Jelentős változást hoztak az elmúlt hónapok a magyar lakosság pénzügyi közérzetében és várakozásaiban: látványosan nőtt a nyugdíjas évek egzisztenciális bizonytalanságától tartók aránya, és érezhetően romlottak a rövid távú gazdasági várakozások, ez derül ki a Provident Barométer reprezentatív kutatásából, amit az Ipsos Zrt.-vel közösen készített.

Nyár óta 5 százalékponttal – 22-ről 27 százalékra – nőtt azok aránya, akik attól tartanak, hogy nem lesz elég a nyugdíjuk a megszokott egzisztenciájuk fenntartására. Ez különösen annak fényében jelentős változás, hogy kismértékben, 1 százalékponttal még azok aránya is csökkent (35-ről 34 százalékra), akik a fizetésük infláció miatti elértéktelenedésétől félnek – miközben továbbra is az inflációt tekintik az emberek az első számú egzisztenciális kockázatnak.

Amikor hirtelen megváltozik a gazdasági környezet – ami mostanában a felnőtt lakosság egyik alapélménye – , a megkérdezettek legnagyobb csoportja (41 százaléka) a rokonoktól és barátoktól kér tanácsot, de jelentős az internet-közösségi média-influenszerek, a gazdasági elemzők-közgazdászok, valamint a pénzügyi tanácsadók szerepe is információforrásként. A válaszadók bő negyede (26 százaléka) viszont egyáltalán nem kér ilyenkor tanácsot.

Az öngondoskodási formák közül az élet- és balesetbiztosítás a legnépszerűbb (29 százalék tette az első helyre), a nyugdíjbiztosítás (23 százalék) és az egészségpénztár (18 százalék) előtt. A nyugdíj-megtakarítás népszerűsége kismértékben, 1 százalékponttal nőtt nyár óta, jelezve, hogy valóban ez most az egyik központi kérdés a lakosság pénzügyi biztonsági érzületével kapcsolatban. 

A megtakarítási formák kiválasztásában a rugalmasság vált a legfontosabb szemponttá, amit a megtakarítási cél és a biztonság követ. A várható hozam csak a negyedik a sorban – ez szintén jelentős elmozdulás a nyárhoz képest, amikor még a hozam állt az első helyen. Érdekesség, hogy az 50 felettieknél egyértelműen a biztonság vezet, a 18-35 évesek számára pedig a befizetések elvárt gyakorisága is meghatározó. 

Ami a magyarok tényleges pénzügyi állapotát illeti, a két végletet az jelenti, hogy 11 százalék adósságokat görget maga előtt, 9 százalék viszont akár a jövedelme egyharmadát is félre tudja tenni.

Ha viszont ezekhez az értékekhez iskolai végzettségre vonatkozó adatokat is társítunk, még tanulságosabb lesz a kép: az érettségi nélkülieknek már a 17 százalék küzd adóssággal (azaz közel minden ötödik ember az adott csoporton belül), míg a felsőfokú végzettségűeknek a 18 százaléka képes a jövedelme harmadát elérő megtakarításra. 

A felnőttek felének finanszírozási gondjai vannak

Összességében a lakosság nagyobbik felének mindennapjait határozzák meg a pénzügyi gondok: a már említett 11 százaléknyi eladósodott magyar felnőtt mellett további 43 százalék nyilatkozott úgy, hogy hó végére rendszerint kifogy a pénzből, nem tud megtakarítani – a két szegmens együtt 54 százalékos finanszírozási problémákkal birkózó, bizonytalanságban élő polgárt jelent.

A válaszadók 36 százaléka azt mondta, hogy beosztással a jövedelme 20 százalékát tudja félretenni. Havi 700 ezer forint bevétel körül van az a határ, ahol jelentősen megnő a megtakarítási képesség: alatta még csak százalék fölötte viszont 22,  azok aránya, akik félre tudják tenni a jövedelmük egyharmadát is. 

