A Napi Gazdaság cikke Noha a céges fejvadászat már az alsóbb évfolyamokon megkezdődik és lassan természetessé válik a cégeknek is, hogy a gyakorlatot náluk töltő hallgatókat alkalmazzák, mégis évről évre bővül az állásbörzéken megjelenő vállalatok köre. Nincs ez másként a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem őszi rendezvényén sem: a kétnapos börzén az idén 170 cég bérelt standot, és nagyjából tucatnyi másik időzítette erre az időpontra állásajánlatainak megjelenését az egyetemi karrieriroda honlapján és hirdetőtábláin. A vállalatok több mint 3500 állásajánlattal várták az érdeklődőket. Legkeresettebbnek a villamos-, gépész- és informatikus mérnökök számítanak, de számos ajánlat szólt a közgazdász, pénzügyi és gazdasági végzettségűeknek, logisztikusoknak, műszaki menedzsereknek is. Mivel a börze egyre inkább nyit a tapasztalt szakemberek felé is, a munkaadók is hoznak az egyetem profiljától idegen ajánlatokat: volt, aki középfokú végzettségű szakképzett munkaerőt és akadt, aki orvost keresett. A szervezők nagyjából nyolcezer látogatót vártak a kétnapos börzére, és most is indítottak buszokat több vidéki felsőoktatási intézménybe. Az idén például Miskolcról, Veszprémből, Pécsről, Debrecenből és Dunaújvárosból érkeztek hallgatók a rendezvényre. Az ajánlott és az elvárt bérek között még mindig akad némi eltérés: a vállalatok jobbára bruttó 200-250 ezer forint közti fizetésekkel próbálják megnyerni a fiatalokat, akik inkább nettóban számolnak és az ajánlottnál 20-30 ezer forinttal többet szeretnének kezdő bérnek - mondta lapunknak Kreutzer Richárd, a Karrier Iroda vezetője. A különbségeket aztán a tárgyaláson sok egyéb eszközzel lehet tompítani: bevett eszköz a béren kívüli juttatások széles körének, valamint a külföldi továbbképzés, munkavégzés lehetőségének felajánlása. Az iroda által rendszeresen végzett pályakövetés eredményei szerint háromévi munka után azonban már megkapják a kezdőként elvárt béreket a műegyetemisták. Az irodavezető szerint ez az eltérés elsősorban a hallgatók önismereti hiányosságaiból adódik. A legtöbb mérnök szinte a diploma megszerzése után elhelyezkedik, persze mindig akadnak olyanok, akiket bátorítani kell arra is, hogy beadják valamelyik céghez az önéletrajzukat - mondta Kreutzer. Megesett már, hogy noszogatni kellett egy gépészmérnök-hallgatót - aki az átlagos hétnél rövidebb idő, öt és fél év alatt végzett és folyékony németnyelv-tudása mellett angolul is beszélt - arra, hogy megpályázzon egy állást az Audinál. Egy héttel a rendezvény előtt csaknem száz vállalat jelezte a szervezőknek, hogy gyakorlatlehetőségeket is kínál majd. Ugyanakkor a hallgatók is egyre tudatosabbak, mind többen keresik a gyakornoki pozíciókat - ez a leendő munkaadóknál előny, sőt kezd elvárássá válni. Ahogyan az is, hogy az őszi börzén inkább ezeket a lehetőségeket keresik a fiatalok, noha jó pár cég most is alkalmazottak és nem gyakornokok jelentkezését várta. Két nap alatt alig pár olyan érdeklődővel találkoztam, akit akár holnap is behívhatnék interjúra, többnyire gyakornoknak ajánlkoztak - tudtuk meg László Károlytól, az ipari szoftvermegoldásokkal foglalkozó evopro Hungary Kft. szegmensvezetőjétől. A cég elsősorban németül beszélő mérnököket keresett magyarországi, valamint németországi és norvégiai munkavégzésre, azonban a tapasztalatok szerint alig találnak megfelelő munkaerőt, mivel egyre kevesebben tanulnak németül. Az utóbbi két országba László szerint szinte korlátlan számban vennének fel embereket, mivel egész Európában mérnökhiány van. Tény, hogy a BME állásbörzéin is egyre több vállalat keres külföldi munkavégzésre vállalkozó szakembereket. Számuk évről évre nő, ahogyan a célországoké is. A mostani eseményen képviseltette magát például hollandiai és kanadai munkaerő-közvetítő cég is, de emellett a multinacionális vállalatok is rendszeresen toboroznak európai országokba, a Közel-Keletre és a tengerentúlra is mérnököket.