Tartós levertség, ingerlékenység, szorongás – ez csak pár tünete a kiégésnek, amit az állandó leterheltség okozhat. A Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetségének (Matehetsz) nem reprezentatív kutatása szerint a pedagógusok kétharmada már tapasztalta magán a kiégés tüneteit – írja az Eduline.hu.
Évente több milliárdos károkat okoz a munkaerőpiacnak a kiégés, ami leginkább a fiatal munkavállalókat érinti. A szövetség online kérdőívét 574-en töltötték ki idén áprilisában. A kitöltök 84 százaléka nő. A résztvevők 83 százaléka általános vagy középfokú iskolában, 15 százaléka óvodában, 2 százaléka más intézményben, például egyetemen, kollégiumban vagy pedagógiai szakszolgálatnál dolgozik jelenleg.
Feszült a hangulat az iskolákban
A kérdőívben az életkorra is rákérdeztek. Ebből kiderült, hogy a kitöltők több mint fele az 51-60 éves, negyede a 41-50 éves, 19 százaléka pedig a 61-75 éves korosztályhoz tartozik, 7 százalékuk pedig 20-40 év közötti.
Minden második pedagógus tapasztal feszültséget a nevelőtestületen belül, az iskolapszichológusok közel fele a pályaelhagyáson gondolkodik.
„A kiégés megelőzésében fontos szerepe van az intézményen belüli rendszeres szakmai beszélgetéseknek és tapasztalatcserének – ennek köszönhetően a pedagógusok a „nem vagyok egyedül”, a „csapatként dolgozunk”, a „ha kell, merek és tudok segítséget kérni” érzését tapasztalhatják meg, mondta Bajor Péter a Matehetsz ügyvezetője.
A Matehetsz kutatásából is az szűrhető le, hogy a pedagógusok kifejezetten fontosnak tartják szakmai tapasztalataik megbeszélését: 98 százalékuk szívesen meghallgatja kollégáit, 97 százalékuk pedig saját élményeit, szakmai problémáit is örömmel osztja meg munkatársaival. A kutatásból viszont az is kiderül, hogy meglehetősen kevés időt szánnak az ilyen megbeszélésekre.
Havonta átlagosan 6,4 órát töltenek esetfeltárással, szakmai megbeszéléssel. Ez azonban intézményenként kifejezetten eltérő, és többen úgy is vélik, hogy a saját oktatási-nevelési intézményükben túl kevés időt szánnak a szakmai megbeszélésekre, sőt, szükséges volna több alkalommal ilyeneket tartani. Az ilyen jellegű irányított szakmai beszélgetéseknek még sajnos nincs kialakult keretrendszere.