A miniszter kiemelte: a határon túli nemzetrészek számíthatnak az anyaország támogatására, az országhatárokon belül élő magyarság pedig építhet az erdélyi, felvidéki, délvidék, kárpátaljai, drávaszögi, muravidéki magyarságra, amely őrzi és ápolja kultúránkat, hagyományainkat, nyelvünket mint a megmaradás zálogait.

Nagy István hangsúlyozta, a megmaradáshoz, a helyben maradáshoz kell a legnagyobb erő, és e nemes küzdelem egyik eszköze a Kárpát-medencei Összefogás Fórum, a Kárpát-medence legnagyobb agrárszakmai rendezvénye, amelynek célja, hogy találkozzunk egymással, az agrárszakma képviselői építsék és bővítsék kapcsolataikat, együtt, közösségben gondolkodjunk a lehetőségeinkről, és nem utolsó sorban: értékeljük az eltelt esztendőt.

Nagy István elmondta, számára a találkozó advent egyik ajándéka.

Ékes bizonyítéka annak, hogy a szeretet, az egymás iránti törődés, a szolidaritás nemcsak gyógyítja a 18 évvel ezelőtti események, a baloldal árulásának sebeit, de életet, lehetőséget teremt. Megmutatja, hogy számíthatunk egymásra.

A történelmi aszály, a jelenlegi orosz-ukrán háborús konfliktus és az arra válaszul érkező szankciók, amelyek az energiaárak, alapanyagok robbanásszerű emelkedéséhez vezettek, komolyan igénybe veszik erőforrásainkat, határon innen és túl is – mutatott rá, kiemelve, hogy hittel, következeteséggel, hűséggel kiálltunk és kiállunk önmagunkért, magyarságunkért, a magyar családokért, még ha ez sokszor nem nyeri el egyesek tetszését.

A kormány első lépésként az új alaptörvénnyel, az állampolgárság és a választójog kiterjesztésével erkölcsi és közjogi értelemben megerősítette az egységes magyar nemzet eszményét és valóságát. Majd pedig lépésről lépésre megtöltötték tartalommal: a magyar gazdaság egyre jobb teljesítményének köszönhetően egyre többet fordíthattunk a határon túli magyarság, köztük döntő részben agrárvállalkozások, anyagi támogatására.

Mint rámutatott, pályázati lehetőségeket biztosítottak, illetve biztosítanak, a támogatások által pedig megerősödhetnek a gazdaságok.

Elindították 2018-ban a Kárpát-medencei Falugazdász Programot, amelynek jelentőségét, a benne rejlő lehetőségeket egyre többen ismerik fel és használják. A falugazdászok munkájának eredményeként a külhoni gazdák belekerülhetnek az anyaország kül- és belkereskedelmi vérkeringésébe is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hatékonyság és eredményesség érdekében – a példaértékű Délvidékhez és Felvidékhez hasonlóan – Erdély és Kárpátalja vonatkozásában is koncentrált irányítás szükséges, amely egyúttal a párhuzamos területi lefedettségek elkerülésére is megoldást jelent.

Közölte, céljuk és határozott elvárásuk, hogy ennek mentén a program a lehető legjobban szolgálja a külhoni magyar gazdák megmaradását és érvényesülését. A miniszter elmondta, egyik legújabb programjuk az idén útjára indított Schams Ferenc Terv, amelynek segítségével a határon túli magyar borvidékek ismét visszanyerhetik régi fényüket.

Aki csak egy kicsit is érti a gazdasági összefüggéseket, és hajlandó levenni a szemellenzőjét, azt láthatja, hogy a magyarság és a Kárpát-medence gazdasági sikere a szomszédos államoknak is eredményeket jelent, javítja a versenyképességet – fogalmazott Nagy István, hozzátéve, a gazdaságfejlesztési támogatások elősegíthetik, hogy a térség Európa új igazodási pontjává emelkedjen.