Fizikai inaktivitási krízisben vannak a fiatalok, ez derül ki a 2023-as 2024-es tanévben készült Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT) adataiból. Ez már a tizedik ilyen felmérés, amiben tesztelik a diákok általános fizikai állapotát, testösszetételét, aerob és vázizomzati fittségét, valamint hajlékonyságát. A tanulók több mint kétharmada kettő vagy annál több tesztben szorul fejlesztésre az egészsége szempontjából, a legalább hét tesztben az egészségzónában teljesítők aránya a fiúknál és lányoknál egyaránt 32,3 százalék.
A felmérést a testnevelés tanárok végezték el az iskolai testnevelés órák keretében. Összesen 654 ezer 10 és 18 év közötti tanuló adatait rögzítették. A diákok között 333 ezer fiú és 321 ezer lány fittségére vonatkozó adatokat mutatja be a jelentés.
A tesztrendszer az alábbi méréseket tartalmazza:
Kapcsolódó
- testtömegindex (BMI);
- testzsírszázalék-mérés;
- 20 vagy 15 méteres állóképességi ingafutás teszt;
- ütemezett hasizom teszt;
- törzsemelés teszt;
- kézi szorítóerő mérése;
- ütemezett fekvőtámasz teszt;
- helyből távolugrás teszt;
- és hajlékonysági teszt;
Még mindig érezhető a pandémia hatása
Azt írják, hogy a pandémia negatív hatása még három év után is érezhető a gyerekek fittségi állapotában. A Covid–19 járvány kitörése előtti adatokhoz képest a kardiovaszkuláris fittség - állóképességi ingafutás - , a kézi szorítóerő és a hajlékonyság területén is még jelentős lemaradást mutatnak a populációs szintű adatok.
A GYEREKEK NEGYEDE TÚLSÚLYOS VAGY ELHÍZOTT

A felső tagozatosok és középiskolások összehasonlításakor az látszik, hogy a fiúk esetében kilenc fittségi paraméterből hatban a középiskolások kerültek nagyobb százalékban egészségzónába, a lányok esetében ötben a középiskolások voltak nagyobb arányban egészségzónában, míg négyben a felső tagozatosok.
A teljes mintát figyelembe véve a legkedvezőbb egészségzóna-adatot az ütemezett hasizomtesztben és a helyből távolugrás tesztben mértek, míg a legkedvezőtlenebbek a törzsemelés tesztben és az állóképességi ingafutás tesztben születtek.
A 2022-es és 2023-as tanévhez képest a BMI tekintetében sem a fiúk, sem a lányok körében nem állapítható meg érdemi javulás. Mindkét nem esetében 0,2 százalékponttal növekedtek az egészségzóna-arányok. Ezt az alábbi ábrán is mutatjuk.

