A korábbi 0,8 százalékról 0,5 százalékra mérsékelték a magyar gazdaság 2025-ös növekedési előrejelzését az Erste. Az ipar rövid távú kilátásai nem túl jók, valamint a nagy beruházások termőre fordulása is késik, részben emiatt közben a munkaerőpiacon nőnek a bizonytalanságok is – mondta Nagy János makrogazdasági elemző a pénzintézet sajtóeseményén.

Bár az utóbbi hónapokban enyhült a munkaerőpiac feszessége, rengeteg kirúgásról, elbocsátási hullámokról lehet hallani a piacon. Ezek az események a közeljövőben a statisztikákban is kimutathatók lesznek, és mindenképp negatív trendet jeleznek előre.

Az Európai Unió (EU) és az Amerikai Egyesült Államok (USA) között megszületett (és 2026-ban életbe lépő) vámmegállapodás hatására a vámháború okozta bizonytalansági faktor valamelyest enyhült. Ez párosulva a német gazdaság várt élénkülésével ismét növelheti a magyar exporttermékek iránti külső keresletet, ami lassan a várva várt beruházási fordulatot is elhozhatja.

Nincs megállás

A statisztikai hivatal friss adatai szerint az előző év augusztusához képest átlagosan 4,3 százalékkal nőttek a fogyasztói árak itthon. Árnyomást és átárazási teret két fontos tényező rajzol ki most:

  • egyrészt a mezőgazdasági termelői árakban látható masszív dinamika, melyet egyrészt a globális élelmiszer- és nyersanyagárak emelkedése hajt, másrészt az idei időjárási sokk-koktél (fagy és aszály);
  • valamint az elmúlt hónapokban rendkívül magas szinten beragadó lakossági inflációs várakozások okozta árkorrekció.

A magas szinten beragadt inflációs várakozások és az élelmiszerárak is inkább a felfelé mutató inflációs kockázatokat erősítik.

„Az inflációs várakozásokban ugyanott tartunk, mint 2024 elején” – húzta alá Nagy János. Erre jönnek a jóléti intézkedések, amiért sokan azt érezhetik, hogy árat emelhetnek. Ez aggasztó tényező és magyarázatot adhat arra, hogy a viszonylag stagnáló gazdaság és magas kamatszint mellett miért nem csökken az infláció.

Az árrésstopok rövid távon viszonylag sikeresen fékezték meg az inflációt, ezen intézkedések nélkül 4,3 százalék helyett jelenleg 5,5–6 százaléknál tartanánk. A 2025-ös éves átlagos inflációt 4,7 százalékra, míg a 2026-ost 4,1 százalékra várják az Erste makroelemzői.

Mi várható a monetáris politikában?

Mint ismert, márciusban vezetőváltás volt a jegybank élén – Matolcsyt Varga Mihály korábbi pénzügyminiszter váltotta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) élén. A jegybanki kommunikációban hónapról hónapra nincsenek változások, leginkább a felfelé irányuló kockázatok dominálnak.

A monetáris politikában továbbra is a stabilitáson marad majd a hangsúly, a jegybank az inflációs kockázatokra és a globális piaci környezet alakulására fókuszál. A nemzetközi kamatpálya várható alakulásához igazodva akár már idén tovább csökkenthetik Varga Mihályék az alapkamatot. Az inflációs várakozások azonban joggal aggasztják az MNB-t.

Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője úgy véli, idén decemberben tér nyílhat a kamatcsökkentésre. Egyes elemzések szerint az is előfordulhat, hogy a 2026-os országgyűlési választásokig nem nyúlnak az alapkamathoz, ezt azonban nem tartják valószínűnek a pénzintézet elemzői.

Költekezik a kormány, nagyobb lesz a hiány

A központi költségvetés elsődleges egyenlege idén és jövőre is negatív irányba mozdulhat el a választások előtti költekezések miatt, amit egyébként maga az Orbán-kormány is elismert korábban. Nyeste Orsolya elmondta: ezek az arányok GDP-arányosan várhatóan 5 százalék alatt maradhatnak.

Az S&P hitelminősítőnél állunk a legrosszabb helyen: jelenleg „BBB–”, ami csak egy szinttel van a „bóvlis” felett. Magyarország azonban nem tartozik ide az Erste szerint, de október 10-én kiderül, hogy az S&P, mit gondol hazánkról. „A hitelminősítésben egy szintnyi módosítás is nagyon megfontolt döntést igényel. Nem számítok arra, hogy az S&P csökkent hazánk minősítésén” – húzta alá.

A másik két nagy hitelminősítőtől, a Moody’s-tól és Fitch-től nem várható módosítás, ezek november-decemberben lesznek esedékesek.

Leértékelődő forint

Az utóbbi időben kialakult 400 forint alatti euróárfolyammal a magyar fizetőeszköz kissé felülértékelt. Ugyanakkor a forintot a kereskedelmi konfliktusok remélt csillapodása és a folyó fizetési mérleg többlete mellett a nemzetközi és a hazai kamatok közti emelkedő különbözet is támogatja.

A magyar deviza a korábban vártnál stabilabb lehet, középtávon azonban az inflációs különbözet továbbra is inkább a lassú leértékelődés pályáján tarthatja a forintot az európai fizetőeszközzel szemben. Az euró/forint árfolyam az év végére 405 forintig, míg 2026 végére 410 forintig emelkedhet.