„Minden, amit elmondok, tegyék zárójelbe! Ne dobják ki, tegyék zárójelbe! Mert vagy úgy lesz, vagy nem” – mondta az MKIK Gazdasági Évnyitóján Orbán Viktor. A miniszterelnök kamarai tagok előtt tartott beszéde elején arról beszélt, hogy más közönséghez szokott: Brüsszelben például harciasabb a légkör.
„Nagy Elek kamarai elnökkel azon küzdünk, hogy hogyan tudunk egyre több feladatot átadni a kamarának, hogy ezzel is csökkentsük az állami bürokráciát”
– közölte a kormányfő.
Orbán Viktor elmondta, hogy jelen pillanatban Európa a háború szélén egyensúlyoz: vagy háborús gazdaság lesz, vagy pedig békegazdaság. A miniszterelnök szerint előbbire kétszer akkora esély van.
Az előtte felszólaló Varga Mihály jegybankelnök, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek MKIK-elnök beszédére utalva jelezte: zárójelbe kell tenni mindazt, amiről eddig beszéltek, az európai megbeszéléseken ugyanis nem békegazdaságról van szó, nem ezek a tervek és fejlesztések vannak, hanem
„ott hadiipar van, katonai létszám, költségvetési kiadás, hiányból finanszírozott hadikészültség, meg Ukrajnának adandó pénz”.
Az elmúlt négy évről elmondta, hogy ez az időszak háborúban telt, amely blokkolta az uniós gazdaságot. Érdemben nem tudott a gazdaság növekedni. Példának Németországot hozta fel, amely recesszióból stagnálásra tudta „menteni” a helyzetet, miközben az Egyesült Államok növekedni tudott ugyanebben az időszakban, ahogy Kína is.
2023-ban 0,6 százalékkal bővült az uniós gazdaság, és azóta is csak évi 1 százalék körüli növekedésre képes. Elmondta azt is, hogy Európában megszűnt egymillió (ipari) munkahely, gyárakat zárnak be.
Németországban 130 ezer, Lengyelországban 140 ezer munkahely szűnt meg. „Egész ágazatok vannak a felszámolódás állapotában” – jelentette ki. 15 százalékról 14 százalékra csökkent az EU súlya a világgazdaságban.
„Egész Európában megszorítócsomagok vannak, túlélés van és megszorítás”
– mondta Orbán Viktor. Példákat is hozott Csehországtól, Belgiumon át egészen a balti államokig.
Beszélt arról is, hogy nem küldünk pénzt Ukrajnába, amiért „minden héten meg kell harcolnom Brüsszelben”.
Az orosz energiáról szólva elmondta, hogy amikor a diverzifikálásról beszélünk, az azt jelenti, hogy valamiből több lesz, nem kevesebb. Az orosz olajról és gázról való leválás nem ezt jelenti.
Európa vezetői szerinte mégis úgy döntöttek, hogy leválnak az orosz energiahordozókról, így ma 3-4-szer magasabb energiaárat fizetnek, mint az Egyesült Államok vagy Kína. Európa a háború kezdete óta 1800 milliárd euróval többet fizetett az energiahordozókért, mintha nem váltunk volna le az orosz energiáról.
Ukrajnát legyűrjük
„Az ukránok olajblokádját le fogjuk gyűrni, ha kell erővel – nem katonailag, mindenki nyugodjon meg!” – fogalmazott a miniszterelnök. „Ezt ki fogjuk kényszeríteni” – tette hozzá.
Elmondta azt is, hogy Ukrajnában 32,7 millió hektár a termőterület – összehasonlításul Franciaországban 27 millió, Spanyolországban 24 millió. „Egy ilyen országot akarunk felvenni az EU-ba” – tette hozzá, majd hangsúlyozta, hogy Ukrajnát nem szabad felvenni az Európai Unióba.
„Ki fogunk maradni a háborúból, és ki fogunk maradni annak a finanszírozásából is” – szögezte le a miniszterelnök, hozzátéve, hogy egyetlen forintot sem fogunk a magyar nemzetgazdaság által megtermelt jövedelemből elküldeni Ukrajnába. Szerinte ha ezt a pozíciót nem tudjuk elfoglalni és megvédeni, a mi pénzünk is oda fog menni. „Ezért minden héten meg kell harcolni. Így maradtunk ki a 90 milliárd eurós hitelből a szlovákokkal meg a csehekkel. Itt persze jó segéderők, de főerőként aligha számíthatunk rájuk ezekben a csatákban” – tette hozzá.