A tej ismét fókuszba került az utóbbi hetekben, a boltláncok többsége megemelte a termelőknek, feldolgozóknak, gyártóknak fizetendő felvásárlási árat. A lépés miatt még nem látszik számottevő drágulás, de könnyen lehet, hogy a következő időszakban emelkedő pályára kerül a tej és a tejtermékek ára.

A tej és tej között persze különbség van beltartalomban, ahogy az áraikban is, ezért érdemes képben lenni. Az mindenképpen kedvező, hogy a nagyobb zsírtartalmú tejek - amelyeket a tudomány is kedvezőbbnek tart zsírszegényebb társaiknál - nem feltétlenül, de legalábbis nem sokkal drágábbak. A Mindenár.hu élelmiszerár-összehasonlító oldal szerint ezen a héten van 1,5 százalékos tartós tej 135 forintért, alig valamivel drágábban 169 forintért van szintén tartós 2,8 és 3,5 százalékos tej is. A friss tejek között 1,5 százalékos pedig 169 forintért is kapható, de jóval drágábban is vannak versenyzők a palettán, 2,8 százalékos friss tejért 199 forintot kérnek.

Kapcsolódó

Miért jobb a nagyobb zsírtartalom?

Ahhoz, hogy különbséget lehessen tenni a tejek és a százalékok között, először érdemes tisztázni, mi van bennük: nagyjából 88 százalékban víz, és körülbelül 12 százalékban úgynevezett oldott anyagot tartalmaznak, utóbbit hívjuk szárazanyag-tartalomnak. Összességében pedig a zsírtartalom adja a tej tápértékét.

Az üzletek jellemzően 0,1-3,5 százalékos zsírtartalmú tejet árulnak. Ez úgy jön ki, hogy a gyártók a 3-4 százalékos zsírtartalmú nyers tehéntejet lefölözik (kiveszik belőle a zsírt) majd a kívánt zsírtartalom eléréséig tejszínnel visszadúsítják. (A nyers tejből kinyert zsírt más tejtermékekhez, például sajtokhoz használják fel a gyártók). Tehát a 3,5 százalékosnál kevés zsírt vesznek el az eredeti nyers tejből, a kisebb zsírtartalmúaknál pedig többet. A tej zsírtartalma pedig azt fejezi ki, hogy 100 gramm tej mennyi tejzsírt tartalmaz. A tej vitamintartalmának jelentős része zsírban oldódó anyag, ezért meghatározó a zsírtartalom a tejnél, emiatt az alacsonyabb zsírtartalmú tejek vitamin- és tápértéktartalma kisebb lesz. Szigeti Tamás, a független élelmiszer-laboratóriumot működtető Wessling szakértője a Bukszának azt mondta, a tej esetében azt is érdemes kiemelni, hogy a benne lévő kalcium akkor tud csak bekerülni a csontrendszerbe, ha a tejben van D3-vitamin. Márpedig a zsírszegény, vagy zsírmentes tej (0,1 vagy 1,5 százalékos) kevésbé van jó hatással a csontokra, mint egy nagyobb zsírtartalmú tej.

Egy idén tavasszal publikált amerikai kutatás - amelyet a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hatóság (Nébih) által kiadott az Élelmiszerbiztonsági Szemelvények is idézett - arra jutott, hogy a zsírszegény tejet fogyasztók könnyebben lesznek cukorbetegek. Ezért jobb a magasabb zsírtartalmú, teljes tejet inni. A kutatók 15 éven keresztül vizsgálták 3333 felnőtt vérét, ebből pedig kiderül, hogy a teljes (nagyobb) zsírtartalmú tejtermékeket fogyasztóknál 46 százalékkal alacsonyabb a cukorbetegség kockázata. A zsírszegény tej ráadásul kevésbé "laktat", mint a zsírosabb társai, tehát uttóbbi jobban csökkentik az éhségérzetet.

Ha tetszett a cikk, a Bukszát szeretheti a Facebookon is.