Mérlegeljen – Pusztító járvány terjed, a gyermekek is veszélyben vannak

Súlyos, krónikus, az egész testet érintő betegség az elhízás, ami már nem csak orvos szakmai kérdés, hanem népegészségügyi probléma is, mondta Bedros J. Róbert, a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság (MOMOT) alapító elnöke a testület XX. kongresszusán.

Az obezitológus szerint  az elhízás hátterében különféle komplex okok állnak, többek között a táplálkozási szokások és a mozgásszegény életmód is. Bedros J. Róbert felidézte a napokban megjelent OECD adatokat, ami szerint, Magyarország felnőtt lakosságának közel negyede elhízott, ezzel az rendkívüli magas adattal pedig Európában vezetjük a rangsort.

– tette hozzá a szakember. 

Jelenleg a GDP 4 százalékát költi Magyarország az obezitáshoz kapcsolható társbetegségek kezelésére. Utalt arra is, hogy az OECD arra is felhívta jelentésében a figyelmet, hogy a magyar felnőttek 33 százaléka nem végez elegendő fizikai aktivitást. Egyébként az OECD-átlag sem sokkal jobb, mert a tagországokban élők 30 százalékára szintén ez jellemző. A magyar túlsúlyosok aránya önbevallás alapján 22 százalékra tehető, az OECD-átlag pedig 19 százalék.

A belgyógyász azt is kiemelte, hogy 27-29 közötti BMI csökkenti a mortalitást, a nagyobb haskörfogat pedig bizonyítottan nagyobb kockázatot jelent.

Egy kutatás adatai szerint, ha a derékkörfogat a nők esetében 88 centiméternél, a férfiaknál 102 centiméternél nagyobb, akkor hasi elhízásról beszélhetünk, ami különösen a  szív- és érrendszeri betegségek megnövekedett kockázatát jelzi. A magyar felnőttek között egyre több a hasi elhízott. Míg 2009-ben a felnőttek 43 százaléka, 2019-ben már minden második felnőtt a hasi elhízás jeleit mutatta.

Túl sokat eszünk

A túlzott energiabevitel okozza a legnagyobb problémát, megváltozik a bél baktériumflórája és gyulladás alakul ki, ez pedig diabéteszt, kardiovaszkuláris megbetegedést, vese betegséget, és májgyulladást is okozhat – ezzel kezdte előadását Wittmann István, a Pécsi Tudományegyetem Diabetológiai Centrumának vezetője a MOMOT XX. jubileumi kétnapos kongresszusán.  

A zsigeri zsírként ismert, a hasi szervek körül felhalmozódó zsír jelentősen megnöveli a cukorbetegség és más anyagcserezavarok kockázatát. Ez a zsír ugyanakkor hormonális és gyulladásos folyamatokat indít el, melyek súlyosbíthatják az obezitás és a diabétesz problémáit. A zsigeri zsír a szervek között elhelyezkedve gyulladást és inzulinrezisztenciát okozhat, amelyek közvetlenül hozzájárulnak a 2-es típusú diabétesz kialakulásához. A testzsír mennyisége és eloszlása fontos tényező a szív- és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás és a cukorbetegség kialakulásában. 

Az elhízás lett a modern kor járványa

Az elhízás már egy világméretű járvány lett, és napjaink egyik legjelentősebb közegészségügyi problémájának számít. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a felnőttek 39 százaléka túlsúlyos a lakosság 13 százaléka pedig elhízott. Világszerte több mint félmilliárd felnőtt tartozik az elhízottak csoportjába. Az OECD adatai szerint globálisan 2025-ben a legtöbb túlsúlyos az Amerikai Egyesült Államokban (USA), Mexikóban és Nagy-Britanniában volt. Ezekben az országokban a túlsúlyos (BMI 25-30 közötti) és elhízott (BMI 30 feletti) felnőttek aránya jelentős, gyakran meghaladja a 60 százalékot is.

Az OECD "Health at a Glance 2025" jelentése szerint az elhízás és túlsúly problémája elsősorban a fejlett országokban terjed, és ezekben az országokban az életmód, táplálkozási szokások és fizikai aktivitás hiánya is fontos szerepet játszik a túlsúlyosok számának növekedésében. 

