A Nemzetgazdasági Minisztérium a tervezett beruházások finanszírozásának megkönnyítése és a vállalkozások teljesítményének növelése érdekében március 1-től módosította a fix 3 százalékos kamatozású Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ és Agrár Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ termékek feltételrendszerét. A változások célja, hogy a kkv-k gyorsabban, rugalmasabban és nagyobb volumenben tudják megvalósítani fejlesztési elképzeléseiket, ezáltal erősítve versenyképességüket és piaci pozíciójukat.

A magyar vállalkozások még intenzívebb támogatása érdekében a maximálisan igényelhető hitelösszeget a korábbi 500 millió forintról 750 millió forintra, a cégszintű limitet pedig 1,4 milliárd forintról 2 milliárd forintra emelték.

A magasabb finanszírozási plafon lehetővé teszi komplexebb, nagyobb értékű beruházások megvalósítását, technológiai korszerűsítést, digitalizációt és energiahatékonysági fejlesztéseket, valamint kapacitásbővítést vagy akár új telephelyek létrehozását.

A módosítások értelmében lehetőség nyílik hitelkiváltásra is: a vállalkozás saját, korábbi – bármely altípusú – Széchenyi Beruházási Hiteléből, illetve Agrár Széchenyi Beruházási Hiteléből eredő tartozásának

kiváltása akkor lesz lehetséges, ha a vállalkozás a hitelkiváltással egyidejűleg egy hitelkérelemben a kiváltandó hitel tőketartozásának legalább 25 százalékát elérő összegű új beruházást is megvalósít Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ vagy Agrár Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ keretében.

Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért, technológiáért és védelmi iparért felelős államtitkára kiemelte: a módosítások egyszerre szolgálják a pénzügyi stabilitást és a fejlődést, ugyanis a kkv-k egyidőben tudnak reagálni a piaci lehetőségekre, javítani termelékenységüket és közben hiteleiket kedvezőbb struktúrába helyezni.

A 3 százalékos fix kamatozás továbbra is kiszámítható finanszírozási környezetet teremt, míg a módosítások hozzájárulhatnak a beruházások számának növekedéséhez, a vállalkozások teljesítményének további erősítéséhez, valamint a gazdaság hosszú távú fenntartható fejlődéséhez – közölte a minisztérium.