Az energiabiztonság, a vállalkozóbarát adórendszer és a fejlesztő állam határozza meg egy ország versenyképességét – fogalmazott Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az MKIK Gazdasági Évnyitóján. A tárcavezető szerint a háborúk miatt felértékelődik az energiabiztonság kérdése. Az adórendszerről elmondta, hogy a versenyképesség tekintetében ez az egyik kulcs, míg a fejlesztő állam esetében az állam fejlesztőként lép be az állam irányításába.
2021 óta Magyarország energiatermelése 8,5 százalékkal emelkedett, míg a fogyasztásunk 9,6 százalékkal csökkent, így összességében 16 százalékkal lett kedvezőbb az energiaimportunk. Elmondta azt is, hogy ma 75 százaléka a gáznak Oroszországból érkezik, míg az olaj esetében ez 90 százalék feletti.
„Arra kell törekednünk, hogy olcsó és saját energiánk legyen”
– hangsúlyozta Nagy Márton, hozzátéve, hogy például napenergia-termelésben már 8400 megawattot felett vagyunk, az energiatermelésünk majdnem negyede már innen jön. „Ami fontos, és ez is már elindult, hogy szükség van energiatárolókra: a napelem mögött 3 százalékon állunk most, ez az arány 2028-ra 25 százalékra ugorhat” – fogalmazott a miniszter.
„Olcsó energia nélkül nem tudunk versenyképesek lenni.”
Európában a villamos energia ára hozzá van kötve a gáz árához, ami szerinte egy hibás döntés. A gáz árának emelkedése esetén tehát megugrik az áramár is. Ha nem lennének Európában CO2-adók, rögtön 20 százalékkal eshetne az ár – tette hozzá.
A „vállalkozóbarát adórendszerről”, a 9 százalékos társasági adóról azt mondta, hogy ez az Európai Unióban a legkisebb ilyen adónem. A kormány 2010 óta jelentősen csökkentette a munkát terhelő járulékokat: például a szociális hozzájárulás, vagyis a szocho a korábbi 28,5 százalékról 13 százalékra csökkent, de hozzátette, hogy ennek további csökkentéséről nem tett le a kormány.
Szerinte egyik „utolsó teendőnk”, hogy a gazdaságműködtetésre szánt összegeket hatékonyan költsük el.
A GDP 6 százalékát költjük idén a gazdaságra – ez 6170 milliárd forintot jelent, ami háromszorosa a 2010-esnek.
Ezt a több ezer milliárd forintot így költik el 2026-ban:
- 178 milliárd megy az energiaszektorba;
- 653 milliárd az agráriumba;
- 2800 milliárd a közlekedésre – nagy része a közúti közlekedés fejlesztésére;
- míg 2540 milliárd a vállalkozásfejlesztésre.
Beszélt arról is, hogy a forrásszétosztásban az MKIK már partnere a kormánynak – például a Széchenyi-kártyát már a kamara osztja ki –, de az MKIK a közfeladatok ellátásában is egyre fontosabbá válik.
Fontos, hogy a hazai dominanciát fenn kell tartani a nemzetgazdaságilag fontos ágazatokban.