A parlamenti közgyűlés strasbourgi nyári ülésszakán a Magyarországgal szembeni megfigyelési eljárás megindítására irányuló javaslatot kedd délután vitatják meg, majd szavaznak is róla. ET-tisztségviselők felhívták a figyelmet arra: felettébb szokatlan döntés lenne, ha európai uniós tagállammal szemben megfigyelési eljárást indítanának. Ugyanakkor utaltak arra is, hogy az ET alkotmányjogi szakértői testülete, a Velencei Bizottság a közelmúltban elmarasztaló tartalmú megállapításokat tett a negyedik magyar alaptörvény-módosítással kapcsolatban, és ez élénk visszhangot keltett az ET parlamenti közgyűlésében.

Az ET parlamenti közgyűlésének számos tagja nem hivatalos beszélgetéseken úgy vélekedett, hogy jó esélye van az elfogadásra annak a kompromisszumos módosító indítványnak, amelyet különböző pártállású, nem magyar képviselők közösen nyújtottak be, és amely a megfigyelési eljárás helyett csupán a magyarországi fejlemények további szoros figyelemmel kísérését tartja szükségesnek.

A strasbourgi székhelyű, jelenleg 47 tagországot átfogó Európa Tanács a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának előmozdítását tekinti fő feladatának. A parlamenti közgyűlés az ET 318 tagú testülete, a tagállamok törvényhozásainak tagjaiból tevődik össze, nagyjából tükrözve az egyes országok lélekszámát, illetve a nemzeti parlamenteken belüli pártarányokat.

A megfigyelési eljárás keretében az ET képviselői rendszeresen látogatásokat tesznek az érintett országban, konzultációkat folytatnak annak hatóságaival, politikai tényezőivel, az igazságszolgáltatás és a civil társadalom reprezentánsaival. Tapasztalataik alapján időről időre értékelést terjesztenek a parlamenti közgyűlés elé arról, hogy miként alakul a megfigyelt tagországban a demokrácia, a jogállamiság, illetve az emberi jogok helyzete.

Azerbajdzsánnal is egy csoportba kerülhetnénk

Jelenleg 10 ET-tagállammal szemben folyik megfigyelési eljárás. Ezek: Albánia, Azerbajdzsán, Bosznia-Hercegovina, Grúzia, Moldova, Montenegró, Oroszország, Örményország, Szerbia és Ukrajna. Négy további ország - Bulgária, Monaco, Macedónia és Törökország - vonatkozásában az úgynevezett "megfigyelés utáni párbeszéd" szakasza van érvényben.

A Magyarország elleni eljárás megindítására irányuló indítvány alapja az a jelentés volt, amelyet két képviselő, a svéd liberális Kerstin Lundgren és a cseh konzervatív Jana Fischerová készített a jogállamiság magyarországi helyzetéről. A jelentéstevők előzőleg több tájékozódó látogatást tettek Magyarországon, legutóbb idén februárban. Közösen készített jelentésüket a monitoring bizottság megkapta ugyan, Fischerová azonban ezután lemondott társjelentéstevői tisztségéről. Bár aláírását kifejezetten nem vonta vissza, a jelentés tartalmát egyoldalúnak, elfogultnak nevezte.

A jelentést a parlamenti közgyűlés monitoring bizottsága áprilisban nagyon szűk többséggel, olyan szavazási procedúra eredményeként fogadta el, amelynek az egyértelműségét többen kétségbe vonták. A parlamenti közgyűlés házbizottsága ezután májusban arra az álláspontra helyezkedett, hogy ellenzi a megfigyelési eljárás megindítását Magyarországgal szemben. Mivel ez a vélemény nem egyezett a monitoring bizottságéval, a kérdést a parlamenti közgyűlés plenáris ülésének napirendjére kellett tűzni.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a bizottsági jelentésről azt mondta, az ET nem jogi bírálatokat, hanem politikai vádakat fogalmazott meg. Szerinte az eljárás arra volt példa, mintha megint "előbb lett volna ítélet, mint tárgyalás". Hozzátette: kétszer is találkozott a bizottság jelentéstevőivel, vizsgálatuk eredménye azonban nem tükrözte az egyébként konstruktív megbeszéléseket.

A civilek kénék a monitoring eljárást

Három civil szervezet, az Amnesty International (AI) és a Human Rights Watch (HRW) viszont az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének tagjait levélben kérte, hogy a keddi vitában támogassák a monitoring bizottság ajánlását, és indítsák meg a Magyarországgal szembeni vizsgálatot - írta közleményében az AI Magyarország hétfőn.

A két szervezet álláspontja szerint a monitoring bizottság elemzése megalapozott, hiteles és egybecseng saját megállapításaikkal, továbbá tükrözi a Velencei Bizottság, az ENSZ emberi jogi főbiztosa, az ENSZ lakhatással, szegénységgel és emberi jogokkal foglalkozó különmegbízottja, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) médiaszabadságért felelős képviselője, valamint az Európai Parlament szakbizottságának aggályait a magyar alkotmányos és törvényi fejleményekkel kapcsolatban.

A jogvédő szervezetek úgy vélik, hogy a magyar kormány szembement a nemzetközi szervezetek ajánlásával és az alapjogok védelmében korábban hozott alkotmánybírósági (Ab) határozatokkal, amikor olyan rendelkezéseket emelt az alaptörvénybe, amelyeket korábban az Ab már alkotmányellenességre hivatkozva megsemmisített.