Bár Magyarországon is bizonyos szegmenseiben apad a sörpiac, ezzel párhuzamosan az európai sörágazat is változatlanul zsugorodik: az uniós termelés, fogyasztás és export egyaránt csökken, immár az ötödik egymást követő évben – ez derül ki az Európai Sörfőzők (The Brewers of Europe) újonnan közzétett 2025-ös Európai Sörtrendek című jelentéséből (2025 European Beer Trends Report).
A jelentés az inflációt, a magas inputköltségeket, a globális szállítási zavarokat és a klímaváltozással kapcsolatos nyersanyag-nyomást jelöli meg a visszaesés fő okaként.
Van honnan felállni az öreg kontinensen
A friss jelentésben megfogalmazottak ráerősítenek a 2019 óta tartó, hosszan elhúzódó visszaesésre az Európai Unióban. Az EU sörtermelése a hat évvel korábbi 367 millió hektoliterről 345 millió hektoliterre olvadt 2024-re, és a 2025 eleji adatok további szűkülést mutatnak. Az export – amely egykor a belföldi visszaesések pufferének számított – szintén második éve lassul.
A publikált adatok alapján a vendéglátás szektora továbbra is súlyosan gyengül, a vendéglátóiparon belüli sörfogyasztás a piac egyharmadáról körülbelül egynegyedére csúszott vissza., holott az a teljes sörértékláncra hatással van, a gazdálkodóktól a fesztiválokon át a turizmusig.
Az EU-ban a sörfőzdék száma idén 9700-on stagnált, ami a lendület lassulását jelzi Európa egykor gyorsan növekvő sörfőzési piacán. Az alacsony fogyasztói bizalom, a csökkentett kiadások, a növekvő költségek, az infláció és az éghajlati nyomás egyaránt súlyosan hat az ágazatra.
Az alkoholmentes söröké azonban az egyetlen növekedést produkáló kategória, ez öt év alatt 25 százalékkal bővült, és jelenleg az EU sörfogyasztásának 7,5 százalékát teszik ki.
A sörfőzők stabil, kiegyensúlyozott szabályozást sürgetnek a politikai döntéshozóktól, hogy tegyék lehetővé a beruházásokat, az innovációt és a kulturális hozzájárulást az unióban.
A jelentést kommentálva Christian Weber, az Európai Sörgyártók Szövetségének elnöke arra figyelmeztetett, hogy a visszaesés többet tükröz, mint egy átmeneti mélypontot:
„A fogyasztók elvesztették bizalmukat, és kevesebbet költenek. A sörfőzdék emelkedő költségekkel, szigorúbb szabályozásokkal és az értékláncban egyre nagyobb nyomással néznek szembe. Természetünknél fogva továbbra is ellenállóak és optimisták vagyunk, de nagyobb stabilitásra és támogatásra van szükségünk ahhoz, hogy továbbra is higgyünk egy fényes jövőben” – fogalmazott.
Az adatok láttán Julia Leferman, az Európai Sörfőzők főtitkára a megfelelő szabályozási környezet fontosságát hangsúlyozta:
„A sörfőzők elkötelezettek a fenntarthatóság, a mértékletesség és a kulturális értékek iránt. De most egyértelmű támogatásra van szükség – nem aránytalan vagy kontraproduktív szabályozásra. Ágazatunk hozzájárulhat Európa versenyképességéhez és kulturális pezsgéséhez, ha megkapja a beruházásokhoz, az innovációhoz és a növekedéshez szükséges stabilitást” – szögezte le.
Mennyivel kérnek el többet egy malátás-komlós italért?
Hazai vizekre úszva először is lássuk, hogyan alakultak idehaza a kiskereskedelmi sörárak az utóbbi időszakban.
A KSH fogyasztói átlagáraiból kirajzolódik, hogy mostanra mindkét, statisztikailag vizsgálható alaptípus drágább lett egy év lefolyása alatt.
- A világos lager típusú sör literenkénti ára a tavaly novemberi 737 forintról 765 forintra duzzadt, míg
- a felsőerjesztésű (IPA, APA, ale) vagy búzasörök esetében 908 forintról 939 forintra szökött az egységár.
Előbbinél 3,8, utóbbinál pedig 3,4 százalékos drágulás érhető tetten 2024 novembere és idén november között.
2023-ban ugyanezen időszakban még 703 forintra rúgott az alsó-, és 884 forintra a felsőerjesztésű sör literára. Vagyis 8,8 és 6,2 százaléknyi áremelkedés zajlott le idehaza két esztendő alatt.
Mi fán terem a söripar friss helyzete Magyarországon?
Szóra bírtuk a magyarországi nagyipari sörgyártók érdekvédelmi szervezetének első emberét, akitől a következőkre voltunk kíváncsiak:
- Hogyan értékelhető eddig a 2025-ös év a söriparban, mit várhatunk a hamarosan lezáruló idei évtől statisztikailag és a mindennapok frontján?
- Hogyan változtak Magyarországon a sörértékesítési adatok, illetve mi változott import-export szempontjából?
- Mi most a magyarok „közönségkedvence” a sörpiacon? Mennyire tört előre itthon az alkoholmentes verzió?
- Mi várható előreláthatólag 2026-tól stílusbeli preferenciák és a sörfogyasztási volumen változásában?
- Látható-e új trend a fogyasztás módjában, van-e új kedvence a magyaroknak és kifejezetten a fiataloknak a jelenlegi sörkínálatban?
Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója az Economxnak kifejtette, hogyan is festenek az idei sörtrendek és -adatok, a makrogazdaság és a hétköznapok fogyasztási oldaláról is megvilágítva.
