Keveset tudunk a szegénység kiterjedéséről és jellegéről, ráadásul a meglévő eredmények alig lépik át a diszciplináris határokat, hangzott el a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont és a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont szakmai konferenciáján, ami a szegénységről szólt. 

A szegénység a társadalomtudományok klasszikus témája, mondta Boda Zsolt, a HUN-REN TK főigazgatója. Mindig mindenhol más és más az ok, amiket vizsgálni kell. Létezik víz- és energiaszegénység, jövedelmi szegénység gyermekszegénység és még sok másféle szegénység is – sorolta. 

A szegénység sokarcú jelenség

A konferencián előadást tartott az a két kutató is, akik aggodalmukat fejezték ki a Válasz Online-on publikált cikkükben a statisztikai adatokkal kapcsolatban. A tanulmányban súlyos statisztikai torzulásokra hívták fel a figyelmet a magyar szegénységi adatokról. Szerintük a statisztikai hivatal 2017 óta olyan eloszlási mintákat közöl, amelyek természetes módon nem jöhetnek létre. 

Tátrai Annamária és Gábos András szerint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatszolgáltatásán alapuló Eurostat adatok szerint 2013–2016 között 14,5 százalék és 15 százalék között alakult a relatív jövedelmi szegénységben élők aránya Magyarországon. A szegénységi küszöb környékén megjelenő adatproblémák megjelenése idején, vagyis 2018–2023-as időszakban a szegénységi arányszám minden évben 12,1 százalék és 13,1 százalék között mozgott, tehát az előző időszakhoz képest jelentős csökkenést mutat.

Úgy vélik, hogy az Eurostat adatai alapján 2018-tól a jövedelmek eloszlása Magyarországon torz képet mutat, amit a kutatók más uniós országokban nem tapasztaltak.


Tátrai Annamária és Gábos András szerint az általuk készített hisztogramok azt mutatják, hogy kiugróan sok ember jövedelme „éppen” a szegénységi küszöb fölé került. Szerintük ennek természetes módon nulla a valószínűsége.

A konferenciára eljuttatta levelét a KSH elnöke

Kincses Áronnak a statisztikai hivatal elnökének a levelét a konferencián felolvasták. Ebben azt írta: hogy a KSH 2025 második felében nagy revíziót fog végrehajtani, azokban az adatokban, amiket Tátrai Annamária és Gábos András kutatott, továbbá megígérte, hogy rutin revíziót is végrehajtanak. Azt ígérte az elnök, hogy nyáron az adatfelhasználók széles csoportjával egy nyilvános szakmai egyeztetést fog tartani, ahol az esetleges félreértéseket tisztázzák majd. Kincses Áron hangsúlyozta, hogy a KSH adatok nem hamisított, továbbra is elhivatottak a felhasználók objektív és transzparens tájékoztatása mellett.

A konferencián elhangzott, hogy a jövedelemegyenlőtlenség sokféle társadalmi közrosszal függ össze. Például az alacsony jövedelmi szinten élők között emelkedik a gyilkosságok száma, a tinédzserkori terhességek aránya. Rosszabb lesz az átlagos iskolai teljesítmény, de a várható élettartam is alacsonyabb azokban az országokban ahol jelentős jövedelmi egyenlőtlenségek vannak.

Az egyenlőtlenség nem csak a szegényeknek, de mindenkinek rossz.

A nagy jövedelmi különbségek tehát nemcsak a szegényeknek ártanak, hanem az egész társadalom kohézióját és versenyképességét is rontják – hangsúlyozták a konferencián.

