A Magyar Nemzeti Bank a várakozásoknak megfelelően 6,5 százalékon hagyta az irányadó kamatot. Néhány perccel ezelőtt megjelent a jegybank új makrogazdasági prognózisa is, közben sajtótájékoztatót tart Varga Mihály MNB elnök.
Lefelé módosította a GDP növekedési prognózist a jegybank
Az idei év hátralévő részében a gazdaság lassú élénkülése várható, amit az erős fogyasztásnövekedés mellett a fokozatosan normalizálódó külső konjunktúra támogathat. Az aszály miatt a mezőgazdaság teljesítménye visszaesik az idei évben, így összességében a júniusi előrejelzésnél lassabban, 0,6 százalékkal bővülhet a hazai GDP 2025-ben.
A magyar GDP a következő években a júniusi előrejelzésükkel megegyező ütemben, 2026-ban 2,8 százalékkal, 2027-ben pedig 3,2 százalékkal bővülhet.
Módosították az inflációs előrejelzést is
Az infláció az év hátralévő részében várhatóan továbbra is a toleranciasáv felett alakul - vélik a jegybankárok. Az áremelkedés üteme 2026 elején mérséklődhet tartósan a toleranciasávba és 2027 elején érheti el a 3 százalékos inflációs célt. Éves átlagban idén a júniusi előrejelzéshez képest némileg alacsonyabban, 4,6 százalékon, 2026-ban pedig kissé magasabban, 3,8 százalékon alakulhat a fogyasztóiár-index. 2027-ben 3 százalékos infláció várható. Az alappálya mentén a szigorú monetáris kondíciók biztosításával érhető el fenntartható módon az árstabilitás.
Költségvetés: a kormány intézkedései a jövő évi hiányt növelik
A költségvetési hiány 2025-ben tovább csökkenhet az állami kamatkiadások fokozatos mérséklődése mellett. Az elsődleges egyenleg a teljes előrejelzési horizonton egyensúlyközeli szinten alakulhat. A nyár folyamán bejelentett kormányzati intézkedések 2025-ben várhatóan még mérsékelten hatnak a költségvetésre, 2026-tól azonban már megemelkedhet hiánynövelő hatásuk.
Az Otthon Startról is véleményt mondott Varga Mihály
Az MNB szerint az elmúlt hónapokban bejelentett hitelprogramok és támogatások egy egyébként is aktív lakáspiacon érvényesülnek, így összességében a háztartási hitelállomány éves növekedése 2025 végén 17–20 százalék, 2026 folyamán pedig 18–22 százalék lehet. Az MNB előrejelzése szerint a vállalati hitelállomány 2025-ben és 2026-ban is 2 százalékkal bővülhet.
A keddi kamattartás mellett egyébként több tényező állt, ezek indoklásában az MNB rámutatott:
- Az elhúzódó kereskedelmi és geopolitikai feszültségek továbbra is bizonytalan világgazdasági környezetet okoznak. Az elmúlt hónapokban megkötött kereskedelmi megállapodások hatására a globális konjunktúrakilátások némileg javultak. Hazánk legfontosabb külkereskedelmi partnere, Németország gazdasági növekedése ugyanakkor továbbra is visszafogott.
- A nemzetközi ellátási láncok vámok miatti töredezettebbé válása, a világpiaci élelmiszerárak folytatódó emelkedése, valamint a piaci szolgáltatások továbbra is erős árdinamikája felfelé mutató kockázatot jelentenek a globális inflációra. Az energiaárak az előző kamatdöntés óta nem változtak érdemben.
- 2025 második negyedévében is visszafogott maradt a hazai konjunktúra. A GDP növekedését elsősorban a lakossági fogyasztás élénk bővülése okozta, miközben a beruházások csökkenése folytatódott. Az elhúzódóan mérsékelt konjunktúra mellett a munkaerőpiaci feszesség oldódott, ugyanakkor a munkanélküliségi ráta változatlanul historikusan alacsony.
Jól jártak, akik forintban fektettek be
A forint felértékelődése ideális, hangsúlyozta Varga Mihály, az árfolyam alapot nyújthat az inflációs várakozások mérséklődésére - véli az elnök, kiemelve, kifejezetten jól jártak, akik idén forinteszközökbe fektettek. Egyébként az erősödő forintnak volt szerepe abban, hogy az MNB 4,6 százalékra módosította az idei éves átlagos inflációs prognózisát.
Árfolyamcél továbbra sincs
Kérdésre válaszolva az elnök megerősítette korábbi kijelentését, hogy az egy monetáris illúzió, hogy egy tartósan gyenge forintárfolyam hozzájárulhat a gazdaság felzárkózásához. Árfolyamcéljuk nincs, de a folyamatokat monitorozzák. Visszaidézve kormányzati szerepkörét, elmondta, sosem volt olyan célja a kormánynak, hogy szándékosan gyengítse a forintot.
Előre nem jelenthető ki, hogy mely az a havi inflációs adat, amely láttán majd biztosan kamatot lehet majd csökkenteni, hiszen a monetáris tanács nem csupán a fogyasztói árindex alakulása alapján dönt, hanem számos egyéb gazdasági adatot is kiértékel - válaszolta kérdésre Varga Mihály.