„Az öt legnagyobb magyar gyártó adatai alapján idén a hazai sörfogyasztás nagyot esett a tavalyi évhez képest. A november végéig gyűjtött adatok alapján a belföldi kiszállítások 10 százalékkal alacsonyabbak az előző év azonos időszakához mérten. Ezt összehasonlítva a korábbi időszakokkal, hasonló esésnek tekinthetjük, mint amit a Covid időszakában tapasztaltunk” – ismertette első körben a Sörszövetség vezetője.
A söreladások alakulása kapcsán lapunknak az igazgató azzal folytatta, hogy az értékesítési adatok az egyes sörök termékkategóriái terén jelentősen eltérnek.
A legdrasztikusabb visszaesés a különleges, drága specialitások területén érhető tetten, ahol 20 százalékos forgalomcsökkenéssel kellett szembenézniük a gyártóknak.
Érdekes jelenségnek látja, hogy „az ezen termékekhez közel álló hazai gyártású prémium üzemi sörök viszont a piaci trendekhez képest stabilabban tartották a forgalmukat, ebben a szegmensben a csökkenés csak a fele a teljes piachoz képest, mindössze 5 százalék”.
Kántor Sándor szerint a jelenségre magyarázatot adhat az import alakulásának vizsgálata. „Itt láthatóan azonos mértékű a visszaesés, mint a különleges minőségű specialitásoknál, vagyis látható, hogy ezek a termékek alapvetően az importból kerültek a magyarok asztalára”. Az export adat vizsgálatával választ kaphatunk arra is, miért nem esett a piaccal azonos mértékben a hazai gyártású prémium termékek forgalma. Ezen termékek magas minősége olyan, amit a piac felismer és mind belföldön, mind külföldön keresettek. „Ennek köszönhető, hogy az export a tavalyi kivitel 164 százalékára ugrott az első 11 hónapban”.
Ez rendkívül kedvező eredmény, ami rámutat a magyar termelés minőségorientált technológiai fejlesztéseinek éppen beérő eredményeire
– ismertette első körben a szövetség igazgatója.
Arról, hogy mi most idehaza a közönségkedvenc, a szervezet vezetője azt mondta, „az alkoholmentes termékekre két szegmensben is rálátunk, az ízesítetlen és az ízesített kategóriákat egyaránt értékelni tudjuk”. Általánosságban mindkét termékcsoport növekvő népszerűségnek örvend, ez most a magyarok kedvence. Kántor szerint az idei év első 11 hónapjában növekvő piaci részesedést értek el.
Elmondása szerint „az ízesítetlen termékek térnyerésének hajtóereje az a technológiai fejlesztés, amely most már képes olyan alkoholmentes söröket előállítani, amelyek az alkohol jelenléte nélkül is megteremtik a sörfogyasztás élményét ízben és más érzékszervi hatásban egyaránt. Az ízesített termékek növekvő népszerűségét pedig az új ízek és új funkciók támogatják.
Megjelentek a hidratáló és élénkítő hatású termékek, valamint emellett kifejezetten olyan új ízkombinációk, amiket a magyar ízlésvilág kedvel.
Ilyenek a széles körben elsőként Magyarországon használt meggy mellett a sokáig csak nálunk kapható görögdinnye és eper ízesítések, amelyek mellett természetesen megtalálhatók a más tájakon is kedvelt, hagyományos gyümölcsízek, a körte, az alma és a citrusfélék” – sorolta az ízvariációkat.
Mit tartogat a jövő sörfronton?
A stílusbeli preferenciák és a sörfogyasztási volumen változásáról úgy fogalmazott, „reméljük, 2026-ban megáll a piac csökkenése, és ha csak csekély mértékben is, de újra növekvő forgalmat regisztrálhatunk. Ehhez tovább kell folytatni az iparágra oly jellemző technológia és termékfejlesztéseket és új innovatív termékekkel is meg kell jelennünk.
Várhatóan folytatódni fog az új kategóriák bevezetése. A sörkoktélok és malátaitalok elmúlt években történő megjelenése sok ismerettel gazdagította a termékfejlesztő szakembereket, akik várhatóan új termékkategóriákkal fogják megismertetni a magyar fogyasztókat.
Mindezek mellett reméljük, a söripar exportteljesítménye 2026-ban tovább fog majd nőni” – tolmácsolta várakozását a Sörszövetség első embere.
A hazai sörtrendeket és a fiatalok preferenciáit érintően emlékeztetett, „a sörfogyasztás alappillérét Magyarországon a cseh és német típusú világos lágersörök adják. Itt
az elmúlt években olyan magas szintre került a hazai gyártáskultúra, hogy ezek a termékek ma már egyértelműen a világ élvonalába tartoznak”
– emelte ki, hozzáfűzve, ezért azt várják, a magyar fogyasztók számára is ez a terméktípus marad az első választás.
„Az egyes generációk között tapasztalható ízlésbeli különbségeket a termékválasztékban megtalálható különlegességek tudják kielégíteni. Ilyenek például a gyümölcsös IPA-sörök, amelyek a fiatalok kedvencei, vagy az erősebb apátsági ale-ek, vagy a malátás baksör, amelyek magasabb alkoholtartalma lassabb, megfontoltabb fogyasztást igényel” – fejtette ki portálunknak Kántor Sándor, aki végül előrevetítette, „ezek mellett az alkoholmentes termékek további térnyerésére számítunk, mivel ma már nem számít meglepőnek, ha valaki ilyen italt kér és fogyaszt a társaságban”.