kategóriában a Pest megyei Bagon történt. A 3761 fős településen 9 közlekedési balesetet regisztráltak.
  • A vizsgált időszakban az összes település közül Pécelen növekedtek a legnagyobb mértékben a lakások négyzetméterárai: átlagosan 475 ezer forinttal, ami 277 százalékos drágulást jelentett.
  • A kistelepülések kategóriáján belül a Baranya megyei Várad javított a legtöbbet relatív pozícióján: 2102 helyet javított 2014 óta, most a 745. helyen szerepel.