Javában zajlik a július elejéig tartó idei tavaszi-nyári érettségi szezon, a legtöbbeket érintő tárgyakból már meg is tartották a múlt héten az első írásbeli vizsgákat. Az Oktatási Hivatal pedig a közelmúltban tette közzé legújabb nyelvvizsga-kimutatásait, miszerint tíz év alatt mára körülbelül a felére zuhant hazánkban a nyelvvizsgázók száma. Mindezek apropóján a piacra rálátó szakértő segítségével megvizsgáltuk:

  • mit tükröz a mai munkaerőpiaci realitás?
  • Érdemes-e egyáltalán az érettségi után folytatni a tanulást?
  • És ha, igen, ki és mikor indul jó irányba, amennyiben tisztességes fizetést szeretne majd hazavinni?
  • Egyáltalán szakképzés vagy diploma?
  • Mi a helyzet a nyelvtudással? És azon belül is mely nyelvtudás a siker záloga? 

A kínzó kérdéseket a leggyakoribb munkaerőpiaci tévhitek felől közelítettük meg. 

Tévhit 1: Csak diploma birtokában kaphatunk magas fizetést.

A mai világban már egyáltalán nem olyan hangsúlyos a diploma, mint például 10-15 évvel ezelőtt, amikor az volt a mondás, hogy csak az egyetemet, főiskolát végzetteknek lesz jó állása és fizetése. Ehhez képest egy ideje, és momentán is azt láthatjuk a piacon, hogy egy középfokú végzettséggel bíró munkavállaló adott esetben egy diplomásnál akár nagyságrendekkel is magasabb bért érhet el.

Pláne, hogy a mai munkaerőpiaci tapasztalat is azt mutatja: az összes szektorban minden végzettség és képzettség keresett. Külföldön és itthon egyaránt. A lényeg, hogy mindenütt előszeretettel alkalmazzák a „jó minőségű, elkötelezett munkaerőt”, vagyis aki motivált, és jó abban, amit csinál, szinte bármilyen területen találhat magának állást – hangsúlyozta lapunknak Penczák Diána, a HR-tanácsadással, munkaerő-kölcsönzéssel és közvetítéssel foglalkozó DEKRA Arbeit Kft. country managere.

Kép: Economx

Tévhit 2: Csak egy bizonyos képzettségi szint felett fontos a nyelvtudás...

A munkaerőpiaci szakértő szerint általános igazság, hogy minél több nyelvet, minél magasabb szinten beszél valaki, annál kelendőbb a munkaerőpiacon. Ez számokban kifejezve azt jelenti, hogy az illető nyelvtudás birtokában ugyanabban a pozícióban akár 20-30-40, vagy akár 50 százalékkal is többet kereshet. Amellett, hogy az angol jolly joker, a nyugati országrészben főként a német keresett.

Már a szakképzett fizikai munkatársak esetében is rendkívül fontos a nyelvtudás, még akkor is, ha valaki itthon vállal munkát. Például akinek bármilyen mechanikai vagy elektronikai végzettsége van, (többek között hegesztő vagy gépész) és mellé már minimális angol és/vagy német nyelvtudással rendelkezik, értük bárhol két kézzel kapkodnak és bőven meg is fizetik őket. 

A munkaerőpiaci és egyben a kereseti lehetőségeket tehát nagyban növeli, már fizikai szakemberként is, ha rendelkezésre áll legalább egy B1-es, vagy egy B2-es nyelvtudás. 

Budapesten és környékén pedig rengeteg a szolgáltató központ a diplomások számára, ahol egyfelől kínálnak viszonylag könnyebben tanulható adminisztratív, ügyfélszolgálati jellegű pozíciókat, ám ezekhez már elengedhetetlen – legalább két nyelvből – a magas szintű nyelvtudás. Penczák Diána idehaza százezer körüli nagyságrendre becsüli a szektorban foglalkoztatottak létszámát, ami nem kis arány. 

Tévhit 3: Bőven elég csak angolul megtanulni.

Sajnos igaz, hogy aki hajlandó is nyelvet tanulni, a többség kizárólag az angolra koncentrál. Ezt jól példázza, hogy az alapfokú és a középfokú oktatásban 30 százalékkal is alacsonyabbak lehetnek a bekerülési küszöbök egy németes osztályba. Vagy a diákok legfeljebb akkor tanulnak németül is, ha az angol az első, a bemeneti nyelv az iskolában, ami mellé „nulláról” tanítják még a németet is. 

