Megugrott a támogatás, átírták a szabályokat – így működik tovább az Otthonfelújítási Program

Magyarország primerenergia-felhasználásának 40 százaléka épületenergetikához kötődik, és ebből a 40 százalékból 33 százalék a lakóépületek fogyasztásából származik. Ráadásul a magyar lakásállomány fele 1980 előtt épült, és az ilyen ingatlanok energetikai besorolása jellemzően „F” kategóriás – vagyis legalább kétszer annyi energiát használnak, mint egy ma épült, korszerű épület – kezdte az Economx megkeresésére Kasziba Levente, az MFB EU Üzleti Igazgatóság vezetője.

Ez egy nagyon jelentős, fejlesztésért kiáltó terület, ezért is született meg az Otthonfelújítási Program a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv részeként. A cél az igazgató szerint egyértelmű: javítani kell a családi házak, iker- és sorházak energetikai besorolását, és legalább 30 százalékos energiamegtakarítást elérni.

„Amikor a konstrukció elindult, úgy láttuk – széles szakmai egyeztetések után –, hogy a 3 millió forint kedvezményes hitel plusz 3 millió forint vissza nem térítendő támogatás plusz 1 millió forint önerő elegendő lehet a felújításokhoz. Ezt tipikusan hőszigetelésre, nyílászárócserére, fűtéskorszerűsítésre vették fel a háztartások” – fogalmazott Kasziba Levente. Ugyanakkor az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatták, hogy ez a keret már nem fedezi a jelenlegi felújítási költségeket, és a beérkező igények szerkezete is arra utalt, hogy a forrásbővítés elkerülhetetlen.

Az eredeti konstrukció négy fő fejlesztési célt támogatott: szigetelést, nyílászárócserét, a használati melegvíz-rendszer cseréjét, valamint fűtéskorszerűsítést. A program 2024 júliusában indult, és az év végéig még a gázkazáncsere is támogatható volt, de az EU-s szabályok miatt ezt 2024. december 31-ig le kellett zárni – uniós forrásból ugyanis már nem finanszírozhatók fosszilis energiát felhasználó eszközök. A konstrukció kezdetben úgy épült fel, hogy a négy cél közül önállóan csak a szigetelés és a nyílászárócsere volt választható; a melegvíz-rendszer vagy a fűtéskorszerűsítés csak ezekkel együtt volt igényelhető. Ennek az volt az oka, hogy a 30 százalékos energiamegtakarítást akkoriban elsősorban ezekkel a „nagy” beavatkozásokkal lehetett biztosan elérni.

Miért kellett hozzányúlni az otthonteremtési programhoz?

Kasziba Levente szerint a gyakorlat azt mutatta, hogy modern hőszivattyús rendszerekkel már önmagában is elérhető a 30 százalékos megtakarítás, ezért egyszerűsítettek: ma már önállóan is lehet fűtéskorszerűsítésre vagy melegvíz-rendszerre pályázni, ha a benyújtott energetikai számítások igazolják a 30 százalékos javulást. Mivel az energetikai tanúsítvány és a megtakarítást igazoló terv eleve kötelező, nem látták már értelmét a korábbi megkötés fenntartásának.

A források bővítését az is indokolta, hogy az ügyfelek által beadott projektek többsége messze túlmutatott a 3+3+1 milliós eredeti kereten. A benyújtott igénylések átlagos hitelösszege már most 5,6 millió forint, és ha a nem elszámolható, de a felújításhoz szükséges tételeket is hozzávesszük, a projektek összértéke gyakran közelíti vagy el is éri a 10 millió forintot.

Ennek oka, hogy a felújítók jellemzően komplexebb munkákat végeznek:

• a melegvíz előállítás hatékonyságát például napkollektorral jelentősen lehet növelni – lapostetőnél ez rendkívül előnyös;
• a nyílászárók mellé sokan kérnek árnyékolást vagy zsaluziát, ami szintén javítja az energiahatékonyságot;
• és ha a kivitelezés során kiderül, hogy még nem jön ki a 30 százalékos megtakarítás, ezekkel a kiegészítő elemekkel lehet néhány további százalékot „ráemelni”.

„Összességében tehát a felújítások költségszintje, a kiegészítő elemek szükségessége és az árnövekedés együtt indokolta, hogy a támogatási keret érdemben bővüljön” – összegzett az Economxnak Kasziba Levente.

Az MFB igazgatója kiemelte, az ügyféligények egyértelműen jelezték, hogy a programot érdemes felülvizsgálni: már közel 10 ezer beadott igénylés érkezett, összesen 48–50 milliárd forint értékben, és ebből több mint 4000 esetben már folyósítás is történt, nagyjából 20–22 milliárd forint összegben. Ez Kasziba szerint már olyan volumenű tapasztalat, amelyre lehetett építeni a módosítások előkészítésekor.

Mi változott?

