Kétnapos konferenciát tartanak csütörtökön és pénteken a nyugdíj- és egészségpénztári szakma képviselői. A Pénztárkonferencia 2025 rendezvényen Túri Anikó, az NGM közigazgatási államtitkára emlékeztetett rá, egy éve született meg a gondolat,
amely a nyugdíjpénztárakban lévő megtakarítások előtt megnyitotta a lehetőséget a lakáscélú, azonnal felhasználás előtt.
Utólag úgy is értékelhető a kormány döntése, mint egy soha nem látott marketingkampány a pénztárak támogatására. Az NGM tapasztalata ugyanis az, hogy az elmúlt évben sok új belépőt vonzottak a kasszák, amiben egyértelműen volt szerepe a lakáscélú felhasználásról szóló kampánynak is. Az államtitkár szerint az viszont már biztosnak tűnik: nem volt megalapozott az a félelem, hogy egy év alatt akár 300 milliárd forint hagyhatja el a pénztári számlákat.
A pénztártagok 2-3 százaléka választotta a lakáscélt
Idén eddig az év első felében a vártnál kevesebbet, 52 milliárd forintot utaltak ki a pénztárak az ügyfeleknek, kifejezetten lakáscélokra – ismertette az államtitkár, az NGM várakozása szerint a második félév ennél valamivel nagyobb számmal zárulhat. Az államtitkár az év teljes egészére pedig 100-120 milliárdos kifizetésekkel (hitel-előtörlesztés, lakásfelújítás, -vásárlás) kalkulál, október elején a pillanatnyi állás 67 milliárd forint volt.
Egyébként a pénztártagok mindössze 2-3 százaléka élt a lakáscélú pénzkivétel lehetőségével.
Ez mindenképp jó hír az NGM szerint, mert a tendencia azt mutatja, hogy az öngondoskodók túlnyomó többsége továbbra is a nyugdíjcélt tartja elsődlegesnek. Az első hat hónapban az 52 milliárd forintos kifizetések legnagyobb részét (19,5 milliárd forint) a hiteltörlesztések tették ki.
Másfél évtizede változatlanul mindössze 3000 forint a kasszákból való kilépés költsége, ezt egy kormányrendeletben a kétszeresére emelhetik, ez a Pénztárszövetség javaslata, amit az NGM is támogat. Egyelőre egyeztetés alatt van az a kérdés, amely az szja visszatérítés maximum összegét korrigálná, hiszen az Öposz álláspontja szerint egy ilyen intézkedés a jelenleginél sokkal vonzóbbá tenné az öngondoskodást. (2011 óta nem változott az szja-kedvezmény maximális összege, ez most is 150 ezer forint, az elmúlt 14 évnyi inflációval korrigálva ennek 285 ezer forintnak illene lennie).
Az államtitkár bejelentette, ma jelenik meg egy törvényjavaslat-csomag, amely az önkéntes nyugdíjpénztári törvényt érintő módosításokat is tartalmazza. A parlament elé október 14-én kerül a törvénycsomag. A lakáscélú felhasználási lehetőség meghosszabbításáról is egyeztetnek, ami eredetileg csak 2025 végéig szólt.
MNB: stabil reálhozamot biztosítanak a kasszák
Nagy Koppány, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója elmondta, a második negyedév végén a pénztári (egészségpénztárakkal együtt) tartalékok a háztartások pénzügyi vagyonán belül 4,3 százalékot, összesen 3015 milliárd forintot képviseltek. A nyugdíjpénztáraknál lévő 2289 milliárdos vagyon 43 százaléka finanszírozza az államadósságot. Az MNB észrevétele, hogy a nyugdíjkasszák talán indokolatlanul túl sok pénzt fialtatnak külföldi értékpapírokban. A részvényeket tekintve például kicsivel magasabb a külföldi-hazai tőzsdei részvények aránya a pénztárak mérlegében.
Az MNB kimutatása szerint a nyugdíjpénztárak hosszú távú megtakarításként a hozamok szempontjából jól teljesítenek, az elmúlt 20 év átlagos reálhozama 1,7 százalék volt. Idén mind a két ágon (egészség, nyugdíj) 10 százalék felett nőttek a kasszák bevételei, vagyis a jelek szerint a tavalyinál sokkal nagyobb befizetésekre hajlandók a tagok.
Az ingatlanpiaci felhasználásról Nagy Koppány elmondta, az igénylések most 83 milliárd forinton állnak (az igénylések és a kifizetések közt több hét is eltelik). A lakáscélú kifizetéseknek egyébként volt negatív hatása a kasszák cash-flowjára, az év eddigi részében elindított kiutalások összege magasabb, mint amennyit a tagok idén befizettek, de ezt a negatív cash flowt a befektetések hozama kompenzálja.
A nyugdíjkasszák tagjainak átlagéletkora most 49,6 év, az új belépők átlagéletkora pedig 39,7 év. Ez persze nem jó hír, mutatott rá az MNB igazgatója, hiszen 40 éves korban belépve a rendszerbe kevésbé aknázhatók ki a kamatos kamatozás elsősorban hosszútávon felerősödő előnyei.
Az MNB az év végére egy önkéntes nyugdíjpénztári kalkulátort tervez megjelentetni.
A magyarok fele aggódik az időskori anyagi helyzete miatt
Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke, Mohr Lajos hangsúlyozta, idén sem javult a régió demográfiai helyzete, 2070-ig várhatóan 6 millió fővel csökken az itt élők száma, erre a válasz egyértelműen az, hogy kiegészítő nyugdíjpillérekre van/lesz szükség.
A szövetség friss kutatása szerint a magyarok 51 százaléka aggódik a nyugdíjaskori anyagi helyzetével kapcsolatban és csupán 18 százalék bizakodó. Felmérték azt is, hogy miért vannak kevesen a hazai öngondoskodók, a leggyakoribb válasz a „nincs rá pénz”, ugyanakkor sokan változtatnának ezen, ha például részesülnének munkáltatói hozzájárulásban is.
Felmérték azt, hogy a lakáscélú felhasználás tartósság tétele vonzóbbá teheti-e a nyugdíjpénztárakat: az ÖPOSZ kutatása arra jutott, a válaszadók 46 százaléka az öngondoskodási konstrukciókba több pénzt fizetne be, ha például 5 évente egyszer a megtakarítás egy része kivehető lenne lakáscélokra. Mohr Lajos elmondta azt is, hogy a féléves adatok alapján idén mind az egészség-, mind a nyugdíjpénztári befizetések rekordokat dönthetnek.