A magyar vállalati szektor nagyon duális. A hatékony, külföldön is versenyképes nagy multinacionális vállalataink mellett a foglalkoztatottak nagyon nagy hányadának a kis- és középvállalkozások adnak munkát. Ugyanakkor az exportáló magyar kkv-k aránya régiós összehasonlításban is alacsony. Elmaradásban vagyunk például a vetélytárs cseh, vagy a lengyel kis- és középvállalkozásoktól a hatékonyság, a munkatermelékenység szintjén.

Termelékenységi konferenciát rendez az MKIK és az NGM

2025. május 26-án, hétfőn 9 óra 30 perctől Budapesten a Bálna Rendezvényközpontban (Budapest, IX., Fővám tér 11-12.) termelékenységi konferenciát rendez a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
A rendezvény előadói között szerepel többek között Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója is. A részletes program itt olvasható.

Trippon Mariann, a CIB Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint amivel lehetne segíteni, az egyrészt a cégek méretének növelése, amit Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is folyamatosan mond: fel kell vásárolni egymást és nagyra kell nőni. 

„Emellett az tud versenyképes és hatékony lenni, aki exportál, ezért növelni kellene az exportáló vállalatok arányát, és magasabb hozzáadott értékű termékekkel kellene versenyeznünk, amihez viszont kell beruházás, fejlett technológia, kutatásfejlesztés, és magasan képzett, idegen nyelveket beszélő munkaerő”

– fogalmazott Trippon Mariann a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hétfői, holnapi termelékenységi konferenciája kapcsán.

Tudás helyett termelés – Komoly szerkezeti gondok vannak a gazdaságban

A magyar gazdaság szerkezete erősen iparorientált, különösen a külföldi tulajdonú autóiparra és feldolgozóiparra épül, miközben a tudásintenzív, magas hozzáadott értékű ágazatok alulreprezentáltak. Ez a modell kiszolgáltatottá teszi az országot a globális ciklusoknak, miközben nem támogatja kellően az innovációt, a technológiai fejlődést és a hazai vállalkozások megerősödését. A hosszú távú versenyképességhez és fenntarthatósághoz elengedhetetlen lenne a gazdaság szerkezetének átalakítása, különös tekintettel a kutatás-fejlesztésre, a digitalizációra és a szolgáltatói szektor fejlesztésére.