Mivel még a 2011 márciusi fukusimai történések háttere sem ismert tökéletesen, felmerül a kérdés, nem volt-e túlságosan korai az összeurópai stresszteszt - fogalmazott Perger András, az Energiaklub projektvezetője a szakpolitikai intézet nemzetközi szakértők közreműködésével tartott sajtóbeszélgetésén, ahol az atomerőművek európai stressztesztjének kritikája mellett azokról a problémákról is szó esett, melyeket a régiós országok atomerőműveiben találtak. A tesztek során például az emberi tényező szerepét sem tanulmányozták, noha ennek a tényezőnek nyilvánvalóan kiemelt szerepe van. A szakember szerint az is kérdéses, érvényesült-e politikai befolyás a folyamatban. Az elemzések szerinte mindenhol a "mi erőművünk a legbiztonságosabb" jellegű megállapításokkal zárultak, és bár megoldandó problémákat is felszínre hoztak, elgondolkodtató, hogy azokat csak a fukusimai események tükrében tartják anyagi ráfordításra érdemesnek.

A jelentések mentesek az éles megfogalmazásoktól, ami összefügghet azzal a ténnyel, hogy az Európai Nukleáris Biztonsági Hatóságok Csoportjának (European Nuclear Safety Regulators Group; ENSReG) hatóköre nem terjed ki az egyes országokban működő nukleáris kapacitásokra, azok az adott állam saját hatóságainak felügyelete alatt állnak - mondta Antonia Wenisch, reaktorbiztonsági szakértő (Austrian Ökoinstitut).

Nem szempont

A stressztesztek egy sor potenciális kockázati forrást eleve nem tettek a vizsgálat tárgyává, mivel azok alapvetően a Fukusima-esetből indultak ki. Így például - bár a tüzelőanyag-tárolás kockázatait fölmérték - nem kutatták a nukleáris hulladék tárolásával összefüggő biztonsági kérdéseket. A földrengés, elárasztás és egyéb szélsőséges időjárási helyzetek hatásainak vizsgálata mellett a szakértők a stresszteszt keretében explicite nem elemezték a terrorcselekmények, például repülőgép-becsapódás lehetséges következményeit. A súlyos balesetek, illetve az esetleges veszélyhelyzeti állapotok kapcsán a 2012 márciusi, a magyarországi szakértői felülvizsgálatról szóló végső jelentés is meglehetősen általános, helyenként talányos marad: Eszerint "általánosan elmondható, hogy a nemzetközi felülvizsgálat nem azonosított jelentős gyengeségeket. A súlyos balesetek kezelésének a Magyarországon elhatározott módja átfogónak látszik, mindamellett vannak még olyan területek, ahol további lehetőség van a biztonság növelésére."

Ezzel együtt az eredmények szerint számos további intézkedés szükséges a földrengések, illetve az áradások, árvízek elleni védettség fokozása érdekében. Különösen az árvízek esetében igaz, hogy az átlagosan közel három évtizede üzemelő erőművek tervezésekor még a szempontok között sem szerepelt ez a veszélyforrás. (Az országoknak a következő hónapokban saját nemzeti akciótervet kell kidolgozniuk a megteendő intézkedésekről.)

Bizarr helyzet

A sajtóbeszélgetésen a stressztesztekkel kapcsolatban többször elhangzott kritikai észrevétel volt, hogy maga a folyamat meglehetősen zárt, amelybe alig engedtek betekintést a közvéleménynek. Aggályos, hogy gyakran éppen az üzemeltető cég delegálta a vizsgálatot végző szakértőket, az érdekeltségek összeérése miatt pedig vélemények szerint kétséges lehet a vizsgálat megfelelősége is. A sajtóbeszélgetésen részt vevő romániai, illetve bulgáriai, a nem kormányzati szektorból érkező szakmai projektvezetők szerint bizar helyzet állt elő azzal, hogy számos döntéshozó ilyen körülmények között is további tervezett bővítésekről beszél.

Az európai atomerőművek stressztesztjét 2011 májusában indította az Európai Unió. Ennek keretében az atomerőművek biztonságát vizsgálták a fukusimai tapasztalatok fényében. Az elsődleges jelentéseket az erőművek készítették el, ezek alapján születtek meg a nemzeti hatóságok országjelentései. Az országjelentéseket uniós országok szakértői csoportjai vizsgálták felül, és alkottak róla országonkénti és összefoglaló jelentést. Előbbiben javaslatokat fogalmaztak meg, az utóbbit pedig április végén továbbították Günther Oettinger energiaügyi biztosnak; a jelentést az Európai Tanácsnak kell elfogadnia.