A Napi Gazdaság pénteki számának cikke
Az első negyedévhez képest lassulhat a GDP növekedési üteme: a 2,5 százalékos emelkedés után a második három hónapban vélhetően csak 2,3 százalékkal bővült a magyar bruttó hazai termék − vélik a lapunk által megkérdezett elemzők a KSH jövő kedden publikálandó statisztikájával kapcsolatban. Az alapvető folyamatok hasonlóak a korábbiakhoz, ám a globális lassulás már érzékelhető: negyedéves összevetésben már negatív az ipari termelés változásának üteme − március óta gyakorlatilag csak stagnált a kibocsátás − mondta Samu János, a Concorde elemzője.
Stagnáló beruházások
A felhasználás oldaláról a gyengébb ipari teljesítménnyel a korábbinál még gyengébb belső fogyasztás állhat párban. Éves alapon a növekedésre még várni kell, itt is stagnálás várható, míg a beruházásoknál továbbra sem várható bővülés. Ami egyedül gyógyírt jelenthet, az a mezőgazdaság teljesítménye. Az ötszázalékos súlyú szektor az idei első negyedévben csak pár százalékos növekedést tudott felmutatni, ám a második negyedévben ez már jóval nagyobb lehet az eddigi terméseredmények alapján. Ám teljes mértékben feltehetően a jobb mezőgazdasági teljesítmény sem tudja kompenzálni az ipar csökkenését − véli a szakértő.
A lassulás már a második negyedévben érzékelhető lesz, hiszen az ipari kibocsátás és a kiskereskedelem nem bővült az időszak folyamán − mondta lapunknak Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő elemzője. Korábban éppen az ipar tudta némileg ellensúlyozni a gyenge belső keresletet, ám a globális lassulás miatt a gazdaság e "lába" könnyen lehet, hogy kiesik.
Elhúzódhat a lassulás
Ráadásul ez a lassulás feltehetően hosszan elnyúló lesz: a monetáris és fiskális politikák már nem tudnak segíteni a nemzetgazdaságokon, a felhalmozódó adósságállomány pedig hosszú távon visszafogja a konjunktúrát − véli a szakértő.
Magyarországra ugyanez a megállapítás érvényes, ráadásul itthon az erős svájcifrank-árfolyam miatt csökkenő lakossági kereslet akár fél-egy százalékponttal is visszavághatja a GDP-növekedés ütemét. Ezenfelül a magasan beragadó munkanélküliség és a Széll Kálmán terv jövőre esedékes intézkedései még jobban visszafogják a növekedési kilátásokat. Mindez azt eredményezi, hogy még a konvergenciaprogramban lefektetett − jövőre 3 százalékos növekedéssel számoló − alappályához képest is egy százalékponttal gyengébb lesz a 2012-es növekedés − emelte ki az elemző.
Török Zoltán, a Raiffeisen szakértője némileg optimistább, a második negyedéves adat szerkezete még hasonlíthat a korábbiakhoz, és idén a gyengébb ipart ellensúlyozni tudja a jobb mezőgazdasági termés. Ám jövőre a gyenge belföldi kereslet felélesztéséhez a munkapiac sem tud még hozzájárulni és a versenyszektorban sincs semmi garancia arra, hogy elkezdődnének a komolyabb béremelések − fogalmazott a szakértő.