Munka lesz, de nem mindenkinek – Kellemetlen jóslatok érkeztek 2026-ra

A 2026-os magyar munkaerőpiac előrejelzése főként lassú javulást, strukturális kihívásokat és mérsékelt dinamizmust vetít előre, miközben a gazdasági környezet és a munkaerő-kereslet egyaránt befolyásolják a foglalkoztatási trendeket. Demográfiai kihívást jelent, hogy Magyarországon – a legtöbb európai országhoz hasonlóan – csökken a munkaképes korúak száma, hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság webináriumán, ahol a 2026-os munkaerőpiaci trendeket elemezték. 

Nemzetközi és hazai prognózisok alapján a magyar gazdaság 2026-ban mérsékelt növekedést érhet el, amely mintegy 2–2,5 százalékos GDP-bővülést jelent a 2025-ös 0,4 százalékos GDP stagnálás után – mondta Molnár Endre Mihály, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének szakmai igazgatója. Ezt a GDP emelkedést több elemző belső kereslet növekedéssel és a beruházások lassú beérésével indokolja.

Magas foglalkoztatottság, de vannak tartósan betöltetlen munkahelyek is

Az idei évre prognosztizált GDP növekedés – bár alacsonyabb, mint a régiós átlag – elengedhetetlen a munkaerőpiac stabilitásához és foglalkoztatási lehetőségek bővüléséhez. A munkanélküliségi ráta a legtöbb előrejelzés szerint visszafogott csökkenést mutat 2026-ban, a jelenleg alacsony, 4,4–4,5 százalékos szintről néhány tizeddel kerülhet lejjebb. Magyarországon a foglalkoztatottság magas, jelenleg 4,7 millióan dolgoznak, az üres álláshelyek aránya pedig 2,1 százalékon áll.

A MKIK kutatása szerint a megkérdezettek 32,4 százaléka jelenleg jó üzleti helyzetet prognosztizál 2026 első félévére, a második félévre pedig már a válaszadók 35,9 százaléka látja a fényt az alagút végén. A kutatásban a vállalkozások helyzetét a válaszadók 7 százalék látja jelenleg kilátástalannak, fél év múlva pedig a cégek 5 százalék érzi úgy, hogy likviditási gondjai lesznek a cégének.

Tavaly a második félévben a vállalkozások 16,2 százalékánál volt tartósan betöltetlen álláshely, 2024 második félévében pedig a cégek 19,7 százalékánál. Az okok között első helyen a humánerőforrás hiány áll, a második helyen a szakképzett munkaerő hiánya, a harmadikon az alapkompetenciák hiánya. De sok munkavállaló azért nem vállalja el az állást mert a felkínált bérrel elégedetlen.

A pályakezdők foglalkoztatásával kapcsolatban Molnár Endre Mihály kiemelte, hogy csökkent azoknak a vállalkozásoknak az aránya, akik idén pályakezdőt alkalmaznának, 2025 első félévében a cégek 7 százaléka szeretett volna pályakezdőt alkalmazni, a tavalyi év második felében pedig már csak a cégek 5,6 százaléka mondta ezt. Jellemzően az idegenforgalomban és a vendéglátásban a leginkább nyitottak a cégvezetők a pályakezdők foglalkoztatására, de az építőiparban és a mezőgazdaságban is szívesen alkalmaznak főleg szakképzett pályakezdőt. 

Nem az idei lesz a béremelések éve

Munkavállalói oldalról azt tapasztalják, hogy van egy lassuló ütemű, de javuló foglalkoztatási tervet bemutató elképzelés 2026-ra vonatkozóan. A vállalkozások egyharmada létszámbővítést tervez 2026-ban, de sajnos minden ötödik cég létszámcsökkenéssel kalkulál. Ez a alkalmazotti létszámcsökkenés nem munkavállalói elbocsátásokat jelent, hanem a fluktuációból, a nyugdíjazásokból és az önkéntes távozásokból alakulhat ki – mondta Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke.

Cégméretek alapján a 250 fő feletti vállalkozások jelentős része nem számol komoly létszámnövekedéssel, átlag feletti létszámbővítéssel a 10 és 250 fő közötti alkalmazotti létszámmal rendelkező vállalkozások számolnak. A garantált bérminimum, és a minimálbér miatt a megnövekedett bérköltségek okán a vállalkozások nem terveznek elbocsátásokat.

Idén kevésbé lesznek rugalmasak a cégek a bérezés tekintetében. És Mészáros Melinda hangsúlyozta, a pályakezdők bérigénye pedig elrugaszkodott a valóságtól. A munkavállalók kétharmada szeretne váltani, ugyanakkor jelentősen csökkent a felkínált pozíciók száma. 

Az is kiemelte a LIGA elnöke, hogy a 2026-ban az induló beruházások munkaerőigényét magyar munkavállalókkal ilyen nagy létszámban nem tudják kielégíteni. És szomorú tényként hangsúlyozta, hogy jelentősen több hónappal megnőtt az álláskeresők esetében az az időtartam, amennyi idő alatt munkát találnak.

Nem most fognak hazajönni a külföldön munkát vállalók

A 2026-os évben a munkaerőpiac tovább lazul, nem lesz tömeges munkanélküliség, de mivel a sem a világpiaci, sem az európai gazdasági helyzet nem változott jelentősen ezért nem számítanak nagyobb változásokra – mondta Gazsi Attila, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének országos elnökhelyettese. 

Az idei évi minimálbér-emelést erőn felülinek tartja az elnökhelyettes és nem optimista az idei évre vonatkozóan. A munkaadók egy zsugorodó munkaerőpiaccal állnak szemben, többek között az idősödő társadalom miatt is. Beszélt a külföldön munkát vállaló magyarokról is, akik 2,5-szer annyit keresnek mint Magyarországon,  ezért nem várható, hogy a magyar munkavállalók elkezdenének visszavándorolni a magyar munkaerőpiacra.

Jellemzően akkor jönnek haza a külföldön munkát vállaló magyarok, amikor a nyugdíjkorhatárhoz közelítenek – tette hozzá Gazsi Attila.