Azt ugyan szomorúan kellett tudomásul vennem, hogy a Pók utcai lakótelepen, az Aquincumnál lakó kollégám panellakása, ami alsó hangon 30 millió forintot ér, mégsem biztos, hogy felturbózható 45 milliósra a megfelelő szigetelési, gépészeti és korszerűsítési célú befektetésekkel, de ettől még igaz, hogy az országban akár több millió otthon, családi ház értéke akár a másfélszeresére is növelhető ezzel a módszerrel. Erről egy elég különös, a KSH, a NAV és a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) közös munkája állított ki hiteles bizonyítványt.
Az elemzési módszertanról és a kutatásról viszont igazán abban az összefüggésben érdemes beszélgetni, ha kiderül, hogy ez a másfeles szorzó hogy jött ki, érvényes-e Zempléntől Budapesten át Vas megyéig - és egyáltalán: mi ebből a nagyközönség számára az igazi tanulság.
Mint azt Koritár Zsuzsa elmondta, a felmérésük veleje és igazán egyedi erőssége az, hogy abból valóban, szinte tételesen meg lehet határozni, hogy ha egy lakóingatlant az aktuális állapotából valamely magasabb energiahatékonysági kategóriákba juttat el a tulajdonosa, akkor ezáltal mennyivel többet érővé teszi azt.
A szándék is érthető: meg kell mutatni, hogy ha egy 30 millió forintos ingatlanból kevesebb mint 15 milliós, energetikai modernizációs költéssel elérhető, hogy a ház 45 milliót érjen, akkor ez egy jó beruházás. De akkor is jó ez a program, ha csak 15 millióból jön ki a kellő fejlesztés, mert akkor a kisebb rezsi és a nagyobb komfort még így is nyereségessé teszi mindezt.
Már most is rendkívül pazarlók
Azt kérdeztem a vendégemtől, hogy szerinte mire elegendő mindez a megcélzott fejekben, mert azt szinte már hallani is, ahogy felhangzik a "nincs rá pénz", meg az "adjon támogatást / ingyen pénzt / még több pályázatot az állam" .... Mindeközben éppen az lenne a cél, hogy ebből a gondolkodásból kibillentsék az embereket.
Leginkább azért, mert az energiahatékonysági skálán az AA-s maximum és a JJ-s minimum közé felrajzolható skálán a magyar családi házas ingatlanok túlnyomó része nem az előbbi, hanem az utóbbihoz van sokkal közelebb. Az átlag is FF-közeli értékre jön ki...
"Azt azért most már elég sokan érzékelik, hogy mennyire fontos témává kezd válni, hogy a lakóépületeink nagyon elavultak. Ezeknek az épületeknek a nagy része még 2030-ban és 2050-ben is állni és ha rajtunk múlik - funkcionálni fog, miközben már most is rendkívül pazarlóak és ezzel valamit kezdeni kell, hogyha az energiacélokat és klímacélokat teljesíteni akarjuk" - magyarázta a MEHI vezetője.
"A legnagyobb energiamegtakarítás épületenként és országos szinten is a családi házak felújításával érhető el. Ezekre kellene fókuszálni" - olvastam fel a MEHI még 2013-ban, éppen az aktuális kormányzati maszatolásra írt közleményéből, amire Koritár Zsuzsanna reakciója az volt, hogy
sajnos még mindig itt tartunk...
Nem nagyon történtek meg ezek az energetikai beruházások - tette hozzá máshol a MEHI vezetője, Miközben a lakóépületek energiahatékonysági fejlesztésének adóssága nem kizárólag magyar jelenség, az ez ügyben az országokba csatornázott uniós támogatási források e célra hatékony kihasználásában azért még mi ott vagyunk a sereghajtók között.
Évente 10-12 ezret kellene
Az Intézet számításai szerint ma már évente 100-120 ezer családi házat kellene jelentős mértékben korszerűsíteni energetikailag (is), hogy 2050-re a klímavédelmi vállalásnak ez ügyben az ország megfelelhessen, ám ennek jelenleg csupán töredékére kerül sor.
Szóba került, hogy miközben Magyarországon 4,1 millió háztartásból 3,4 családi ház, és ezekkel (de a panelokkal, társasházakkal is) immár záros határidőn belül végeznünk kellene, mi az, ami a tempósabb elinduláshoz és belendüléshez igazán hiányzik. Hogy tényleg az kellene hozzá hogy legyen ennek egy minisztere? Ennek kapcsán a MEHI vezetője beszélt a RenoPont-ról, arról az egyablakos ügyintézési rendszer-kezdeményről, amely a főváros mellet már Nagykanizsán is leginkább abban segíti a lakókat, hogy az engedélyek, beadványok és adminisztrációs feladatok tengerében hogyan lehet észszerűen, gyorsan haladni.
Azt, hogy ez miért nem országos hálózatként működik, hogy ennek az egész témához mi köze van (vagy: volna) a Kádár-kockáknak, az a videóból kendőzetlenül kiderül.
Tájékoztatás