Kapcsolódó

Gábos András szerint jelenleg Magyarországon 12-15 százalék között lehet a relatív szegénységben élők aránya. A Válasz Oline-on megjelent tanulmányban elmagyarázták, hogy európai szakmai és politikai konszenzus alapján a szegénységi küszöb minden tagországban az egy fogyasztási egységre jutó éves jövedelem mediánjának (középső értékének) 60 százaléka. Hazánkban például a KSH 2023-as adatfelvétele szerint az egy fogyasztási egységre jutó éves jövedelem mediánja nettó 7 423 euró volt. Ez azt jelenti, hogy 2023-ban Magyarországon azokat tekintik szegénységben élőnek, akiknek háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó éves jövedelem nem érte el ennek az összegnek a 60 százalékát, vagyis az évi 4 454 eurót, 2023-as árfolyamon számolva az évi 1 742 642 forintot, vagyis a havi nettó 145 220 forintot. A szegénységi küszöb országonként más és más értéket vesz fel, mivel a jövedelmek szintje és a jövedelemeloszlás is (helyenként jelentős) eltéréseket mutat. A küszöb értéke országonként is minden évben változik.

Az előadásában kitért arra, hogy Magyarországon a szegénységi ráta 2013-ban érte el a 15 százalékos maximumot. 2011-2016 között 14 százalék körül alakult, nagyobb idősávban pedig 2005-2024 között pedig 12-13 százalékos volt a szegénységi ráta.

2024-ben 14 százalékos szegénységi mutatókat látnak, és kiemelte, hogy 2022-2024 között gyors növekedés tapasztalnak a szegények számában.

2018-2021-ben a gyermekes háztartásokban látszik, - abban a 100 eurós sávban, amibe beleesik a szegénységi küszöb  - hogy itt is tapasztaltak egy elég nagy kiugrást, kétszer annyi a jövedelmi szegénységben élő, mint amennyit a kutatók vártak.

2023-ban szokatlan jövedelemeloszlási torzulást tapasztaltak, kiugróan sok háztartás szerepelt az 1500–2000 eurós éves jövedelmi sávban és erre soha nem volt példa a korábbi években 

– mondta Tátrai Annamária.

Unikális jelenségre hívják fel a figyelmet

Úgy fogalmazott Tátrai Annamária, hogy 2017-ben jelenik meg az első anomália, például ekkor jelennek meg a negatív jövedelmű háztartások. Egy másik anomália 2020-ban jelentkezik, amikor a szegénységi küszöb 3887 euró volt. Úgy tűnik, mintha a 2000 euró alatti háztartásokat kisöpörték volna, és nem lennének ilyenek. Holott az előtte lévő négy évben az egyfős háztartások 4-8 százaléka ebbe a jövedelmi sávba esett.  

Mennyire unikális ez? Előfordul-e ez bármelyik másik uniós országban, bármelyik másik évben hasonló? – tette fel a kérdést a kutató.

Tátrai Annamária szerint az uniós országok teljes idősorát vizsgálva sehol máshol nincs ilyen jelenség, mint amit Magyarországon tapasztaltak.

2005-2023 közötti időszakban a magyar jövedelmi eloszlások nagyon hasonló képet mutattak az uniós adatokhoz képest. Ugyanakkor 2018-2021 között  és 2023-ban olyan jövedelem csomósodást tapasztaltak, ami nagyon valószínűtlen – hívta fel a figyelmet előadásában a kutató.

A társadalmi mobilitás korlátait Huszár Ákos tematizálta: elmondása szerint Magyarország az egyik legzártabb társadalom Európában, vagyis a szülők társadalmi helyzete nagy mértékben meghatározza a gyerekek életkilátásait. 

Kertesi Gábor a gyermekszegénység és az  egészségi állapot összefüggéseire mutatott rá.

Az előadásból kiderült, hogy ma Magyarországon száz gyermekből 15 szegény gyermek ébred arra nyolcéves koráig, hogy fuldoklik, és nem kap levegőt. Szemben a leggazdagabbak gyermekeivel, ahol százból három gyermek ébred erre.

Kiemelte a levegőszennyezés, a dohányzás és a passzív dohányzás csökkentésének fontosságát, különös tekintettel a várandós anyák körében tapasztalt magas dohányzási arányokra a szegényebb rétegekben. Példaként említette, hogy az alacsonyabb jövedelmi szintű várandósok majdnem harmada dohányzik, míg ez a gazdagoknál csak öt százalékban fordul elő.