Bár a hivatalos infláció már jó ideje mérséklődik, a magyarok még mindig sokkal magasabbnak érzik az áremelkedéseket.

A fogyasztói árindex a 2022 és 2023-ra jellemző nagyon magas szintről 2024 elejére 5 százalék alá süllyedt és azóta is mindössze 2 hónapra emelkedett ideiglenesen e szint fölé.

Az ennél magasabb szinten hullámzó lakossági inflációs érzet mutató – mely a lakosság által az elmúlt 12 hónapra vonatkozó áremelkedést méri – lassabban csökkent, ezért e két mutató közti relatív különbség a 2022 előtti szintekhez képest is magasan ragadt – áll a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb elemzésében.

A lakosság inflációs érzete jelentősen eltér a hivatalos inflációs adatoktól. A két mutató közötti különbség egyik oka, hogy az egyes háztartásoknak eltérő az áruk és szolgáltatások iránti kereslete, ezért a hivatalos fogyasztói árindex nem feltétlenül tükrözi minden egyes háztartás költségeit.

Másrészt az emberek hajlamosak a saját tapasztalataik alapján érzékelni az inflációt. Ha egy adott, gyakran vásárolt termék ára gyorsan emelkedik, de a többiek ára stabil marad, az egész gazdaságra vonatkozóan magasabb inflációs rátát érzékelnek.

Különösen válságok vagy bizonytalan időszakok idején erősebb félelem alakul ki az inflációval kapcsolatban. A lakosság akkor is magas inflációt érez, ha a tényleges áremelkedés nem olyan drámai, de a félelem vagy pesszimizmus hatása erősíti az inflációs érzést. Ráadásul, ha az emberek gyakran hallanak az árak emelkedéséről, hajlamosak nagyobb inflációt érezni.

Az is megállapítható, hogy az egyes társadalmi csoportok közül a diplomások és a felső jövedelmi tizedbe tartozók esetében a legkisebb az eltérés az inflációs érzet és a hivatalos inflációs adat között, ugyanakkor az alapfokú végzettségűek és a legalsó jövedelmi tizedbe tartozók, valamint a 65 év felettiek esetén a legnagyobb.

A Magyarországot jellemző magas infláció során jobban nőttek az alapvető létszükségleti termékek és szolgáltatások árai, mint a tartós, ritkábban vásárolt termékeké, s ez jobban érintette az alacsony jövedelműeket, akiknek az aránya éppen a magas infláció miatt nőtt.

A 30 éves kor alattiak jelentős része otthon lakik, jellemzően nem maguk vásárolnak be, így az inflációs várakozásaik is eltérnek szüleikétől. A másik oldalon az idősek ritkán költenek nagyobb értékű tételekre – háztartási berendezések, személygépkocsi –, így ezek árváltozása őket nem is érinti.

2021 előtt a lakosság 4-5-ször nagyobb inflációt érzékelt, mint a statisztikai adat, ez az arány 2022–2023-ban 2-szeresre mérséklődött, majd 2024-re újra a 7-szeres szintre ugrott. Azóta lecsökkent ötszörös értékre, és azóta is ezen a szinten maradt. Bár a KSH szerint az árak emelkedése látványosan lelassult, a magyarok többsége ezt nem így érzi.