Miközben a munkaerőpiaci realitás az, hogy igenis nagy igény van a német nyelvtudásra, nagyrészt a magyar piacon hangsúlyosan jelen lévő német autóipari cégek, és hozzájuk kapcsolódó beszállítói vállalatok miatt. Arról nem is beszélve, hogy amennyiben valaki külföldön próbálna szerencsét, német nyelvtudással viszonylag könnyen talál magának állást Németországban és Ausztriában

„Az anyacégünk számára mi is sokat toborzunk Németországba. A legtöbb projektünk kihívása, hogy tudunk-e találni egy csoporthoz legalább egy németül tudó munkavállalót, aki a betanulási szakaszban és a későbbi munkahelyi kommunikációban is támogatni tudja az egész csapatot. Szinte mindig ezen áll vagy bukik a projektjeink sikere” – magyarázza Penczák Diána.

Még mindig aranyat ér a nyelvtudás, mégis sokkolóan kevesen nyelvvizsgáznak

Tíz év alatt tehát körülbelül a felére zuhant hazánkban a nyelvvizsgázók száma. Míg egy évtizede akár évente 130 ezren is megpróbálkoztak a nyelvvizsgával, tavaly már a 60 ezret sem érte el a nyelvvizsgázók létszáma hazánkban – mutatják az Oktatási Hivatal Nyelvi Akkreditációs Osztályának friss statisztikái.

A nyelvek népszerűségét nézve az még mindig kijelenthető, hogy egyértelműen az angol viszi a prímet a tavalyi közel 50 ezer nyelvvizsgával, amiből 39.229 volt sikeres és 9.880 sikertelen. A második helyre a német futott be 7.760 vizsgával, ám innentől ezres nagyságrendről már nem beszélhetünk, legfeljebb pár százasról. A népszerűségi lista a következőképpen alakult, ebben a sorrendben: spanyol (521 vizsga), francia (382 vizsga), olasz (351 vizsga) orosz (179 vizsga).

A többi nyelv esetében pedig szinte említésre sem méltó, hogy hányan nyelvvizsgáztak, sőt, már a korábban mentőövet jelentő eszperantó adta lehetőséggel sem igazán élnek. Míg 2015-ben 2993 vizsgázóval a mesterséges nyelv, az eszperantó volt az angol és a német után a harmadik legnépszerűbb a nyelvvizsgázók körében, addig 2024-ben mindössze 9 fő próbálkozott, közülük is csak 6-nak sikerült bizonyítványt szereznie.

A részletekről ITT írtunk bővebben.

Tévhit4: A nyelvvizsga hiánya a nyelvtudás hiányát is tükrözi? 

Az, hogy nem megyünk el nyelvvizsgázni, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy ne tanulnánk nyelveket – állítja a DEKRA Arbeit Kft. country managere. Sőt, manapság többen is tanulhatnak angolul, mint akár tíz évvel korábban. Penczák Diána úgy látja, a fiatalabb generáció olyannyira számítógép, okostelefon és internet fixált, hogy szinte észrevétlenül tanulnak meg angolul. 

„Lassan 30 éves munkaerőpiaci tapasztalattal a hátam mögött mondhatom, hogy elhelyezkedés szempontjából sosem az volt a fontos, hogy kinek milyen papírja van a nyelvtudásáról, hanem mindig is a valódi nyelvtudás számított. A nyelvvizsga leginkább a továbbtanulási pontszerzés egyik módszere, de nem tükrözi igazán hűen, hogy hányan és milyen szinten beszélünk nyelveket.”

Tévhit 5: Jó, maximum az angol, és egy kis német, de más nyelvet tanulni már tényleg értelmetlen. 

Mint Penczák Diána mondja: igenis érdemes további fantáziát látni a nyelvi palettán túl az angolon és a németen. Ugyanis a legnagyobb, legnépszerűbb európai nyelvekkel, mint a spanyol, az olasz és a francia, továbbra sem lehet mellélőni. Például az angol nyelvtudás birtokában, mindezt kombinálva a spanyollal, vagy az olasszal, illetve a franciával, szintén kiválóan lehet boldogulni. 

A szolgáltató szektorban az összes nyelvet keresik, a termelő cégeknél és Budapesten kívül főként az angol és a német releváns. Ugyanakkor az angol, párosítva egy kevésbé hétköznapi nyelvtudással, szintén jelentősen megnöveli az elhelyezkedési esélyeket, főként a fővárosban. A magas szintű nyelvtudással rendelkező munkavállalók közül pedig momentán nagy arányban keresettek külföldön az egészségügyi dolgozók, az ápolók, a kisgyermek- és az idősgondozók.

Ezeknek a szakmáknak harangoztak: mi már tudjuk, kikre lesz szükség

Fenntarthatósági kockázatelemző, karbonlábnyom-elemző és klímatanácsadó: csak néhány a jövő, sőt, már a jelen foglalkozásai közül, amelyeket érdemes kitanulni, mert bőven lesz rájuk kereslet. Ezen túl még számos hiányszakmáról beszélhetünk, amelyeknél „azonnali a felvétel”.

A részletekről ITT írtunk bővebben.