A várakozások irányát jól jellemzik, hogy a lakosság kétharmada a jövedelme vásárlóerejének csökkenésére számít; az arány 2 százalékponttal, 67 százalékra nőtt az elmúlt néhány hónapban. Javulást a válaszadók 19 százaléka remél, arányuk jelentősen, 4 százalékponttal csökkent a nyári adatfelvétel óta. 

A Provident Barométer kutatása azt mutatja, hogy a lakosság továbbra is az inflációt tekinti az első számú pénzügyi kockázatnak, de a majdani nyugdíjuk vásárlóértékéért is egyre többen aggódnak – mondta Pálfalvi Márta, a Provident Pénzügyi Zrt. kommunikációs és vállalati kapcsolatok igazgatója. Hogy honnan tájékozódnak a magyar felnőttek a felgyorsult gazdasági változások idején, abban nem látunk jelentős elmozdulást, de a pénzügyi tanácsadók továbbra is fontos információforrásnak számítanak, különösen az edukációval nem, vagy csak alacsony szinten rendelkező csoportoknál.

Az igazgató azt mondta, az öngondoskodásra való hajlam a bizonytalanság fokozódásával együtt nő: ilyenkor még nagyobb a jelentősége, hogy az emberek az élethelyzetüknek megfelelő, hiteles, a tervezést megkönnyítő információhoz jussanak a számukra elérhető információs csatornákon.

A nyugdíjbiztosítások bizonyítottan jó teljesítményt nyújtanak

A hosszú távú szemlélet hiánya azért is figyelemre méltó, mert a Grantis Hungary friss elemzése szerint a nyugdíjbiztosítások kifejezetten erős hozamokat értek el az elmúlt években. A pénzügyi tanácsadó cég 227 biztosítói eszközalap ötéves teljesítményét vizsgálta, és arra jutott, hogy 2020 és 2024 között a megtakarításos életbiztosítások átlagosan évi 7 százalék körüli hozamot produkáltak. A vizsgált alapok több mint 30 százaléka 10 százalék feletti évesített teljesítményt ért el – főként a részvény- és árupiaci, valamint a dinamikus vegyes portfóliók tudták tompítani az infláció hatásait. Ugyanakkor a cég egy új, Qualitas nevű értékelési rendszert is bevezetett, amely nemcsak a hozamot, hanem a kockázat–hozam arányt vizsgálja, így reálisabb képet ad arról, mely eszközalapok teljesítenek hosszú távon stabilan. 

A Grantis szerint az ilyen, legalább 15 éves időtávra tervezett megtakarítások nemcsak hozam szempontjából előnyösek, hanem az állami támogatás miatt is: a befizetések után évente 20 százalékos szja-jóváírás jár, legfeljebb 130 ezer forintig - hasonlóan az önkéntes nyugdíjpénzárakhoz és a nyugdíj-előtakarékossági számlához (NYESZ). A társaság emlékeztet: ma mintegy 550 ezer magyar rendelkezik nyugdíjbiztosítási szerződéssel, ami azért óvatos reményt ad arra, hogy az öngondoskodás kultúrája lassan, de biztosan erősödik.

A két kutatás együtt világosan jelzi: a magyar lakosság egyre inkább érzi a jövőbeli anyagi biztonság törékenységét, de a tudatos, hosszú távú pénzügyi tervezés továbbra sem vált tömegjelenséggé.

Miközben a gazdasági bizalom csökken, és az infláció árnyékában nő az aggodalom a nyugdíjak értéke miatt, a megtakarítási hajlandóság szerkezete még mindig rövid távú megfontolások mentén alakul.

Pedig a számok alapján az előrelátó öngondoskodás kifizetődő: a nyugdíjbiztosítások nemcsak védelmet, hanem reálhozamot is biztosítottak az elmúlt években. A szakértők szerint a mostani inflációs környezetben különösen nagy tétje van annak, hogy a megtakarítók időben elkezdjenek építkezni – így nemcsak a jelenlegi, hanem a jövőbeni vásárlóerejüket is megvédhetik.