A konstrukció lényege érdemben nem változott a módosításokkal: az igényléshez továbbra is kell előzetes energetikai tanúsítvány, kivitelezői szerződés, valamint be kell férni a program által meghatározott fajlagos költségekbe, és az ÉMI által vezetett kulcsterméklistára. Ezt a listát most bővítették is – többek között árnyékolástechnikával (zsaluzia) és napkollektorral –, mert ezek érdemben tudják javítani a megtakarítást. „Például önmagában egy elektromos bojlerre váltás még kevés lehet bizonyos esetekben, de napkollektorral kiegészítve már átbillentheti az ingatlant a 30 százalékos energiamegtakarítási küszöbön” – tette hozzá Kasziba Levente. Tehát

• amikor a felújítás befejeződik, az ügyfélnek be kell nyújtania a záró energetikai tanúsítványt,
• ha ebből kijön a legalább 30 százalékos megtakarítás, akkor a hitelösszeg felét automatikusan elengedik,
• a fennmaradó részt pedig kamat és díjak nélkül, részletekben törlesztheti – hasonlóan egy részletfizetéses előfizetéshez.

Fontos változás, hogy a maximálisan választható futamidő 12 évről 15 évre nőtt, ezzel megakadályozták, hogy a megemelt hitelösszeg miatt elszálljanak a törlesztőrészletek. „Így még a legnagyobb összegű finanszírozásnál is a 20–30 ezer forintos sávban marad a havi teher” – hangsúlyozta az MFB igazgatója.

Kasziba Levente szerint a konstrukció további előnye még, hogy csökkent az önerő aránya: míg korábban 6+1 milliónál az önerő körülbelül 14 százalékot tett ki, addig most 10 millió forint hitelnél 526 ezer forint önerő is elegendő, ami nagyjából 5 százalékos arányt jelent.

A kivitelezői oldalon is volt egy fontos változás: eddig működött egy úgynevezett kivitelezői lista, amelyet az ÉMI üzemeltetett, és amely gyakorlatilag egy bizalmi minősítést jelentett. A listára kerüléshez a vállalkozóknak át kellett menniük egy ellenőrzési folyamaton (tevékenységi kör, működési múlt, negatív információk hiánya). Ennek az volt az előnye, hogy a listán szereplő kivitelezők számláihoz 75 százalékos előfinanszírozást lehetett kérni a hitelből – tehát az ügyfélnek a legtöbb esetben nem kellett saját pénzt előre kifizetnie. A listán nem szereplő, de az MFB ellenőrzésén átment kivitelezőknél ez 50 százalék volt; aki pedig egyik kritériumnak sem felelt meg, az nem kaphatott előleget.

Most ezt egységesítették: minden kivitelezőnél 75 százalék lett az előfinanszírozási arány. A döntést így az ügyfél hozhatja meg, azaz ő határozhatja meg, mennyi előleget fizettet ki a kivitelezőnek a hitel terhére, és nincs hátrányban, ha nem a listás vállalkozások közül választ. Ez Kasziba Levente szerint jelentősen növeli a rugalmasságot, és segít abban, hogy a felújítások gyorsabban elinduljanak.

Javíthat a program a hazai ingatlanállomány energetikai hatékonyságán?

Az Otthonfelújítási Program forrása összesen 108 milliárd forint, ami nagyjából 15–20 ezer családi ház felújítására elég. Ez ugyan a magyar lakásállományhoz mérve csak egy töredék – Magyarországon 4 millió lakás van, ebből 2 millió családi ház –, de a hatása mégis jelentős lehet. „A beérkezett ügyek alapján az érintett ingatlanok 80 százaléka G, H vagy I energetikai kategóriájú, vagyis a legrosszabb állapotú házak közé tartoznak. A felújítások után ezek átlagosan 3–4 energetikai osztályt lépnek feljebb, és jóval túlmutatnak a kötelező 30 százalékos megtakarításon” – válaszolta Kasziba Levente, hozzátéve, hogy az átlagos energiamegtakarítás ennél jóval magasabb, 50–60 százalék.

– hangsúlyozta az igazgató.

Ez pedig már csak azért is fontos, mert a magyar lakóingatlanok átlagosan mindössze F kategóriásak. Ez azt jelenti, hogy egy ilyen ház nagyjából kétszer annyi energiát fogyaszt, mint egy mai előírások szerint épített, A–A+ kategóriájú új építésű ingatlan. Ha az új építésű ház 10 egység energiát használ, akkor egy átlagos F kategóriás otthon nagyjából 20 egységet. „Ez óriási fejlesztési potenciált jelent, és jól mutatja, hogy miért érdemes pont erre a szegmensre fókuszálni.”

Kasziba Levente szerint 2026 végére akár a teljes keret kimerülhet, amit egyébként sikernek is tartana a program szempontjából: a 2024-es indulás óta nagyjából a keret felénél tartunk, és még nagyjából 50 milliárd forintnyi forrás van nyitva. „Ha ezt egy éven belül lefednék az új igénylések, az már önmagában komoly eredmény lenne, ami a jelenlegi tempó alapján reális is.”