Nagy baj lehet a kutakon, ha Orbán nem kap felmentést

November 7-én találkozik egymással Donald Trump és Orbán Viktor, melynek középpontjában többek között a Magyarország és USA közötti gazdasági, hadiipari és energetikai együttműködés áll.

Ugyan Trump egyértelműen jelezte, hogy az orosz olajjal szembeni szankciókkal szemben Magyarországnak sem adott felmentést, Orbán minden bizonnyal megpróbálja mégis az ellenkezőjéről meggyőzni őt. A novemberben végétől életbe lépő intézkedéseket ugyanis nagyon megérezné a hazai ellátás.

Az Erste Market olaj- és gázipari elemzője úgy fogalmaz, a magyar miniszterelnök vélhetően azzal kívánja rávenni Trumpot a kivételezésre, hogy Magyarországnak nincs tengerpartja, ezért az orosz kőolaj ellátásról való leválás gyakorlatilag kiszolgáltatottá teszi az országot.

Pletser Tamás hozzáteszi, az mindenesetre tény, hogy a Mol belső finomítóinak kőolaj ellátása reálisan csak a Barátság és/vagy az Adria kőolajvezetékről történhet meg. Bár a Dunán hajón, vasúton vagy közúton is lehet kőolajat szállítani, azonban ezt nem fizikailag nem lehet gyorsan megoldani, ráadásul ennek a magas költségei miatt a realitása is kétséges.

A cikk szerint rövidtávon csak az Adria kőolajvezetékre való áttérés lehet tehát realitás, ha a kormány nemet mond a Barátság vezetékre. Ugyanakkor, ha javul Ukrajna biztonsági helyzete, akkor azeri vagy kazah kőolaj beszállítása is lehetséges Odessza kikötőjébe, onnan pedig eljuthat a Barátság vezetékhez. A szakértő azonban kételkedik abban, hogy az ukrán infrastruktúra és az Odessza-Brody vezeték van olyan állapotban, hogy évi néhány millió tonna kőolajat kezelni tudjon. Emellett az Adria vezetékkel kapcsolatban is felmerülnek aggodalmak, ahogy arra a Mol és Janaf vitája is rávilágít.

Az elemző becslései szerint és a Janaf 2024-es éves jelentése alapján valahol 16 euró tranzitdíjat fizethet tonnánként a Mol a horvát vállalat felé, az ukrán tranzitért pedig 21 eurót tonnánként.

A szakértő úgy látja, bár a két szolgáltatást nem lehet egy az egyben összehasonlítani, hiszen a Janaf kikötői kirakodási és tárolási szolgáltatást is nyújt a Mol csoportnak, „az biztos, hogy ha a Barátságon megszűnik az orosz kőolaj import, a MOL kiszolgáltatottsága nő a Janaf felé, amit a horvát cég kíméletlenül kihasználhat.”

Pletser kitér arra is, hogy miután az amerikaiak és az Európai Unió is az orosz import ellen vannak, jó eséllyel legkésőbb 2027 végéig mindenképp le kell válni erről a forrásról. A kérdés lényegében az, hogy sikerül-e erre egy év haladékot kapnia a Mol-csoportnak, 2026 végére ugyanis nagyjából készen állhat erre a társaság.

Ha azonban nem sikerül a haladékot kiharcolni, abból nagy baj lehet. Egyrészt, a következő egy évben a Mol várhatóan nem lesz képes teljes kapacitáskihasználtság mellett üzemeltetni finomítóit egy ideig, ezt a helyzetet pedig tovább rontja, hogy a Dunai Finomító csökkentett kapacitással tud egy darabig csak működni az ott történt tűzeset miatt.

Az emiatt kieső különbözetet neki és más kereskedőknek külső piacokról kell behoznia, ami az elemző szerint csak úgy történhet meg, ha a nagykereskedelmi üzemanyag árakban felár, azaz prémium alakul ki.

„Készülhetünk arra, hogy 5-10 százalékkal magasabb kiskereskedelmi árak lesznek a hazai kutaknál ahhoz a szinthez képest, ami teljes MOL finomítói kapacitáskihasználtság mellett működtetné belső finomítóit” – tette hozzá a szakértő.