A hazai vállalkozások erősítése érdekében szükségesnek tartjuk a hazai beszállítói hányad további növelését a közeljövő uniós és hazai forrásból megvalósuló állami beruházási programjaiban, különös tekintettel a Helyreállítási és Alkalmazkodási Tervre - közölte a kamara.
A válságkezelés utolsó szakasza és az azt követő újraindítási szakasz megfelelő finanszírozhatósága érdekében kiemelten szükség van a vállalkozásfejlesztési célú uniós források kifizetésének előbbre hozására és felgyorsítására.
A gazdasági szerkezet átalakítása során az alábbi prioritásokat határozta meg az MKIK a testület közleménye szerint:
- a termelési és szolgáltatási ágazatok diverzifikációja, modernizációja;
- a gazdaság import kitettségének csökkentése;
- a vállalkozások exportképességének javítása;
- a hazai innovációs képesség fokozása, kiemelt figyelemmel a digitalizációra;
- a vállalati hozzáadott érték növekedésével a gazdasági szerkezet tudás tartalmának fokozása;
- a fenntarthatóság és a zöldgazdaság erősítése;
- a tudásalapú társadalmat segítő magas minőségű oktatási rendszer kialakítása.
A munkacsoportok közel 150 tételes javaslatának közös átgondolására az államigazgatás szakmai vezetőivel a közeljövőben kerül sor.
A munkacsoportok legfontosabb javaslatai:
- A lakossági fogyasztás növelését célzó programok indításával a piaci kereslet növelése és annak irányított felhasználása a magyar termékek és szolgáltatások előnyben részesítésével;
- A vállalati csődök, felszámolások és végrehajtások felfüggesztése minimum a veszélyhelyzet elmúltát követő féléves időtartamig;
- A vállalkozásfejlesztési célú források felhasználásának előbbre hozása a programciklusnak a korai szakaszára és a kifizetések felgyorsítása;
- A kkv-szektorban a digitalizációt, a fenntarthatóságot, az innovációt, valamint az exporttevékenység fejlesztését szolgáló kis összegű pályázatok gyors beindítása;
- A sikeresen működő Széchenyi Kártya Program folytatása és további területekre való kiterjesztése.