„A múlt héten Brüsszelben annyit tudtunk elérni, hogy lassítottuk a háborúba sodródás ütemét. Voltak, akik ezt a folyamatot hipersebességűvé akarták gyorsítani, őket sikerült blokkolnunk. A folyamat azonban nem állt meg” – fogalmazott a kormányfő a Mediaworksnek adott interjúban. 

Felidézte: a múlt heti brüsszeli „haditanácson” azt javasolták, hogy 90 milliárd euró hitelt adjunk Ukrajnának, ami további két év háborút finanszírozna. Mi ebből kimaradunk, de ez két év alatt 800 ezer halott vagy megnyomorított embert jelent.

Ki meri vállalni ennek a morális felelősségét?

– tette fel a kérdést.

Hozzátette: az Európában érezhető háborús feszültség Nyugat-Európa és az Európai Unió hanyatlásának a következménye. Húsz évvel ezelőtt az EU és az Egyesült Államok gazdasági teljesítménye nagyjából azonos szinten volt, ma Amerika az egekben van, Európa pedig lefelé csúszik.

Orbán Viktor úgy vélte, ha Európában nem tudják felvenni a versenyt, hadigazdasággal próbálnak növekedést generálni. Ez a döntő oka annak is, hogy az európaiak beleálltak az ukrán–orosz háborúba, pedig 2022 februárjában Európa dönthetett volna úgy is, hogy békemissziót küld Moszkvába és Kijevbe.

„Ha így történik, ma nem élnénk háborús fenyegetés árnyékában”

– hangsúlyozta. Megjegyezte: Európának nem szabad az amerikai belpolitikai ciklusokra építenie a stratégiai döntéseit, európai ügyekben kizárólag európai érdekekből szabad kiindulni.

A kormányfő szerint az Európai Unió ma a szétrázódás állapotában van: döntések születnek Brüsszelben, de először egy ország nem hajtja végre, aztán kettő, majd három. Jó példa erre a zöldátállás ügye, és ugyanez történik a migráció kérdésében is.

„Magyarország nem hajtja végre a migrációs paktumot, ezért napi egymillió euróra büntetnek minket. A lengyelek ugyanazt csinálják, mint mi, őket viszont jutalmazzák. Az unió folyamatosan szűkíti a nemzetek szuverenitását, miközben képtelen élni a megszerzett hatáskörökkel. Ez a zűrzavar uralkodik ma Brüsszelben. Ha nem történik gyors, mélyreható újjászervezés – ami lehetséges lenne –, akkor a szétesés elér egy pontot, és onnan már nem lesz visszaút” – mondta.

Arra a kérdésre, lehet-e olyan helyzet, hogy a béke ára Ukrajna uniós tagsága lesz, Orbán Viktor azt felelte: „ilyen összefüggés szerencsére nem létezik”. Ukrajna uniós tagsága nem reális, Magyarország nyíltan ellenzi már a tárgyalások megkezdését is, és több nyugat-európai országban parlamenti döntésre vagy népszavazásra lenne szükség. „Ezek nem fognak megszületni. A brüsszeli folyosókon ezt mindenki tudja, és ki is mondja” – tette hozzá.

Mint mondta, a magyar gazdaság egyszerre szenved a háborútól és az Európai Unió hanyatlásától. A szankciós politika megölte az európai ipart, az energia ára kétszer-háromszor magasabb lett, mint a versenytársaknál. A másik probléma az, hogy

Magyarország egy hanyatló unió része.

„Az unió ma egyszerre szükséges és életveszélyes számunkra. Szükséges, mert az exportunk jelentős része ide megy. Ugyanakkor életveszélyes is, mert ha nem tudjuk újraszervezni az exportunkat más, emelkedő térségek felé, akkor együtt süllyedünk vele. A mi feladatunk az, hogy miközben az unió hanyatlik, Magyarország fejlődjön” – fogalmazott.

A választásokkal kapcsolatban azt mondta, nem tart a kihívójától. Szerinte csak a nevek változnak, a karakter ugyanaz, őket Brüsszel húzza elő időről időre a „bűvészkalapból”, hogy legyen valaki, aki a brüsszeli pályára állítja Magyarországot. Úgy véli, ez jelenik meg a Tisza Párt programjában is.

Orbán Viktor szerint három bűn tette tönkre Nyugat-Európát: a globális nagytőke érdekeinek elsőbbsége, a migránsok beengedése és betelepítése, valamint a gyerekek átnevelése a woke- és genderideológia jegyében. „Mi mindhármat elutasítjuk, de a Tisza Párt ezeket képviseli” – mondta.

„Én abban hiszek, hogy amikor a jövőnkről döntünk, a magyarok végül értelmes döntést hoznak majd. És egy minden várakozást felülmúló, elsöprő választási győzelmet aratunk” – jelentette ki.

Arra a kérdésre, hogy 16 év kormányzásából mire a legbüszkébb, úgy fogalmazott: „Ha egy dolgot kellene mondanom: ha 2010-ben nem alakítjuk át Magyarországot, ma kétszázezerrel kevesebb magyar gyermek élne ebben az országban. Ennyivel több gyerek ül ma, karácsonykor a fenyőfák alatt. Mi lehetne ennél fontosabb?”

Karácsonyi üzenetében a miniszterelnök arról beszélt, hogy a nyugati világ ma felkavart állapotban van, ilyenkor nehéz kapaszkodókat találni. „Én egy egyszerű keresztény tanításhoz nyúlok vissza: szeresd felebarátodat, mint önmagadat. Most nem az első, hanem a második felére figyelek: szeresd önmagadat” – mondta.

Hozzátette: ez nem önimádatot vagy öndicséretet jelent, hanem annak felismerését, hogy értékelni kell az elért eredményeket. Az egyben tartott család, a felnevelt gyermekek, a munka, az otthon, a hazáért vállalt áldozat mind ok az önbecsülésre. „A helyes önismeret hozza el az önbecsülést, az önbecsülés pedig a másik ember sikereinek és eredményeinek elismerését, vagyis a felebarát iránti szeretetet. Nem látok más utat, amely elvezetné a magyarokat a békességhez” – zárta szavait.