A zónaösszesített eredmények alapján a fiúk 2,5 százaléka és a lányok 1,7 százaléka mindössze egy tesztben érte el az egészségzónát.
A Z generáció adatai kecsegtetők
Csak minden ötödik fiatal sportol rendszeresen, pedig 72 százalékuk szerint fontos a rendszeres testmozgás – többek között ez derül ki a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), valamint az Allianz közös 2024-es felméréséből. A kutatásban ötezer, 12 és 24 év közötti fiatal, valamint kétezer, 12-18 éves fiatal szülője vett részt tíz országban – Ausztrália, Brazília, Franciaország, Németország, Indonézia, Olaszország, Nigéria, Spanyolország, Svájc és az Egyesült Államok – magyarországi adatokat nem tartalmaz a felmérés.
Biztatóak a Z generáció fizikai aktivitással kapcsolatos attitűdjei: 72 százalékuk tartja fontosnak az aktív sportolást, a válaszadók több mint fele (55 százalék) pedig még iskolába is szívesebben megy, amikor sportolhat. A válaszadók azt mondták, jobban tudnak koncentrálni a testmozgás után.
Ennek ellenére a sport és a testmozgás iránti elkötelezettség szintje továbbra sem biztató: ötből csupán egy átlagos fiatal (kevesebb mint 20 százalék) sportol hetente legalább öt órát vagy annál többet.
Amikor az akadályokról kérdezték őket, hogy mi gátolja őket a sportolásban, a fiatalok elsősorban az egyéb kötelezettségeiket, főleg a tanulást említették (67 százalék). Az eredményekből az is kiderül, hogy nem akarnak ismeretlen emberekkel sportolni (53 százalék), ahogy egyedül sem (50 százalék). Minden második válaszadó pedig mások róla alkotott értékítélete miatt aggódik, esetleg amiatt, hogy nincs elég jó fizikai állapotban.
Magyarországon vannak biztató eredmények
A triatlon szövetségen belül az élsportban soha ilyen jó eredmények nem születtek, mint az utóbbi években.
Az ifjúsági utánpótlás oldalon, vagyis a spektrum másik végén azoknál, akik szeretnek sportolni nagyon jól állunk
– mondta az Economxnak Kis Gyula triatlon egyesületi vezető.
Úgy látja, a magyar triatlon jelenleg világszintű sportolói és szakmai háttérrel rendelkezik. A szakember az edukáció fontosságára hívta fel a figyelmet, példaként említette, hogy amikor iskolákban tart előadást, akkor azt tapasztalja, hogy van érdeklődés a sport iránt a fiatalok részéről. Szerinte olyan testnevelést kiegészítő órákat, előadásokat kellene szervezni a diákoknak - például a napköziben -, ahol lelkes szakemberek mutatnák be a sportágakban rejlő szépségeket.
Probléma a túlsúly és az elhízás
A NETFIT regionális és megyei szintű eredményei szerint, a gazdaságilag legfejlettebbnek tekinthető Közép-Magyarország régióban tanuló iskolások a legfittebbek, erről egyébként a napokban Révész Máriusz, a Miniszterelnökség aktív Magyarországért felelős államtitkára is beszélt.
Révész Máriusz szerint a fiatalok fittségi állapota Budapesten a legjobb. A kutatás adatai szerint pedig Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye diákjainak a fittségi állapota a legrosszabb.
Általánosságban elmondható, hogy a gyerekek negyede (25,8 százaléka) túlsúlyos vagy elhízott a BMI alapján.

A túlsúly és az elhízás önmagában is komoly egészségügyi rizikófaktort jelent, ám a kedvezőtlen fittségi állapottal hatványozottan növeli az egyes betegségek kialakulásának kockázatát.
A NETFIT adatok szerint a túlsúlyos és elhízott tanulóknak az állóképesség területén is fejlesztésre van szükségük, jelentős többségüknél pedig a vázizomzat fittségét vizsgáló teszt során, ahol a kézi szorítóerőt, a hátizomzatot, hasizomzatot, vállöv izomzatot, alsó végtag izomerejét mérték, itt is fejlesztésre szorulnak.
A pandémia középtávú hatása leginkább a kardiovaszkuláris fittség, valamint a kézi szorítóerő, hajlékonyság területén mutatkozik még mindig 3-4, illetve 2-4 százalékpontos eltérések vannak.
Nem jó hír, de az adatok azt mutatják, hogy az életkor előrehaladtával az állóképesség továbbra is drasztikusan csökken. Ezen a területen tapasztalható a legjelentősebb lemaradás, hiszen még mindig 3-4 százalékpontos különbség van az egészségzóna-elérési arányban a Covid előtti eredményekhez képest, írják a NETFIT-tanulmányban.
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!
Gazdasági hírek azonnal, egy érintéssel
Töltse le az Economx app-ot, hogy mindig időben értesülhessen a gazdasági és pénzügyi világ eseményeiről!
Kérjen értesítést a legfontosabb hírekről!
Legolvasottabb

Ennyit keresnek az állatorvosok – videó

500 bruttó a kezdőbér, gyors az előrelépés mérnökinformatikus diplomával

Sokkoló csökkenés az állami férőhelyekben: így reagáltak az egyetemek

Új szemszögből mérték, hogy mennyi alkoholista lehet hazánkban

Csorba Dániel ingatlanszakértő: 2025-ben nőhet az ingatlanpiac, de 2026-tól nagyon félnek

Bruttó 600 ezres kezdő fizetést kaphatnak a kereskedelem és marketing szakosok – Videó

500-600 ezres a kezdő bér, ráadásul egy éven belül 30 százalékkal emelkedhet a gépészmérnökök fizetése

Hatalmas a hajsza a felvételizőkért

Ennyit tud utazásra költeni a magyar