Dupláztunk és ez sok bajt okoz

Magyarországon a felnőttkori túlsúly és elhízás több mint a kétszeresére emelkedett 1998 és 2019 között. Míg a 20-dik század végén a lakosság 16 százaléka volt túlsúlyos 2019-re már a felnőttek 34 százalékának volt súlytöbblete – mondta Zentai Andrea, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) Táplálkozástudományi Főosztályának vezetője a konferencián.

A túlsúly és az elhízás tekintetében a lakosság 70 százalék ítéli meg jól a saját tápláltsági állapotát. A hölgyek, ahogy idősödnek egyre kevésbé látják magukat reálisan, a 65 évesek 41 százaléka normál tápláltságúnak ítéli meg magát, a férfiak ahogy idősödnek viszont egyre jobban meg tudják becsülni tápláltsági állapotukat. A vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy a felnőtt férfiak 77 százaléka, a nők 60 százaléka volt túlsúlyos vagy elhízott 2019-ben.

A magyarok ötöde naponta öt és fél órát ül, és 16-17 százalékuk pedig több mint nyolc órán át inaktív. Ez pedig a szakemberek szerint növeli a kardiovaszkuláris betegségek kialakulását, a 2-es típusú cukorbetegség és a korai halálozás kockázatát is.

Ugyanakkor jó hír, hogy míg 2014-ben a felnőttek harmada (33 százalék) sportolt szabadidejében. 2019-ben a sportos tevékenységet végzők aránya jelentősen nőtt és 45 százalék volt – emelte ki a népegészségügyi szakember.

Minden negyedik tíz év alatti túlsúlyos 

A gyermekek elhízásával kapcsolatban pedig sokkoló adatokat közölt Zentai Andrea. Jelenleg Magyarországon minden negyedik hétéves gyermek túlsúlyos vagy elhízott.

A jelenség körülbelül 460 ezer gyermeket érint, akik közül mintegy 43 ezer gyermek (2,1 százalék) súlyosan elhízott.

Szakemberek szerint a gyermekkori túlsúly és elhízás aláássa a fizikai, szociális és pszichológiai jóllétet és ismert kockázati tényezője a felnőttkori elhízásnak, valamint számos krónikus megbetegedésnek.

A szülők nem látják objektíven, hogy a gyermekük normál súlyú vagy túlsúlyos-e – emelte ki a kutatás adatai Zentai Andrea. A túlsúlyos gyermekek szüleinek a 25 százaléka úgy véli, hogy normál tápláltságú a gyermeke. A 6-8 éves gyermekek tápláltságára is rákérdeztek, az alultáplált gyermekek felénél a szülő nem érzi, hogy gyermeke túl vékony lenne.

Kiemelte, hogy a kutatás arra is rávilágított, hogy a fővárosban élő hétéves gyermekek alultápláltsága nő, a községekben pedig az elhízottak aránya emelkedik.

Az idősek is küzdenek az elhízással

Az időskori elhízás is komoly probléma a magyarok körében – mondta Székács Béla, gerontológus, nyugalmazott egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem professor emeritusa. 

Ahogy idősebbek leszünk nem csak a ráncaink száma lesz több, vagy a hajunk kevesebb, hanem testünk és vele együtt anyagcserénk is változik. Az időskori elhízás szinte mindenkit érint, van akit jobban és van akit kevésbé. Lassul az anyagcsere, az időskori fázisban minden sejtünk öregszik, ráadásul fokozatosan nő a test zsírtartalma. Székács Béla hangsúlyozza, hogy az időskori túlsúly és elhízás komplex egészségügyi kihívás, amely összefügg a testösszetétel változásaival, valamint a mozgásszegény életmóddal és egyéb krónikus betegségekkel. Fontos az időskorúak tápláltsági állapotának felmérése és a testtömeg optimalizálása.

Mindenkinél egyénre szabott kalóriabevitelt és a rendszeres, életkornak megfelelő fizikai aktivitást javasol.

Az elhízás időskori kezelése során fontos a kalóriabevitel mérséklése, ugyanakkor az izomtömeg megőrzése és a mentális egészség támogatása is.