Néhány szakértő a döntés előtt arra hívta fel a figyelmet, hogy a hét elején megindult forintgyengülés hatására a jegybank esetleg be fog iktatni egy szünetet az augusztus óta tartó kamatcsökkentési ciklusba, de mint azt később újságírói kérdésre Simor András, jegybankelnök elárulta, a rövid távú volatilis árfolyammozgás nem játszott szerepet a döntésben, bár - tette hozzá - de fontos jelzésnek értékeli azzal kapcsolatban, hogy piaci pletykák képesek megmozgatni az árfolyamot, ami a törékeny bizalom jele.

Simor a sajtótájékoztató bevezetőjében elmondta, hogy a tanács az inflációs és reálgazdasági folyamatok mellett áttekintette - az egyébként csütörtökön publikálásra kerülő - friss inflációs előrejelzést. A főbb számok esetében több ponton is jelentősen változtatott a szeptemberi prognózisán a jegybank elemzői stábja, például a jövő évi növekedési és inflációs előrejelzését is drasztikusan leszállította. Utóbbira azért került sor, mert a kormány által bejelentett 10 százalékos lakossági energiaárcsökkentésnek, illetve a tervezett jövedéki adóemelés mértékének és időzítésének elhalasztásának 1,4 százalékpontos kedvező hatása lesz a fogyasztói árindexre.

Ilyen még nem volt az infláció történetében

Simor ehhez hozzátette, hogy az elemzői előrejelzés változatlan kamatpályát feltételezett, de ez a decemberi kamatvágással már nem teljesül. A rövid távú inflációs kilátások javulásában a kormányzati intézkedések mellett a szeptemberben számoltnál erősebb forintárfolyam, illetve a kedvezően alakuló olajárak is szerepet játszottak. Az idén 5,7 százalékkal, 2013-ban 3,5 százalékkal, 2014-ben pedig 3,2 százalékkal nőnek Magyarországon a fogyasztói árak. Az MNB legutóbbi, szeptemberben kiadott előrejelzésében erre az évre még 5,8 százalékos, 2013-ra 5,0 százalékos inflációt várt.

Egy érdekességre is felhívta a figyelmet a jegybankelnök, a stáb 2014-es előrejelzése szerint az adószűrt maginfláció magasabb lesz, mint a fogyasztói árindex, amire eddig nem volt példa. Simor szerint mivel az előbbi jobban reprezentálja a gazdaság alapfolyamatait, ezért hosszú távon valójában nem javultak az inflációs kilátások.

A középtávú inflációs kilátásokkal kapcsolatban ugyanakkor nagy kérdés, hogy a gazdaság hogyan tud alkalmazkodni a költségoldali inflációs nyomás miatt jelentkező magasabb termelői költségekhez. Simor szerint három lehetősége van a cégeknek, vagy a bérköltségeiket csökkentik, vagy a foglalkoztatást vágják vissza, vagy áremelést eszközölnek. A jegybank az alapforgatókönyvtől eltérő két kockázati szcenáriót alakított ki ennek a folyamatnak a becslésére. Az egyik szerint az intézkedések, például a termelékenység javulási ütemét meghaladó minimálbér emelésre áremeléssel fognak válaszolni a cégek, amely a későbbiekben szigorúbb monetáris politikát feltételez. A másik esetben a kihasználatlan kapacitások vártnál nagyobb mértéke miatt csak alacsonyabb áremelést lesznek képesek realizálni a vállalatok, ami viszont lazább monetáris pályát vonhat maga után.

Kritizálta a kormányt Simor

A szabad kapacitások nagysága alapján határozza meg a jegybank a gazdaságban rejlő növekedési potenciált - tette hozzá - ami a következő két évre nulla közeli potenciális növekedést mutat, vagyis a negatív kibocsátási rés fennmaradását. Ez az a kedvezőtlen alapfolyamat, ami miatt a bővülő aktivitás ellenére is várhatóan a munkanélküliség nőni fog, részben a munkaerő egységnyi drágulása miatt, részben a munkaerőpiac torz kereslet-kínálati szerkezete miatt.

Az év utolsó kamatdöntésén kritikával is élt Simor András a kormányzat felé. Újságírói kérdésre, miszerint a kormány a mandátuma lejárta után tervez stratégiai szövetséget kötni a jegybankkal, Simor kiemelte, hogy ő többször fordult kezdeményezésekkel a kormányhoz, de legtöbbször nem méltatták válaszra. De - mint mondta - a mandátumából hátramaradt 2,5 hónapban is lehetne még partneri viszonyra törekedni. Simor azzal zárta gondolatait, hogy olyan jogszabályi környezetre lenne szükség, ahol nem kell a multinacionális cégeknek a kormánnyal külön megállapodást kötniük.